Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-136

170 A nemzetgyűlés 136. ülése 1923. évi június hó 12-én, kedden. az ország külön címerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról szóló 1883. évi XVIII. tcikkel megállapított engedélydíj ujabb felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Hebelt Ede jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök; Kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatott és kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Hebelt Ede jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Az előadó ur kivan szólni a 9. §-hoz. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Hogy a 9. § értelmezéséből félreértés ne származzék, a következő mondat beiktatását kérem ebbe a szakaszba (olvassa) : »Ilyen kivételes méltánylást érdemlő eset különösen az, ha az a váltó, vagy kereskedelmi papiros, amelyen az elszámolandó követelés alapul, a kötelezett kifejezett hozzájárulása nélkül került a külföldi hitelező birtokába.« Kérem ennek a módosításnak elfogadását. Elnök : Kivan még valaki szólni ? ' Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e elfogadni az előadó urnák azt a módosítását, hogy a 9. §-ba az általa felolvasott szöveg toldásképen beillesztessék? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a módosítást elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt az előadó ur módosításával fogadta el. Most felteszem a kérdést : méltóztatik-e a trianoni békeszerződés egyes -gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról szóló törvényjavaslatot az előadó ur módosításával együtt egész terjedelmében harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérném azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot elfogad ják,méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A törvényjavaslatot tehát harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki, s kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a nemzetgyűlés gazdasági bizottsága jelentésének tárgyalása a nemzetgyűlési képviselők részére megállapított jelenléti díjak felemeléséről Az előadó ur kivan szólani. — — Usetty Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés tagjaínak illetményei tárgyában a legutóbb ez év március hónapban hozott házhatározat a jelenléti díjak rendszeresítésével kívánta némileg enyhíteni azt az egyre fokozódó aránytalanságot, amelyet a VI. fizetési osztályú állami tisztviselők járandóságai szerint megállapított képviselői illetmények, és a fővárosban való megélhetés anyagi feltételei között a napról-napra óriásibb arányokban növekedő drágulás előidézett. E határozat életbelépte óta két hónap telt el, s ez idő alatt a megélhetési viszonyok terén olyan exorbitáns mérvű drágulás állott be, hogy az ülésnapokra 1000 K-ban megállapított jelenléti díj még a legminimálisabb napi szükségletek fedezésére sem elegendő, és még akkor sem volna számottévőnek tekinthető, ha minden napra járna, Ehhez hozzájárul még a lakásmizéria, amellyel a vidéki képviselőknek itt a fővárosban meg kell küzdeniök. Ezeknek a tényeknek tudatában a gazdasági bizottság nem zárkózhatott el az elől, hogy az egyre súlyosbodó megélhetési viszonyoknak megfelelően uj javaslattal álljon a nemzetgyűlés elé, és arra kérje a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztassék a nemzetgyűlés tagjai, valamint választott tisztviselőinek rendszeres illetményeire nézve hozott határozatok további érvénybentartásával a nyilvános és bizottsági ülésekre szóló jelenléti díjat ez évi június hó 1-től kezdődőleg az eddigi 1000 K helyett 5000 K-ban megállapítani. A. nemzetgyűlés tagjainak össziiletményei a jelenléti díjaknak ez összegben való megállapítása és a rendkívüli segélyek ujabb emelésének számbavétele mellett is még mindig messze alul maradnának' nemcsak a más államok törvényhozó testületei tagjai részére megállapított illetményeken, hanem átszámított értékeléssel azokon az illetményeken is, amelyeket a magyar képviselőház tagjai — nem is szólva a háborús országgyűlés tartama alatt történt jelentékeny emelésről — már békeidőben is kezdettől fogva élveztek. Tisztelettel kérem, méltóztassék a bizottságnak ezt a javaslatát elfogadni, és nagyon kérem, minthogy a gazdasági bizottság ezt a határozatát egyhangúlag hozta, s ez alkalommal jelen volt a nemzetgyűlés minden egyes pártjának egy-egy kiküldöttje, méltóztassék ezt a javaslatot az igazi demokratizmus jegyében minden ellenkező felfogással szemben elfogadni. Mert mégsem lehetséges, hogy épen azok a képviselők, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt nélkülözzék, ettől elessenek. Ha vannak eltérő felfogású képviselő urak, akik nem helyeslik a gazdasági bizottságnak ezt az indítványát és kérelmét, azok jótékony célra adhatják képviselői illetményüket, (Élénk helyeslés a középen és a haloldalon.) de méltóztassék figyelembe venni...