Nemzetgyűlési napló, 1922. XII. kötet • 1923. május 23. - 1923. június 19.

Ülésnapok - 1922-133

96 À nemzetgyűlés 133. ülése 1923. évi június hó 6-án, szerdán. Drozdy Győző: Mindig többet termel a nagybirtok, de ha fizetni kell, kevesebbet. Szakács Andor: A nagybirtok többet termel, de ha fizetni kell, megfordítják érvelésüket, és azt mondják, hogy a nagybirtok nem képes annyit termelni, mint a kisbirtok. Az adókezeléssel kapcsolatban, mert hiszen ez is szorosan összefügg a kérdéssel, kénytelen vagyok az ország adóügyi helyzetével foglalkozni, amint a ministerelnök ur is... Elnök : A képviselő ur önmaga is látja, hogy ezek a kérdések nincsenek összefüggésben, és iparkodik a saját eljárását igazolni. En nem kívánom a képviselő urat korlátozni, de arra kérem, méltóztassék a tárgyhoz közeledni. (Zaj.) Szakács Andor: Az adókivetés késedelmesen történik, de késedelmesen történik az adó befizetése is. Egy-két év múlva kerül rá a sor, hogy az arra az esztendőre megszavazott adót a kormány tényleg beszedje. Akkor pedig tulajdonképen sokkal csekélyebb összeget kap, mintha kellő időben szedte volna be. Meskó Zoltán: A háborús vagyont még mindig nem adóztatták meg ! Szakács Andor: Ami a külföldi kölcsönt illeti, az entente jóvátételi bizottsága elhatározta, hogy pénzügyi ellenőrző bizottságot küld ki Magyarországra, amely itt a mi költségvetésünket, összes számadásainkat ós mindenféle kiadásunkat meg fog vizsgálni. Ezzel szemben azt vagyok bátor kérdezni, hogy ha annak a külföldi ellenőrző bizottságnak módjában lesz ellenőrzést gyakorolni Magyarország összes kiadásai, költségvetési tételei felett, hát mikor lesz módja ennek a nemzetgyűlésnek is ahhoz, hogy az ország kiadásai ügyében már egyszer végre vizsgálatot tartson, és a maga véleményét megmondja? (Ugy van! a bal- és a szélsöbalóldalon.) Mikor fogjuk mi látni az ország költségvetését és mikor fogjuk megtárgyalni? Mikor állapithatjuk meg, hogy mely kiadásokat tartunk szükségeseknek és melyeket óhajtunk törölni? És mikor leszünk mi is abban a helyzetben, amely szerencsés helyzetben lesz majd az antant ellenőrző bizottsága, hogy kormányelszámolással is találkozni fogunk valaha? (Zaj balfelöl.) Itt van egy kormányzat, amely három esztendő óta költségvetés nélkül kormányozza Magyarországot. Félévről-fólóvre indemnitás formájában kér felhatalmazást, hogy az állam jövedelmeit igénybevehesse. Egy költségvetést beterjesztettek ugyan ennek az évnek tavaszán, de szó sincs arról, hogy a nemzetgyűlés ennek a költségvetésnek számadatait itt nyilvános vizsgálat tárgyává tehesse ós azokat megvitathassa. Zárszámadásról, elszámolásról egyáltalán szó sincs. Azt mondom, két hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy egy magyar kormány külföldi kölcsönt igény be vehessen. Az egyik kétségtelenül a külföld hatalmasságainak hozzájárulása, a másik pedig az ország hozzájárulása. Már pedig oly kormány, amely költségvetés és zárszámadás nélkül kormányoz, szerény nézetem szerint nincs feljogosítva arra, hogy itt a nemzetgyűléstől felhatalmazást kórjen külföldi kölcsön igénybevételére. Horváth Zoltán: Azt se tudjuk, mire kell, hová fordítják! Szakács Andor : Azoknak a kedvezéseknek, amiket itt a nagybirtokok, a nagyvagyonok állandóan élveznek, egyszersmindenkorra véget kell érniök, ha azt akarjuk, hogy valamely külföldi állam megbecsüljön bennünket. Hadd lássák azt, hogy ez az ország csakugyan erőfeszítéseket tesz, hogy kifejtse azt a benne rejlő élő gazdasági erőt, amely még mindig elégtelen marad majd az ország talpraállitására. Itt vannak a vagyonváltságföldek. Az ezerholdasnál nagyobb birtokok még ma sem adták le vagy onváltságf öldjüket, holott a vagyonváltságot az egész országban már két esztendővel ezelőtt lefizették. A forma az volt, hogy erre a gazdasági esztendőre ezeknek a vagyonváltságföldeknek ők a bérlői, és országos átlagban 45 kilogramm búzát fizetnek értük, holott az ország lakossága ma másfél- vagy két métermázsa haszonbér mellett bérli ki a földét. Ez is nemzeti ajándék az ő számukra. A külföldi sajtóorgánumok közül például itt van a Journal des Débats, amelynek a francia kormánnyal való kapcsolata meglehetősen ismeretes. Ez rámutat egyik cikkében arra, hogy csalóka látszat az, mintha Magyarországon ma agrárdemokrata kormányzás ós agrárdemokrata uralom volna, mert — azt mondja — nagyon jól tudjuk a külföldön, hogy ma Magyarországon a feudális oligarchia uralkodik. Nagy Ernő: Ez igaz. Kaszinói becsület. Rupert Rezső : A legsötétebb abszolutizmus. Horváth Zoltán: Kisgazdák és grófok. Szakács Andor : Mi, az ellenzéki képviselők, előállottunk azzal, hogy a földreformot nem hajtják végre, vagy, ha végrehajtják, azt helytelen irányban végzik, úgyhogy ahelyett hogy növelnék a vidéki mezőgazdasági szegény tömegek keresetképességót, csökkentik és lefokozzák azt. Ezt itt konkrét példákkal bebizonyítottuk, bebizonyítottuk, hogy a földreform kapcsán automatice megszűnik Magyarország kisbérlő társadalmának óriási nagy kategóriája, amely a maga megélhetését a kisbérletekből ugy ahogy biztosítani tudta ós az ország anyagi fen tartásához is hozzájárulhatott. Szociális egyensúlyát megzavarták, és helyébe lép a társadalomnak egy sokkal rosszabb életfeltételek mellett és sokkal kisebb földterületen útnak bocsátott hasonló bérlőtársadalom. Ahelyett ugyanis, hogy három-négy-husz hold bérletei volnának, most az az uj bérlőosztály, amely mint földigénylő jut földhöz, 800, 1000 és 1400 négyszög holdon fog majd gazdálkodni, az összes többi kisbérlők pedig a földreformtörvény értelmében a bérleteiket elvesztik, mert ki van mondva, hogy ahol végrehajtják a földreformot, ott a kisbérletek