Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-137

194 A nemzetgyűlés 137. ülése 1923. évi június hó 13-án, szerdán. őket illette a hazaáruló szóval, mire a főiskolai hallgatóságnak jelenvolt csoportja szemmelláthatóan tényleg arra készült, hogy a szónoki emelvény ellen vonuljon. Erre a rendőrség azonnal körülvette a szónoki emelvényt, megtette az ellenintézkedéseket, tehát senki nem vádolhatja a rendőrséget azzal, hogy nem védelmezte volna meg a gyűlés rendjét. Ugyanez történt a gyűlés után és itt következik tulaj donképen a legkényesebb kérdés. A gyűlés befejezése után., amikor a gyűlés vezetősége visszavonult a szállodába, megjelent ott egy ö.íagu ifjúsági küldöttség és a »hazaáruló« szóért elégtételt követelt. Az elégtétel nekik megtagadtatván, ők a főiskolai körben gyűlést hívlak össze. (Felkiáltások a szelsöbaloldalon : Bejelentették?) Pikler Emil: Rendőrségi engedéllyel? Rakovszky Iván belügyminister : Az interpelláló képviselő ur ugy mondotta, hogy a szabadkőmives-páholyban, illetve a MOVE helyiségében gyűltek össze. A hely meghatározása nem egészen preciz, mert tényleg abban az épületben, amelyben a MOVE helyisége van. van a főiskola

1 kör is, ahol végeredményben a hallgatóság, a kör tagjai összegyűltek, hogy megbeszéljék, mit cselekedjenek. Mindeddig a rendőrségnek természetesen semmi oka sem volt, hogy közbelépjen. Rövid idővel ezután mintegy 150—200 főiskolai hallgató zárt rendekben a szálloda épülete elé vonult, mire a rendőrség a maga részéről azonnal szintén felvonult, a kapitányság vezetője személyesen ment ki és felszólította az ifjúságot az oszlásra, mert különben kénytelen lenne egyéb intézkedéseket tenni. Az ifjúság erre néhány perc alatt eloszlott és a téren zárt tömeg nem maradt. A rendőrség tehát megtette, ami a jelen esetben kötelessége volt. Az ezután következett események természetesen már nem ellenőrizhetők ennyire részletesen. mert két különböző elemből álltak. Egyrészt a szállodában bent tartózkodó urakhoz a legkülönbözőbb rémhírek érkeztek, amelyeket a rendőrség is épen az uraktól mihamarább megtudott és az ellenintézkedéseket azonnal megtette, de a legtöbb esetben megállapítást nyert, hogy abszolút rémhirekről van szó. Hebelt Ede: A rendőrség mondta nekünk a híreket. Rakovszky Iván belügyminister : Nem áll az, hogy az ifjúság megszállta volna a pályaudvart, nem áll az, hogv járőröket állítottak ki az utcákra . . . Propper Sándor : Előttünk telefonálták ! Rakovszky Iván belügyminister:... hanem ellenkezőleg történt. A rendőrség, amikor ilyen hirek jöttek tudomására, küldött ki erődítést a pályaudvarra, és a rendőrség küldött őrjáratokat az utcákra, nehogy valami komoly rendzavara« történjék. Hogy a rendőrség mennyire fenn is tartotta az utca rendjét, arra a legjobb bizonyíték az, hogy Hebelt képviselő ur a délután folyamán, Hebelt és Propper képviselő urak pedig az éjszaka folyamán a majdnem egy kilométer távolságra levő rendőrségi épületbe mentek anélkül, hogy bárki is megtámadta volna őket vagy bármiféle sérelem érte volna őket. Arra kérem az igen t. képviselő urat, hogy épen a jelen esetben, ahol a rendőrség épen azért, hogy a képviselő urakkal szemben semmiféle erőszakosság vagy méltánytalanság ne történjék, minden intézkedést megtett és vagy ezeknek az intézkedéseknek következtében, vagy pedig azért, mert egyáltalán nem forgott fenn olyan nagy veszedelem, akár az egyik, akár a másik okból, a nap minden rendzavarás és minden baj nélkül telt el, lássa b , hogy a rendőrség a jelen esetben kifogástalanul megtette kötelességét. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! A belügyminister ur megerősítette felszólalásában az én vádjaimat, mert nem tagadja azokat a tényeket, hogy ott az ifjúság gyülekezett, nem tagadja azt, hogy kivonultak rendőri engedély és rendőri bejelentés nélkül, nem tagadja azt, hogy ezek intézkedtek a rendőrség jelenlétében, tehát megerősíti azokat a tényeket, amelyeket én itt felhoztam. Hangsúlyozom most, amint hangsúlyoztam a múlt alkalommal is, hogy nem azért jövök ide panasszal és nem azért hoztam ezt az ügyet ide, mintha valami zokszavam lenne az ellen, ami vélünk szemben Sopronban történt. Kijelentem ujolag, hogy mi meg tudjuk magunkat védeni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Kijelentem azt, hogy mi vármik, tessék eljönni az ülésünkre és illő fogadtatásban fogjuk őket részesíteni. Nem ezért hoztam az ügyet ide, hanem azért, mert saját szemeimmel láttam, meggyőződtem négy képviselőtársammal együtt arról, hogy Sopronban az ottani főiskolai ifjúság katonai alakulatot alkot és katonai rendben, katonai módon intézkedik ... K, Nagy Sándor : Fegyelmezett, rendszerető fiuk ! Peidl Gyula : Ezzel teszik tönkre az országot ! (Elknmondások jobbfélol.) Ezzel viszik a pusztulásba Magyarországot ! (Zaj jobbfelöl. ) Neubauer Ferenc : Jelentse be az entente-nak ! Farkas István : ... és nem áll meg az a ki^ tétel, amelyet a belügyminister ur hangsúlyoz, hogy ez nem katonai alakulat, mert ez katonai alakulat, ez Héjjas Iván csoportja, Héjjas Iván katonai alakulata, és nem áll az, hogy Sopronban atyai jóindulattal nézik el ezeknek az embereknek a csinytevéseit, mert az nem csinytevés, ha a rendőrség jelenlétében elhatározzák és megbeszélik, hogy : »Ezt az illetőt pedig meg fogjuk verni ! Ez innen a városból nem megy ki élve !« Ez nem jogrend, ez nem berendezkedés és végre tiszta helyzetet kellene teremteni a kormánynak, hogy ne tűrje ezeket az alakulatokat, mert akkor okot ad arra, hogy akár a kis-entente, akár ellenségeink,