Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-135

Á nemzetgyűlés í'35. ülése 1923. évi június hé 8-án,, pénteken. 35Ô Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szeiint következik a magyar szent korona országai egyesitett címerének és az ország külön címerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról szóló 1883. évi XVIII. tokel megállapított engedélydíj ujabb felemeléséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A magyar szent korona országai egyesitett címerének és az ország külön címerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról szóló 1883. évi XVIII. tőikkel megállapított engedélydíj ujabb felemeléséről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag ismertetéseimet a következőkben leszek bátor előadni. Az 1883 : XVIII. tcikket az akkori törvényhozás azért hozta meg, azzal a szándékkal alkotta meg, hogy a magyar címer használatában rejlő erkölcsi erőt csak azokra ruházza rá, akik arra tényleg méltán rá is szolgáltak. A magyar címer használatát egyes kereskedőknek, iparosoknak vagy magánosoknak azért engedték meg, hogy a közgazdasági téren elért eredményeiket dokumentálják, illetőleg csak azok ruháztassanak fel a címer használatának jogosultságával, akik iparcikkeiket olyan minőségbeli állítják elő, amellyel kereskedelmi téren s a közgazdasági életben olyan szolgálatokat tettek, hogy kiérdemelték azt, hogy Magyarország címerét használhassák. Igen természetes, hogy a magyar címer használatával nemcsak erkölcsi erőt nyer az az illető cég, hanem ebből bizonyos tekintetben anyagi haszna is van. Ez vezette az akkori törvényhozást arra, hogy midőn 1883-ban meghozta a XVIII. tcikket, bizonyes tekintélyesnek látszó összeget rójj on ki arra, aki a magyar címer használatát igénybe akarja venni. Az 1883 : XVIII. te. ezt a tekintélyes összeget az akkori viszonyoknak megfelelőleg 50 forintban, 100 koronában állapitotta meg. Ez annak idején talán megfelelt az akkori viszonyoknak, a későbbi valutaromlás következtében azonban belátta a törvényhozás, illetőleg a későbbi nemzetgyűlés, hogy ez az összeg a megváltozott viszonyokhoz mérten már elenyészően csekély ; ezért tehát az 1921 : XXXVIII. tcikkel ezt a 100 korona engedélyezési díjat 5000 koronára emelte fel. Beláthatjuk azonban, t. Nemzetgyűlés, hogy a mostani viszonyokhoz képest már ez a felemelt 5000 koronányi összeg is végtelenül csekély; ennélfogva a nemzetgyűlés elé azért terjesztetett ez a törvényjavaslat, hogy újólag legalább a mostani viszonyoknak megfelelő összegre emeltessék ez a díj. Ez a törvényjavaslat egyszersmind felhatalmazást kér a ministerelnök és a pénzügyminister urak ! részére, hogy a mindenkori viszonyoknak megfelelően később rendeleti utón állapítsák meg azokat a díjakat, amelyeket a magyar címer használatáért az engedélyesektől az államkincstár részére kívánnak. A törvényjavaslat azonban azzal a kikötéssel hatalmazza fel erre a ministerelnök urat, hogy ezen rendeletileg megállapított összeg nagyságát mindenkor köteles legyen a nemzetgyűlésnek bejelenteni. Ezt az összeget a törvényjavaslat most százezer koronában kívánja megállapítani. Megemlítem végül, hogy a jelen törvényjavaslat az 1883 : XVIII. törvénycikkel szemben egy módosítást is tartalmaz, amennyiben kimondja, hogy altruista vagy jótékonycélu és közérdekű vállalatokat bizonyos kedvezményekben lehet részesíteni, vagy az engedélyezési díjat az ilyen intézeteknek el is lehet engedni. Ezek a törvényjavaslat lényegesebb részei, amelyek előrebocsátásával tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök : Kérem a jegyző urat, méltóztassék a jelenlevőket megszámlálni. Héjj Imre jegyző (megszámlálja a jelenlevőket). ElnÖk: Miután nincs megfelelő számú képviselő jelen, az ülést öt percre újból felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t« Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a magyar Szent Korona országai egyesitett címerének és az ország külön címerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról szóló 1883 : XVIII. tcikkel megállapított engedély-díj ujabb felemeléséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Csik József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel- nélkül elfogadtatik ; olvassa az 1. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1. § második bekezdése szerint az engedélyért annak kiadásakor 100.000 korona díjat kell fizetni, Mivel ez a 100.000 koronás díj az elmúlt év végével az akkori korona állásához volt mérve, a mostani valutaeltolódások következtében méltóztassék megengedni, hogy ennek a 100.000 koronás díjnak 200.000 koronára való felemelését javasoljam. (Felkiáltások a baloldalon : Ez is idejét multa /) 3