Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-114

88 Ä nemzetgyűlés lié. ülése 1923, tem kölcsönbe s a lakáshivatalt elneveztem »Hagyjatok fel minden reménységgel« — hivatalnak. A lakáshivatalnak hibái, bonyodalmai, botlásai, tévedései, labirintusai olyanok, hogy ezek nemhogy fogynának, hanem állandóan kuszálódnak, sokasodnak és sűrűsödnek. (Mozgás jobbfelől.) Nem tudom, hogy itt tulaj donképen hol kell a hibát keresni, magában az intézményben-e, a hivatalnokoban-e, a ministerium illetékes ügyosztályában-e, vagy pedig abban a férfiúban, aki az egész intézménynek élén áll, az igen t. népjóléti minister urban. (Zaj a jobboldalon.) Lehet, hogy sok az eszkimó, kevés a fóka, — nem tudom, hogy a közbeszóló képviselőtársam ezt a lakásigénylőkre érti-e, vagy azokra a tényezőkre, akiknek kezén elsikkad az, hogy valaki lakást kapjon. Leszögezem azt a tényt, hogy akik tudnak fizetni kiváló keresztény ügyvédeknek, akik régebben ministeri álláts töltöttek be, ma pedig ügyvédi praxist folytatnak, azok csodálatos módon mégis tudnak lakást kapni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Nevezze meg !) Én nem titkolózom, csak nagyon sajnálatos dolognak tartom, hogy épen az a férfiú, aki magát a népjóléti ministeriumot, illetőleg a lakáshivatalt megszervezte, s annak tisztikarát összeállította, minthogy most a politikától távol van — és talán okosan teszi — Bernolák Nándor ügyvédi gyakorlatot folytat és lakásügyekben is igen szerencsés kezű ember. Tekintettel az idő rövidségére és arra az ethikai álláspontra, amelyet az interpellációm elején voltam bátor bejelenteni, hogy a genre-hez, az interpelláció rövidségéhez ragaszkodom, nem teszem, hogy az TJj Nemzedéknek és' a többi napilapoknak állandó rovatát a lakáskilakoltatásokról órákon keresztül felsoroljam. Nem mondom el a Hamburg-szállodának balladáját és rémdráma ját ; nem mondom el, hogy a Hamburg-szállodát jelenleg egy Oroszországból kizavart hölgynek adták át, aki ott mulatót akar berendezni. (Zaj.) Csak rámutatok egy szomorú tényre, arra, hogy ugy látseik, vannak emberek Magyarországon, akik ugy találják, hogy még mindig kevés mulató, bar, csapszék áll az ország rendelkezésére, hollott én azt találom, hogy orfeumból, mulatóhelyből, baiból és csapszékből sokkal több van itt, mint lakásból. Inkább lakásra volna szükség és be kellene zárni az orfeumokat, mulatóhelyeket, csapszékeket és hasonló helyeket és lakásokká kellene átalakítani, hogy a magyarságukért kiüldözött szegény, becsületes tisztviselők, munkások és középosztálybeli emberek végre megkapják azt, amit kivannak, a lakást, a fedelet. Nem foglalkozom a Penka-család tragédiájával ; ez az igen t. minister urnák — ugylátszik — kellemetlen és nem jött el meghallgatni. Erdélyi Aladár : Pedig ha tudta volna, eljött volna ! Kiss Menyhért: Nem foglalkozom azoknak az életveszélyes lakásoknak a kiutalásával, amelyeket szegény munkások kaptak meg, ellenben leszögezem azt a tényt, amit egy igen t. hirlapiró , évi március hó 21-én, szerdán. barátomtól, Várady Józseftől hallottam, de amelyet a magam tapasztalatával megerősithetek, hogy t. i. a lakáshivatal egy roppant kedves, kedélyes játékot üz. A lakáskeresők nagy szorgalommal, detektívek és más tényezők megfizetésével üres lakásokat és üres lakáscímeket szereznek és amikor ezek a címek meg vannak, boldogan és a mámortól földúlva rohannak fel az elnök úrhoz és a referensekhez, mondván : itt a lakás, tessék kiutalni. Megadja az ember pontosan az utcát, az emeletet, a szobaszámot és akkor mi következik ? Adott az ember a lakáshivatalnak egy tippet, egy jó écát és egy hét múlva arról értesül, hogy azt kiutalták Schwarcz Izidornak vágy egy egész más embernek — pl. annak a Györky Imrének, — ellenben nem annak, aki odavitte magát a tippet és kérte a lakás kiutalását. Például az igen t. elnök urnák magam is vittem fel címet, mert hiszen nekem sincs lakásom. Azonban nem minden képviselő van ilyen szerencsétlen állapotban és nem mindenkinek ilyen kedvezőtlen a helyzete. Én pl. nagyon irigyeltem a legszélsőbb baloldalon ülő képviselőtrásaimat. Dacára, hogy nem vagyok munkásember, nem vagyok fizikai munkás, hanem a középosztályhoz tartozó, mondjuk szellemi munkás, diplomával rendelkező tanárember, én három szobára való igényt jelentettem be a lakáshivatalnál, még sem kaptam meg. Tippemet is másnak adták ki, sőt a saját házamban sem kaptam meg a háromszobás lakást, azt, amelyet a biróság megítélt már jogérvényesen. Ebben a lakásban benn lakik egy bevándorolt férfi s annak ellenére, hogy a kommün alatt és a háztulajdonos akarata ellenére költözött be és kapta meg a lakást s annak ellenére, hogy jogérvényes birói Ítélet van arra vonatkozóan, hogy ki kell költöznie, az igen t. nagyméltóságú népjóléti ministerium harmadízben függesztette fel a végrehajtási eljárást és ők még állandóan ott vannak s én mint nemzetgyűlési képviselő, akinek kötelessége mindig itt lenni az ülésen, mert ha nem vagyok itt, akkor a napidíjaimat és fizetésemet levonják s különben is érdeke az országnak, hogy mindnyájan itt legyünk minél teljesebb számban, nem tudok beköltözni, tehát kötelessége volna az igen t. minister urnák kiadni végre-valahára ezt a lakást, de a birói végzést nem hajtják végre. Ellenben a legnagyobb bámulattal, . csodálattal, tisztelettel és hódolattal tekintek fel arra a magas piedesztálra, ahol igen t. Györky Imre t. képviselőtársam lebeg, majdnem étheri szárnyakon, mert ő jött, látott és Győzőtt, elment a lakáshivatalba és kapott nem egy háromszobás, hanem ötszobás lakást. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rothenstein Mór : Ugylátszik, ezt is az Uj Nemzedékből vette ! Kiss Menyhért : Nem irigylem tőle, de viszont a legnagyobb elismerés zászlóját teszem ő elébe, hogy olyan varázszsóval rendelkezik, odalép az igen t. minister ur elébe, aki ezt a varázsszót : megérti, ugy hogy szociáldemokrata képviselőnek.' utalta.ki ezt a lakást« . "J