Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-128
548 A nemzetgyűlés 128.'. ülése 1928. lesz május 1-én zárt helyen kisebb gyűléseket tartani és május 1-ét megünnepelni, ellenben arra nem adhatok engedélyt és azért nem vállalhatom a felelősséget, hogy ilyen nagy monstre-gyülést rendezzenek, esetleg felvonulással, a vörös színnek a polgárság előtt ma igazán nem szimpatikus fitogtatásával. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Elég volt belőle !) Nem engedélyezhetek olyan gyűlést vagy felvonulást, amely nyugtalanítaná a polgárságot és a lakosságnak azt az elemét, amelynek épugy ministere vagyok, mint a munkásosztálynak, rétegét feljogosítaná arra, hogy nekem szemrehányást tegyen azért, hogy az ilyen tüntetést nem tiltom el. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Rakovszky Iván beiiigyminister : Ami a képviselő urnák azt az állítását illeti, hogy a belügyi kormányzat megfosztja a lakosságot, főként a munkásságot az őt megillető jogoktól, hogy az ő világszemléletüknek megnyilatkozását egyszerűen lehetetlenné teszi, erre vonatkozóan bátor vagyok néhány statisztikai adatot felolvasni. Az államrendőrség vidéki kapitányságainál január havában bejelentettek összesen 440 gyűlést, ebből nem engedélyeztetett 13. Rothenstein Mór : A többi választmányi gyűlés volt ! (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Reisinger Ferenc: Ezek szakszervezeti taggyűlések, tudományos előadások, nem népgyűlések ! Propper Sándor : Be kell jelenteni minden vezetőségi ülést! Györki Imre : A statisztikája tudatos hamisítás ! (Nagy zaj.) Elnök : Györki képviselő urat ezért a közbeszólásáért rendreutasitom. A képviselő uraknak nincs joguk most szólani. (Halljuk ! Halljuk ! a. jobboldalon.) Rakovszky Iván beiiigyminister : Február ha vában benyújtottak 449 kérelmet gyűlések megtartása iráni Ezek közül meg nem tartatott 8 gyűlés. Március havában 233 gyűlés megtartására kértek engedélyt, betiltatott 11 gyűlés. Ez volt a helyzet a vidéki kapitányságoknál. (Mozgás a szélsÖbaloldalon.) Reisinger Ferenc: Szóval, a politikai népgyűléseket mind betiltották, csak a vezetőségi üléseket nem. (ügy van! TJgy van! a szélsÖbaloldalon. Zaj.) Elnök: Reisinger képviselő ur, méltóztassék csendben maradni. Farkas képviselő urnák lesz módja válaszolni, nem szükséges, hogy a képviselő urak válaszoljanak. Rakovszky Iván beiiigyminister : A székesfőváros területén februárban 411 gyűlésre kértek engedélyt, ebből betiltottak négyet. Márciusban a fővárosban 489 gyűlés megtartására kértek engedélyt, ebből betiltottak hetet. (Zaj a szélsÖbaloldalon.) Ezeket a számokat azért olvastam fel, hogy évi április hó 28-án, szombaton. ezzel igazoljam, hogy az a minduntalan újból és újból felmerülő állítás, hogy a kormány betiltja a szociáldemokratáknak minden gyűlését, hogy minden egyesülési jogot elkoboz, és az egyesülési és gyülekezési jogot semmissé teszi, ezeknek a számoknak világításánál valóban csak hangulatkeltésre alkalmas szavak. (TJgy van! Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) Ismétlem, igenis megtettem az. intézkedéseket, hogy a munkásság május elsejét megoszolva, zárthelyiségben megünnepelhesse . . . Peidl Gyula : Szép kicsi gyűléseken ! Rakovszky Iván beiiigyminister : .. . természetesen anélkül, hogy ebből olyan politikai tüntetés fajulhasson, amely a város rendjét megzavarhatná. Bármennyire feltételezi a képviselő ur, hogy olyan jelentéseket kaptam volna, mintha valami nagy veszedelem lenne az ilyen kisebb gyűlések megtartása, a magam részéről megnyugtathatom a képviselő ,urat, hogy a jelentések nem igy szólnak. Én meg vagyok győződve, hogy békességcsen és szépen fognak ezek a gyűlések lefolyni. Ellenben nem vállalhatnám a felelősséget azért, hogy itt a fővárosban a munkásság egy nagy monstre-gyülést tartson. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! A belügyminister ur a válaszában arra helyezi a fősúlyt, hogy hiszen a szociáldemokraták gyűléseit engedélyezni szokták. Legyünk tisztában azzal, hogy egészen különleges rendszer van Magyarországon és ha arról van szó, hogy kimutassuk, hány politikai gyűlést tartottunk, akkor a statisztika egészen más képet mutat. A helyzet az, hogy be kell jelenteni minden szakszervezeti gyűlést, minden legális, tehát minden alapszabállyal biró egyesületnek még a választmányi ülését is. . . Peidl Gyula: Ez magyar specialitás! Farkas István : .. . olyan gyűléseket, amelyeket sehol a világon, semilyen rendőrhatóságnak bejelenteni nem kell. (Igaz! TJgy van! a szélsÖbaloldalon. ) Barthos Andor: Olaszországban egyáltalán nem engedik meg! Farkas István : Sehol a világon nem létezik az, csak épen Magyarországon, hogy alapszabállyal biró gazdasági, szociális, vagy tudományos egyesületek vezetőségi gyűléseit kelljen bejelenteni a rendőrhatósághoz és hogy csak akkor lehessen ezeket a gyűléseket megtartani, ha a rendőrhatóság engedélyezi és azon magát képviselteti.(Zaj) Azok a számok tehát, amelyeket a minister ur itt felolvasott, ezekre a gyűlésekre vonatkoznak, amelyek nem politikai gyűlések, hanem tisztán adminisztratív gyűlések. Ezt igy tessék tudomásul venni. Azt mondja t; minister ur, hogy kisebb