Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-114
A 'nemzetgyűlés 114, ülése 1923, Perlaki György :... én kötelességemnek tartom, hogy a közigazgatást megvédjem és rámutassak arra, hogy igenis a közigazgatásnak igen sok személye bir azzal a szociális érzékkel, hogy ebben a bizottságban szociális szempontok szem előtt tartásával teljesíthesse feladatát. Dénes István : Szociális érzésről ne beszéljünk a főszolgabíró uraknál! Propper Sándor: Megmutatták a választásnál ! Perlaki György : Ez lehet egyéni vélemény, az én tapasztalatom azonban épen az ellenkező, mert én igenis nagyon sok helyen tapasztaltam, hogy a közigazgatási tisztviselőknek van annyi szociális érzékük, mint amennyi az ellenpárton ülő képviselő urak némelyikének. Ettől tehát én egyáltalában nem félek. Csik t. képviselőtársam említette, hogy sokkal jobban szeretné, ha a bizottság elnöke a független biróság tagja lenne, Dénes István : Tiszta dolog ! Perlaki György : Ő ugy óhajtaná megoldani a kérdést, hogy az illetékes járásbíróságok delegáljanak egy birót, ezekben az ügyekben az elnöki szék betöltésére. Ez elsősorban is sok nehézségbe ütközik, mert nagyon sok járás területén járásbíróság nincs, (Ellenmondásolc a szélsőbaloldalon. Zaj.) — vagy pedig kettő is van, ami talán még a jobb eset — ahol pedig nincs, oft az ügyes-bajos felek kénytelenek volnának a szomszéd járásba menni, . . . Drozdy Győző: Szolgabíró sincs helyben minden községben ! Perlaki György: . . . hogy panaszaikat a járásbíróságon előadják. Aki azonkívül ismeri ezeket a vitás ügyeket, amelyek a földmunkás és a munkáltató között felmerülnek, az nagyon jól tudja, hogy ezeknek 90 százaléka többnyire igen sürgős intézkedést tesz szükségessé, amelyet esetleg rögtön foganatosítani kell, úgyhogy halasztásnak helye nem lehet. Már pedig azt nem lehet elvárni, hogy a járásbiró, aki más ügyekkel is foglalkozik, esetleg a következő napon összes tárgyalásait felfüggessze vagy elhalássza azért, hogy ilyen ügyben az elnöki tisztséget betöltse. Azonkívül épen az a legnagyobb baj, hogy a bíróságnak végrehajtási joga nincs és igen gyakran felmerül az az eset, hogy rög- j tön bele kell nyúlni a dologba, rögtön intézkedni kell. A főszolgabírónak, mint közigazgatási személynek megvan ez az intézkedési joga, köteles is intézkedni, úgyhogy rögtön orvosolni tudja az esetleg felmerülő bajokat. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Giesswein Sándor: Még derest is kell neki adni! Perlaki György: Előfordulhat továbbá igen gyakran az az egyes panaszok megvitatásánál, hogy az 1920. évi XV. te. szerint, amely az uzsorabiráskodásról szól, vagy az 1898. évi II., avagy az 1907. évi XLV. te. szerint vagy az egyik vagy a másik fél kihágást követett el, ugy hogy a kihágást is meg kell állapítani A ki- | FAPLÔ XI, évi március hó 21-én, szerdán. -35 hágásra vonatkozólag tehát különben esetleg külön eljárást kellene foganatosítani, mig ha a főszolgabíró a tárgyalás folyamán meggyőződik a kihágás fennállásáról, rögtön intézkedik és ítéletet hoz esetleg a kihágásra vonatkozólag is. Szerintem tehát sokkal helyesebb, ha a közigazgatási hatóság tisztviselője vállalja és viseli az elnöki tisztséget, mert ezeket az ügyeket igy sokkal gyorsabban tudjuk lebonyolítani, mintha bíróra biznók az elnöki tisztséget. Drozdy Győző : Igaz, a főszolgabíró meg sem hallgatja a feleket és már itél. Halász Móric : Ezt csak olyan ember mondhatja, aki nem volt közigazgatási tisztviselő ! Perlaki György : Elsősorban is, mélyen t. képviselőtársam, a törvény határozottan kimondja azt, hogy a tárgyalást ülnökük alkalmazásával kell vezetni. Ezek az ülnökök a választott birák jellegével birnak, mert a mezőgazdasági bizottság tagjai s az érdekcsoportok az 1920. évi XVIII. te. alapján választják őket. Ezek tehát választott emberek, akik a kötelességüket teljesíteni tudják. Ezeknek joguk van az ítéleteket megfellebbezni s a fellebbezést felvihetik a földmivelésügyi ministeriumig. Itt helyre kell igazitanom Farkas István t. képviselőtársam egyik állítását. 0 helytelenítette azt, hogy a földmivelésügyi Ministerium dönt fellebbezés esetén. A törvény határozottan kimondja azt, hogy a földmivelésügyi ministeriumban hasonló tanácsok alakitandók, (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Alakit' hatók!) amilyenek az alsóbbfoku hatóságoknál vannak, ezek meghallgatandők s ezeknek véleménye döntő. (Zaj és felkiáltások, a szélsőbaloldalon : Meghallgathatok !) Igenis a törvény kimondja, hogy meghallgatandók. Drozdy Győző: Meghallgatandók, ha megalakittatnak ! Perlaki György: A törvény előírja megalakításukat ! (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Hát megalakíthatok és a földmivelésügyi minister ur meg is fogja alakítani ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A földmivelésügyi ministerium munkásügyi osztálya ellen nem lehet panasz! Perlaki György : Csik József t. képviselőtársam ezenkívül kifogásolta azt, hogy a főszolgabíró hívja be az ülnököket. 0 azt óhajtaná, hogy az ülnököket a megyei mezőgazdasági bizottság jelölje ki és ne a főszolgabíró és azt állítja, hogy ezek igy, ahogy a törvényjavaslat kontemplálja, kinevezett ülnökök lesznek, A törvény határozottan kimondja, hogy a főszolgabíró felváltva köteles behívni az egyes ülnököket. Csik József: Felváltva nevezi ki! Perlaki György: Tehát nem mindig ugyanazokat fogja behívni, hanem felváltva köteles behívni a mezőgazdasági bizottság tagjait. A törvénynek ez az intézkedése szerintem sokkal helyesebb, mintha a megyei bizottság rendelné ki az ülnököket. Csik József : Miért ? 9
