Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-136

A nemzetgyűlés 136. ülése 1923. évi június hó 12-én, kedden. 173 lalkozásnak odaadja. ( Ugy van ! Ugy van ! jobbés bal felől.) A legszegényebb képviselőtársunk helyzete kell hogy reánk nézve irányadó legyen. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Nem az ezerholdasoké!) Nem szabad, hogy kitegyük annak képviselőtársainkat, hogy ők kénytelenek legyenek vagy képviselői hivatásukat elhanyagolni, vagy pedig mellékkeresetből fentartani magukat. Kiss Menyhért: Kijárásokkal! Ugron Gábor: Higyje el a t. képviselőtársunk, hogy sokkal többet árt a képviselő presztízsének az a tudat a közvéleményben, hogy ha egyetlenegy képviselő a tiszteletdíjából megélni nem tud, tehát kivétel nélkül mindnek más utón és másképen kell a maga jövedelmét előteremtenie, mint az, hogy ha esetleg valamivel nagyobb mértékben van a tiszteletdíj megállapítva, mint azoké a tisztviselőké, akik a VI. fizetési osztályba soroltatnak. T. Nemzetgyűlés! En megengedem azt, hogy az a rendszer, amelyet mi megállapítottunk és megállapított a nemzetgyűlés, az esetleg nem helyes. Nagyon megértem azokat a kifogásokat, amelyek a jelenléti díj ellen is nagyon sok oldalról felhangzanak. Most azonban nem erről van szó. Arról van tisztán szó, hogy a már megállapított rendszer keretén beiül, tekintettel a nagy és fokozódó drágaságra, a jelenléti díjak felemeltessenek. Ha számításokat teszünk, hogy mennyi ma aranykoronára átszámítva a képviselő tiszteletdíja, és ha nézzük azt, hogy különböző tisztviselői kategóriák hogy vannak fizetve, nem is beszélve a dolgozó, különböző foglalkozási ágak keresetéről, egész határozottan megállapíthatjuk, hogy a békebeli fizetésnek 20 percentjén alul maradt ez a fizetés, 20 percent? pedig csak egyetlen egy kategóriánál forog fenn, ez a legmagasabb állásokban levő tisztviselők kategóriája. Ezekre az indokokra tekintettel, tisztelettel kérem a beadott határozati javaslat elvetését, és kérem, hogy az előadó ur határozati javaslatát méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző ." Herrmann Miksa ! Herrmann Miksa : T. Nemzetgyűlés ! Egész röviden, mint köztisztviselő akarok felszólalni. (Felkiáltások balfelől: Itt nincsenek köztisztviselők! Itt csak képviselők vannak!) Engem, mondhatom, Östörcsapásként ért az a vád, hogy mint köztisztviselő, kettős ellátásban részesülök, és olyan anyagi helyzetbejutok, amely engem nem illet meg. És hallok itt egy határozati javaslatot, amely ugy szól, hogy a jelenléti díjak megállapítása alól a köztisztviselők vétessenek ki. Én nagyon szívesen lemondok, — nem egyénileg, én nem vagyok abban a helyzetben — de lemondok arról, hogy tovább is fentartassék a jelenléti díjrendszer. Nagyon szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy eltöröltessék, de azt szó nélkül nem hagyhatom, hogy ha ez megmarad, akkor egy osztály kivétessék ez alól a jelenléti díj alól azért, mert talán a legszegényebb rétege ennek a nemzetgyűlésnek. En azonkívül megmaradtam szolgálatomban és az én tanárságomat becsületesen, tisztességesen ugy végzem, mint elvégeztem eddig, és azt hiszem, hogy mint képviselő sem tartozom a leglustábbak közé, és pedig egyszerűen azért, mert én az yj körülményekből levontam a konzekvenciákat. Én azelőtt talán 8 órát dolgoztam, most dolgozom 14—16 órát, és épen csak hogy meg tudok élni, és semmiféle anyagi javakat nem tudok összegyűjteni mint képviselő, de azt hiszem, hogy szerény tehetségemhez képest becsületesen teljesítem kötelességemet. (Igaz! Ugy van!) Nekem csak az a kérésem : méltóztassék dönteni egyébként a jelenléti díjak kérdésében ahogyan tetszik, egyet azonban semmi szin alatt ne méltóztassék megtenni : azt, hogy stigmatizálják a köztisztviselőket azzal, hogy épen csak ők ne kapják ezt a díjat, mert erre a köztisztviselők nem szolgálnak rá. (Ugy van! Ugy van!) Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Szabó József! Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! Ha a kényelmes szerepet akarnám most vállalni, akkor ugyanazt tenném, mint amit Farkas t. képviselő ur tett, mert méltóztassék elhinni, hogy egy képviselőnek nincs kellemetlenebb valami, mint az, amikor a törvényhozásban saját ügyét tárgyalja. Mi azonban, akik becsülettel és lelkiismerettel képviseljük az ország minden polgárának ügyét és minden dolgozó munkás ügyét szorgalmazzuk és azt előmozditani igyekezünk, nem zárkózhatunk el az elől sem, hogy ugyanazzal az őszinteséggel és becsületességgel álljunk a képviselők ügye mellé is, és itt a nyilt szinen, az ország szine előtt ezt a kérdést bátran és nyilt kérdésnek tekintsük. T. Nemzetgyűlés ! Ami a jelenléti díj kérdését illeti, én a magam részéről is készséggel csatlakozom ahhoz a javaslathoz, hogy a jelenléti díj, mint ilyen töröltessék el, illetve valamilyen más formába szerveztessék át. Európának néhány parlamentjében van az, hogy a képviselők jelenléte ellenőrzés alá vonatik. Amennyiben a képviselő képviselői teendőit nem végzi becsülettel, akkor valamilyen retorzióban részesül. (Felkiáltások jobbfelöl : Nagyon helyes!) és minthogy a legenyhébb retorziók közé tartozik az, hogy a tiszteletdíját elvonják, egész természetes, hogy én ezt a módszert is készséggel fogadom el a magyar törvényhozásban Legfeljebb kifogás csak az ellen a lealázó módszer ellen van, amely itt megkívánja a képviselőtől azt, hogy a Ház hivatalnokai előtt jelentkezzenek, és ezeket az íveket ott az ő ellenőrzésük meliett írják alá. (Mozgás.) A másik általános panasz és kifogás az, hogy a képviselőket az illetmények rendezésével