Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-135

^ï§a A nemzetgyűlés 135. ülése 192, Dénes István: A fináncok közül bocsássanak el egypárat ! (Zaj.) Kállay Tibor pénziigyminister : Kérem, meg fogjuk tenni. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Dénes István : Megnégyszerezték a számukat ! Kállay Tibor pénziigyminister: Méltóztatnak tudni, hogy a pénzügyi adminisztráció ma igen fontos szerepet tölt be akkor, amikor az állami pénzügyek rekonstrukciójáról van szó. Ennélfogva mindenütt, ahol az állami pénzügyeknek fejlesztésére, ahol az állami budget helyrehozatalára súlyt helyeznek. Már pedig ez a helyzet Európának minden országában. Ezért a pénzügyi adminisztrációt erősitik, és azt a személyzetet Európában mindenütt szaporítják azokban a brancheokban, ahol épen a munkának javarésze esik. De a t. képviselő urat megnyugtathatom abban a tekintetben, hogy el fogunk itt is bocsátani alkalmazottakat és itt is apasztani fogjuk a létszámot. Dénes István : Az adórendszert kell megváltoztatni ! Addig nem lehet elbocsátani a tisztviselőket ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Propper Sándor : Igaza van ! A vagyon nem adózik! Kállay Tibor pénziigyminister : A t. képviselő •urnák iménti kívánságát teljesen tudtam kielégíteni, mert hiszen abba a témába vág, mint amelyikről épen beszélek. Hogyha most már messzebb kiterjedőleg az egész adórendszer megváltoztatását méltóztatik tőlem kérni, ennek sajnálattal nem tehetek eleget, mert azt megtettem már az elmúlt esztendőben. Dénes István : Ezt nem! Elnök: Dénes képviselő urat kérem méltóz» tassék csendben maradni! Gaal Gaston : Szegény, ő ezt nem tudja ! (Derültség.) Kállay Tibor pénzügyjninister : Már most, ami a nyugdíjak kérdését illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy az indemnitási törvényjavaslatban óhajtottam felvenni egy rendelkezést a nyugdíjra nézve, amelyben azok az intézkedések, amelyek eddig tétettek, legalizáltatnak és felhatalmaztatik a kormány arra nézve, hogy az ott megjelölt irányelvek szerint állapítsa meg azoknak a nyugdíjaknak összegét, épen összhangban azokkal a fizetésekkel, amik az előbb előadottak értelmében megállapitandók lesznek. Abban tehát, hogy t. i. a nyugdijak mindenkor a fizetéshez alkalmazkodjanak, azt hiszem teljesen eleget tehetünk itt a kívánalomnak. Magunknak is mindig az a szándékunk, hogy lehetőleg egyszerűsítést hozzunk be a rendszerbe, és ennek első feltétele, hogy így kvázi automatikusan alkalmazkodjék a nyugdíj a fizetésekhez. T. Nemzetgyűlés! Lényeges előrehalad&st tettünk már a múlt alkalommal a nyugdíj összegének megállapításánál akkor

? amikor 90%- j '. évi június hó 8-án, pénteken, ban állapítottuk azt meg a teljes kiszolgáltaknál a fizetésekre nézve. Szilágyi Lajos: Törvény szerint 100%! Kállay Tibor pénziigyminister: Akkor azok a nyugdíjasok — ez az intézkedés mondom az előbbi helyzethez viszonyítva lényeges előrehaladást jelent — a maguk részéről igen megvoltak elégedve. Most természetesen még tovább fog kelleni mennünk ebben a tekintetben, (Helyeslés.) és én a magam részéről addig a 100%-ig, amelyről szó van és amelyen túl igazán nem menetünk, tekintettel az igen kis térre, amely még megteendő, el is fogok menni (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Szilágyi Lajos: Helyes, ez a fontos! Kállay Tibor pénziigyminister: Természetes, hogy ez csak a fizetésekre vonatkozhatik és nem vonatkozhatik azután minden mellékilletményekre, amely tekintetben a békebeli helyzetet akarnám a jövőre nézve fentartani. T. Nemzetgyűlés ! Már most, ami az egyenlő nyugellátást illeti, megjegyzem, hogy a magam részéről tényleg igen kívánatosnak, igen célszerűnek és igen megfontolandónak tartom azt, hogy bármilyen szolgálati ágban szolgált is valaki szolgálatának tartama alatt, akkor, amikor nyugdíjba helyeztetik, egyforma nyugdíj állapíttassák meg részére. Ez vonatkoznék arra, hogy akár államvasuti rendszerű, akár birói státusban, akár pedig tisztviselői illetményeket élvez az illető a tényleges szolgálat tartama alatt, a nyugdíjazás alkalmával ez a nyugdíj egyforma összegű legyen azért, mert hiszen itt azok a speciális okok, amely speciális okok tették szükségessé a tényleges szolgálat tartama alatt az eltérést az illetményeknél, többé nem foroghatnak fenn. Itt nem mondható az, hogy az illetőt többször elköltöztetik, hogy állandó áthelyezéseknek van kitéve, mint a katonaságnál. Itt nem mondható az, hogy el van zárva bizonyos mellékfoglalkozásoktól, illetve általában minden kereset lehetőségétől, amivel indokoltatik a birói külön pótléknak a rendszeresítése. Itt szóval már egy olyan helyzet van, amelyikben nézetem szerint annak a bizonyos fizetési osztálynak, annak a bizonyos társadalmi foknak és standardnak megfelelően, amelyet minden egyes tisztviselői branche-nál elérni és biztosítani óhajtunk az illető fizetési osztálybeli részére, egyforma anyagi eszközöknek kell rendelkezésére állani. Mindazonáltal nem tudom, hogy vájjon ez az elv, amelyet én most kifejtettem, a maga teljes merevségében keresztülvihető lesz-e? Mindenesetre a t. Nemzetgyűlés elbírálását, a t. Nemzetgyűlés véleményét is fogom kérni ahhoz, hogy ez a kérdés megnyugvással rendeztessék. Az indítványban tulajdonképen csak egy speciális szempontról tétetik említés^ nevezetesen a régebben és most nyugdíjazott birák nyugdíjáról, mely tekintetben a kiegyenlítésnek, illetve az egyforma ellátás megállapításának kérdése, azt hiszem

3 nem fog különösebb nehézséget okozni,