Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-134

A nemzetgyűlés 1.34. ülése 1923. évi június hó 7-én, esütörtökön. 145 tásával, vagy pedig egy másik jobb, helyesebb gazdasági politika megteremtésével , . . Rothenstein Mór : Több ésszel ! Szilágyi LajOS : ... de valahogy elő kell terem­teni a szükséges pénzt. Azt a kifejezést, hogy nincs miből, hogy nem tehetjük, non possumus, a pénz­ügyminister ur ajkáról nem akarjuk hallani, mert itt van a segitség a mi oldalunkon, ott állunk mö­götte, ha a segitséghez a mi szavazatunk kell, azt párt különbség nélkül meg fogja kapni. Jöjjön a kormány javaslataival, még pedig napok alatt. Nem lehet sokat gondolkozni, állitom most, hogy beletekintettem ebbe a nyomorba, még kevésbé lehet tétovázni, vagy habozni. A 48-as törvény­hozás bátor, elhatározott és gyors határozataira van szükség. Erre figyelmeztetjük, erre intjük a kormányt-, még pedig itt, az arra hivatott fórumon, a normális, helyes parlamentáris utón, a nemzet-, gyűlés termében, az utolsó órában. (Általános élénk helyeslés és taps. A szónokot számosan üd­vözlik.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 199. §-a értelmében a nemzetgyűlésnek majd hatá­roznia kell afelett, hogy Szilágyi Lajos képviselő ur inditványát napirendre kivánja-e tűzni, igen vagy nem ? (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon : Napirendre tűzzük !) E pillanatban még nincs fel­téve a kérdés, erre az idő előrehaladottsága miatt most nem kerülhet sor, a holnapi ülés elején fog a Ház ebben határozni. Ezt megelőzőleg még a pénzügyminister ur kivan nyilatkozni ; ez a hol­napi ülés elején fog történni. így a vitát most megszakítom és napirendi inditványt teszek. Javaslom, hogy a legközelebbi ülésünket hol­nap, június hó 8-án, pénteken, d. e. 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki : 1. Ha­tározathozatal a tekintetben, vájjon Szilágyi Lajos képviselő ur indítványának tárgyalása napirendre tüzessék-e, igen, vagy nem ; 2. a Magyar Szent Korona Országai egyesitett címerének és az ország külön címerének magányosok és magánjellegű tes­tületek, vállalatok és intézetek által való használ­hatásáról szóló 1883. évi XVIII. tcikkel megálla­pított engedélydíj ujabb felemeléséről szóló törvény­javaslat ; 3. a trianoni békeszerződés egyes gazda­sági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámo­lásról szóló törvényjavaslat. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni ? Kivan valaki hozzászólni ? Kitajka Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A napirend megállapításához kérek szót. Az imént tárgyalt indítvánnyal azonos természetű indítványok van­nak a nemzetgyűlés előtt Farkas István képviselő­társam által benyújtva az index-rendszer és a kötelező béregyeztetés tárgyában, valamint Kabók Lajos képviselőtársamnak egy másik indítványa a kereseti adólétminimum ujabb megállapítása tárgyában. Valamennyien a legmelegebb érdek­lődéssel kell hogy forduljunk a felé az igyekezet felé, amely az itt imént tárgyalt indítványban az NAPLÓ XII. állami tisztviselők, nyugdíjasok és egyéb alkal­mazottak nyomorának enyhítése irányában meg­nyilatkozott. Amilyen fontos és közérdeklődést keltő kell hogy legyen ez az ügy, nem kevésbé fontos és ugyanolyan nagyjelentőségű az a másik indítvány is, amelyet Farkas István képviselő­társam terjesztett itt elő hasonló szellemben. Amikor tehát az állami alkalmazottak helyzetének javítása felett tárgyalunk, szerintem nem zárkóz­hatunk el azok elől a többi követelmények elől sem, — mint azt már Szilágyi Lajos t. képviselő­társam is hangoztatta — hogy foglalkozzunk az iparban, a kereskedelemben alkalmazott tiszt­viselők, munkások és egyéb alkalmazottak sorsának javításával is. A drágaság a legutóbbi időkben is óriási mér­tékben emelkedett. A legújabban megjelent sta­tisztikai adatok szerint január 1. óta 201%-kal drágult a legszükségesebb életszükségleti cikkek ára. 35.000 K-t meghalad az a heti szükséglet, amely a szakszervezeti tanács kimutatása szerint a munkás háztartása heti szükséglet ének fedezésére kellene a munkás számára. Ehhez megközelítőleg sem keres megfelelő munkabért a legmagasabb keresetű munkás sem egy hét folyama alatt ; az a munkás, akinek keresete az állami alkalmazottéval szemben teljesen bizonytalan, mert nem tudja, hogy mennyi időn át keresi meg ezt a maga szá­mára : ehhez megközelítőleg sem tud megfelelő munkabéreket elérni. A Farkas Istvánt, képviselő­társam által benyújtott indít vány azt célozza, hogy a munkásság és a magánalkalmazott tisztviselők számára is a drágulás arányában biztosittass ék a megfelelő kereseti lehetőség, a megfelelő lét­minimum. (Zaj a jobboldalon.) Esztergályos János : Ne kaszinózzanak ott az urak ! Erdélyi Aladár : Mi köze hozzá ! Az elnöknek a joga, nem a magáé. (Zaj.) Kitajka Lajos : Kabók Lajos képviselőtársam­nak áz indítványa pedig, mely azt célozza, hogy a létviszonyok leromlásával kapcsolatosan az a lét­minimum, amely adóalapul megállapittatott, a pénzértéknek megfelelően változtattassék meg, szintén olyan követelmény, amellyel szerintünk a nemzetgyűlésnek foglalkoznia kell. Amikor az állami alkalmazottakról tárgyal a nemzetgyűlés, lehetetlennek tartom azt, hogy el­zárkózzunk annak lehetősége elől, hogy más oldal­ról az egyéb alkalmazottak érdekében benyújtott ezen indítványokat tárgyalás alá vegyük. Ezen az alapon kiegészíteni kívánom az elnök ur napirendi javaslatát, amelyet egyébként elfogadok, azzal, hogy ez a két indit vány is tűzessék ki a holnapi ülés napirendjére. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben egy bővített, más napirendi inditványt tett Kitajka Lajos képviselő ur. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki napirendi indit­ványt fogadják el, szíveskedjenek feláliani. (Meg­történik.) Többség. 22

Next

/
Thumbnails
Contents