Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.
Ülésnapok - 1922-136
180 A nemzetgyűlés 136. ülése 1923. évi június hó 12-én, kedden. Ezzel a gazdasági bizottság jelentésének kérdését elintéztük. Mielőtt az interpíllációkra áttérnénk, napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán, június 13-án délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a nagy taglétszámú szövetkezetek közgyűléseinek választott kiküldöttekkel való megtartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak ehhez a napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Propper képviselő ur kért szót. Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Az elnök ur napirendi indítványát elfogadom, azonban azt kiegészíteni szeretném. Tekintettel arra, hogy nagyobb törvényjavaslatok nem várnak tárgyalásra, a nemzetgyűlésnek megítélésem szerint van fizikai ideje aria, hogy bizonyos szükséges es sürgős indítványokat letárgyaljon. Ezért javaslom, hogy Farkas képviselőtálsam részéről a drágaság kérdésében előterjesztett többrendbeli indítványt és Kabók képviselőtársam részéről a kereseti adók módosítására vonatkozó indítványt is tűzzük ki a holnapi ülés napirendjére. (Helyeslés a szélsöJxiloldalon.) Eit a napirendi indítványt a mi részünkről már többször megtettük. Feltél lenül szükséges és sürgős, hogy a nemzetgyűlésnek ezekben a kérdésekben módja legyen a tárgyalásra és megnyilatkozásra. A múlt héten egy teljes ülést kitöltött a nermetgyÜé;* a közalkalmazottak, a köztisztvise lók kérdésének tárgyalásával, nagyon helyesen, imrt erre is szükség voH ; de ha már osztályokról bsszélünk, ha már osztályokra bontják az ország lakosságát, f aliihői és hivatalosan is megállapítják, hogy van középosztály és ez a középosztály nyomorog, ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon nemcsak középosztály van, hanem vannak más osztályok is, amelyek nem kevésbá nyomorogjak, mint a középosztály, mint a köztisztviselők. Itt vannak a munkások különböző kategóriái, kezdve a földmunkásoktól a képesitetlen munkásokon át egészen a képesített ipari munkásokig. Itt vannak a magánalkalmazottak különböző kategóriái s még egy egész sereg foglalkozási ág, amely rettentő küzdelmet viv a léttel és amelynek megélhetése még annyira sincs biztosítva, mint a köztisztviselőkké. Ezek az osztályok nem is máról holnapra, hanem óráról-órára élnek. Ezek a mezőgazdasági munkások, az ipari munkások, a kereskedelmi alkalmazottak, a magánhivatalnokok, az újságírók, akiket szintén gyalázatosan rosszul fizetnek, a banktisztviselők, szóval egész sereg olyan réteg, amely nyomorog és amely joggal és méltán várja a nemzetgyűléstől, hogy ügyében valami történjék. Azok a javaslatok, amelyeket Farkas képviselő ur az indexréndszer behozataláról, illetőleg a drágulás hivatalos megállapításáról, azután a kötelező béregyeztető hivatalokról, az a javaslat. amelyet Kabók Lajos képviselőtársam a kereseti adónak módosításáról benyújtott, ha nem is adhatnak végleges megoldást, egyrészt mindenesetre közelebb hozhatnak bennünket az ügyek áthidalásához, másrészt pedig a tömegek lelkében felkeltik legalább azt a gondolatot, hogy a nemzetgyűlés házában nemcsak egyetlen osztály érdekeivel törődnek, hanem az ország egész dolgozó népességének érdekeivel, minden más dolgozó réteg érdekei vel.is gondolnak. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy [ezeket a javaslatokat a holnapi ülés napirendjére kitűzzük, mert én azt hiszem és ugy érzem, hogy a legkevesebb, amivel a kormány és a nemzetgyűlés az ország dolgozó népe iránt tartozik, az, hogy engedje meg, hogy megokolják az indítványokat és elmondják azokat a szempontokat, amelyek őket az indítvány beterjesztésére sarkalták. Ismétlem, ez nem jelent érdemi megoldást. Ha ezeket az indítványokat megokolják, akkor még tulajdon képen nem történt semmi, csupán alkalom adódott arra, hogy hangot adjanak a nyomorgó, elsülyedni készülő néposztályok érdekeinek, gondolatának és akaratának. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a pótlásomat eUfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Az elnök ur napirendi javaslatával szemben más napiiendi indítványt kívánok tenni és tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ahhoz hozzájárulni. Ma az egész politikai helyzetnek előterében tulaj donképen a földreform végrehajtása és a földreform végrehajtását betetőző és megkoronázó törvényjavaslatnak, a földreformnovellának letárgyalása áll. Az egész ország a földreform véghajtását várja és azt a novellát, amelyet nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister ur már ezílőtt négy hónappal volt szives beígérni és a nemzetgyűlés szine előtt volt szives hangoztatni, hogy ezt a földreformnovellát legkésőbb március hónapban be fogja terjeszteni. Tekintettel arra, hogy ezt a novellát az országban százezrek és százezrek várják és már azzal a négy hónappal, amely már eltelt az igen t. minister ur Ígérete óta, ezt a gazdasági évet ugy látszik már elvesztették és a kérdés kezd elmérgesedni és érdemben elposványosodni, tisztelettel kérem a minister urat, nyilatkozzék arra vonatkozólag, hogy hajlandó-e és mikor ezt a földreformnovellát beterjeszteni és mikor lesz a nemzetgyűlés* abban a helyzetben, hogy ezt a százezrek exisz;enciáját égetően érdeklő kérdést letárgyalhassa. Hiába méltatlankodnak az érdekeltek és egy-két bankigazgató, akiknek ez a dolog kellemetlen. Pl. Pest mellett nemrégiben is az egyik birtok kisajátításánál tapasztaltuk azt, hogy a gazdasági szakvéleményeket az Omge magasabb
