Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

210 A nemzetgyűlés 137. ülése 1923. évi junms hó 13-án, szerdán. és igenis meggyőződtem róla, hogy a városházi urakban, — ngy a központi választmány elnökében, mint azon pártok vezetői között is, amelyek a fővárosban az ügyeket intézik, —,meg van a jószándék és a jóindulat arra . . . (Élénk mozgás és derültség a bal- és szélsöbaloldalon.) Rassay Károly : Ez vicc ! (Nagy zaj. Einöle os eng et.) Peyer Károly: Csak egy párt van. A központi választmányban nincs benn az ellenzék. Esztergályos János: Akkor miért csaltak? Reisinger Ferenc: Akkor miért kellett a pótrendelet? (Zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nevetséges beszéd!) Rassay Károly: Ezt még a (/

ministerelnök ur sem hiszi el! Ki van zárva! 0 is mosolyog rajta. (Felkiáltások balfelöl : Nevessen egy kicsit ministerelnök ur ! Zaj a jobboldalon.) Barthos Andor: Komédiáznak! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. ) Elnök (csenget) : Beisinger képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. Horváth Zoltán : A hét legjobb vicce. Elnök : Képviselő urak, lehetetlen itt tárgyalni. Méltóztassanak csendben lenni. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyminister : Mondom, •ezek a székesfővárosi vezető urak saját maguk is azt mondják, hogy belátják, hogy tévedések vannak. Az összeíró küldöttség azonban 1600 tagból áll, ennyi embert kellett megválasztani s ilyen nagyszámú egyén tévedhetett. {Zaj a szélsöbaloldalon.) Fábián Béla: A D. és az N. betű mit jelentenek ? Rakovszky Iván belügyminister : Ők maguk is elismerik, hogy technikai, leírási, nagyobb, gorombább hibák is történtek, egész ivek kimaradtak a névjegyzékekből, amelyek közszemlére tétettek ki. (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Mondjanak le !) és ők maguk is helyesnek tartják, hogy ezek a hibák reparál kassának. Esztergályos János : Szemétre a férc-munkával ! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Rakovszky Iván belügyminister: Én arra kérem a t. Nemzetgyűlés összes pártjait, méltóztassanak belátni azfc, hogy a kormány akkor, amidőn ezt a pótrendeletet kiadta, nagyon óvatosan kellett, hogy eljárjon, (Elénk helyeslés jobb felől és a középen.) mert hiszen a politikai nyugalom megóvásáról van szó, ugy hogy a pőtrendelet bizonyos fokig politikai követelmények szüleménye. Legyünk tehát óvatosak abban, hogy a kormányt ne lássuk felhatalmazottnak arra, hogy politikai célokból a választójogra vonatkozó rendeletet bocsássa ki. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Farkas István (közbeszól). Elnök : A képviselő urnák módjában lesz válaszolni, most tessék csendben lenni. Propper Sándor (közbeszól). Elnök: Propper képviselő ur, tessék csendben maradni ! Rakovszky Iván belügyminister : %3n ezért jártunk el óvatosan, hogy ezzel a pótiendelettel ne avatkozzunk bele abba a hatáskörbe, amely autonóm testületeket és bíróságokat illet, hogy ne avatkozzunk be az alaprendelet lényegébe. Ezen a téren azonban megtettük azt, ami lehető, megtettük azt, amivel nézetem szerint a sérelmek legnagyobb része orvosoltatni fog. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék belátni, hogy ennek az egész kérdésnek végleges eldöntése a közigazgatási bíróság kezében van . . . Dénes István : Uj választási törvényt ! Rakovszky Iván belügyminister : ... és méltóztassék nyugalommal és bizalommal nézni a közigazgatási bíróság annak idején hozandó döntései elé. Én a magam részéről, ami az én hatáskörömbe tartozik, ami a külső formák bei art ásat, az előirt szabályzatoknak a külsőségekbe való pontos megfogadását illeti, mint eddig tettem, a jövendőben is mindig gyakorolni fogom törvényes felügyeleti jogomat és garantálom, hogy semmi formásért és elő nem fordulhat, amennyiben pedig előfordul, azt azonnal reparálni fogom. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök : Hegymegi-Kiss Pál képviselő urat illeti a szó ! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! Az általam felvetett kérdés tekintetében a belügyminister ur válaszát egyáltalában nem veszem t udomásul. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A minister ur a jogszabályok kothurnusába öltöztette mai mondanivalóit, amelyekből végeredményben mást levonni nem tudhatunk, mint hogy a minister ur elnézéssel van ezek iránt a központi választmányok iránt, (Ugy van, ! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mert különben hogyan tételezi fel rólunk a minister ur, hogyan hisz bennünket olyan naivaknak, mi el higgyük azt, hogy ezek a hatóságok, ezek a szervek, amikor 10.000—100.000 számra kihagyták egyes helyeken az embereket, jóhiszeműséggel és jóakarattal voltak a választók iránt és jóhiszeműséggel és jóakarattal akarnak a további kérdésekben is eljárni. Ilyen naivak, minister ur, nem vagyunk. Máskülönben is ebben a kérdésben az erkölcsi rend parancsol, az erkölcs diktál. Jogfosztások történtek, szabályellenességek, amint a minister ur kiejtette a száján -rosszindulatból, önös politikai érdekből. Ha a minister ur súlyt helyez arra, hogy hatóságainak tekintélye fenmaradjon, akkor tes-: sék arra a módot meg is adni. Tessék megvizsgáltatni ezt a kérdést ; erre a szabály módot ad a minister urnák. Mi nem akartunk vádaskodást, mert ugyan azt is megtehet nők, hogy a minister