Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-114
7 2 A nemzetgyűlés 114. ülése 1923. évi március hó 21-én, szerdán. tipikus Potemkin-állapotot mutat, mert a barakk közepén fával, tehát rossz melegvezetővel körülvéve és elkülönítve a celláktól ott van egy nagy rossz kályha, amelyben égett is a tüz, de a cellákban be volt fagyva a viz az evőcsészékben. így fest a helyzet az igazság és a tárgyilagosság szemüvegén át. Ezzel a két ténnyel, azt hiszem, teljesen megingattam annak a bizonyos, a tudományosság és a valódiság köpenyébe burkolt cáfolatnak fentarthatóságát, mert ha két ilyen nagy kérdésben meg tudom cáfolni azt, amit itt hivatalosan elénk tálaltak, akkor ne méltóztassék csodálkozni, ha a többi kérdésben elhangzott cáfolatokat is fentartással fogadom, sőt egyáltalán nem A^agyok hajlandó hitelesnek elfogadni. A belügyminister ur válaszából nagyon élesen kiválik az az állitása, hogy a zalaegerszegi táborban élő internáltak Esztergályos képviselőtársam lentjárta után közvetlenül kaptak ruhát. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Pikler képviselő ur, tessék csendben maradni ! Reisinger Ferenc : Magam is meggyőződtem a helyszinén arról, hogy bizonyos ruhákat osztottak ki az internálótáborban, ezzel szemben azonban azt kérdezem, hogy miéit kell Magyarország belügyministerének mintegy hangulatot keltő módon ugy beállítani a kérdést, hogy Esztergályos képviselő ur nem mondott igazat, mert hiszen adtak ruhát az internáltaknak. Nem vonom kétségbe, hogy adtak azóta, de tény az, hogy amikor Esztergályos képviselő ur ott volt, akkor még ez a ruha a belügyminister ur állitása szerint sem volt ott. Hogy mondhatja tehát a belügyminister ur, hogy mi hangulatot csináltunk, szineztük a dolgot, holott maga kénytelen beismerni, hogy akkor ilyenek voltak az állapotok. Méltóztassék ' megengedni, hogy rámutassak arra, hogy ha Éhn Kálmán képviselő ur járt volna ugy egyik-másik kérdésben, ahogy a belügyminister ur véleménye szerint Esztergályos képviselőtársam járt, ezen nem csodálkoznám, meit Éhn képviselő ur orvos is egyúttal, tehát neki rögtön módjában lett volna megállapítani, hogy kinek a szívbillentyűje nincs rendben, ki a dühöngő őrült és ki a szimuláns. Esztergályos képviselő ur, mint ebből a szempontból laikus ember előtt azonban adva volt az eset. Hozzá kell tennem még azt is, hogy most már egészen bizonyos, hogy azok az emberek, akik szimulánsok voltak, tényleg nem betegek ? Hiszen néhány polgári képviselőtársam — nem szociáldemokrata — ott a helyszinén rámutatott arra, hogy ha ezek nem is dühöngő őrültek, de beteg emberek, szanatóriumban volna helyük. Nem akarok ebben a kérdésben személyeket említeni, de voltak egységespálti képviselők is, akik nem engedték, hogy páltállásuk befolyásolja lelkiismeretüket és nyíltan kijelentették, hogy olyannak találták ezeket az embereket, legalább tekintélyes részüket — nem mondom, hogy nem volt ott néhány kivétel, aki szimulált, aki — hogy egységespárti nyelven fejezzem ki magam — (Derültség a jobboldalon.) méltó is arra, hogy ott legyen . . . CsontOS Imre: Mindig lecsúszol a nivóról ! (Derültség.) Reisinger Ferenc : ... — de a képviselő urak is elismerték, hogy ezeknek az embereknek túlnyomó többsége tényleg beteg, egyáltalán nem keltették teljesen egészséges agyú emberek benyomását. Reischl Richárd : Bántja őket a lelkiismeret ! CsontOS Imre : Bánja őket a szocialista politika ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Reisinger Ferenc : Ami a lelkiismeretet illeti, azt a jó tanácsot adhatom a képviselő urnák, hogy hagyjuk ezt a kérdést. Klárik Ferenc : Nézze meg a magáét ! Reischl Richárd : Én meg szoktam vizsgálni a lelkiismeretemet ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Támogatja ezt a rendszert ?) Propper Sándor : Lesz még dolga a lelkiismerettel ! Elnök : Csendet kérek ! Reisinger Ferenc : Egy dolgot ennél az egész kérdésnél feltétlenül el kívánok mondani. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Megállapítottam ugyanis valamit és megnevezem itt azt a képviselőtársamat, akivel együtt állapítottuk meg. Ez az ügy van olyan fontos kérdés, mint az, hogy az egységespártban szeretett ember marad-e továbbra is a képviselő ur vagy nem. Álljon elő Görgey képviselő ur és mondja szemembe azt, hogy nem együtt állapitottuk-e meg, hogy a barakktábor főorvosa ottlétünk egész ideje alatt politizált, kellemetlen benyomást tett mindnyájunkra, mert ott politikai megnyilatkozásokban bőven volt részünk. Eöri-Szabo Dezső: Ebben van sok igazság! Reisinger Ferenc: Barla-Szabó képviselő ur is, bármennyit is nyilatkozik... (Zaj.) Barla-Szabó József : Engem ne kompromittáljon. (Zaj.) Reisinger Ferenc : Én nem ismerem, nem is vagyok rá kíváncsi. Örülök, hogy minél kevesebbszer találkoztam azzal az úrral, mert nagyon sajnálom, de reám azt a benyomást tette, hogy orvosi mivolta dacára egyáltalán nem tudta a politikai felfogását alárendelni, már pedig véleményem szerint minden ténykedő orvosnak nemcsak illik, de törvényből folyó kutyakötelessége is alárendelni a politikai felfogását az orvosi kötelességének. (Ügy van! a szélsobaloldalon. Felkiáltásoh a szélsőbaloldalon : Gsilléry !) Ezt nem tudta az orvos megtenni és jelenlétünkben is állandóan politizált. A magam részéről meg is mondtam ennek az orvos urnák, hogy: sokkal jobb politikusnak látszik az úr, mint orvosnak. Bogya János : Csakhogy elismeri, hogy jó politikát csinál. Rothenstein Mór : ügy, mint Bogya ! (Zaj.)
