Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-128
À nemzetgyűlés 128'. ülése 1923. Ami a hasznosítás kérdését illeti, nem áll meg az, amit t. képviselőtársam mondott, hogy egy francia pénzcsoport kapott monopóliumot a hasznosításra nézve, mert nem egy francia pénzcsoport fogja hasznosítani a kikötőt, hanem egy Budapesten létesítendő részvénytársaság, amelyben a magyar kormánnyal egyenlő alapon vesz részt az a francia pénzcsoport, amely a tőkéket hozza, úgyhogy ebben a tekintetben a magyar kormány ingerenciája, befolyása, ellenőrzése, még a tarifák képzésére is a legmesszebbmenőén biztosítva lesz. A kormány nincs abban a helyzetben, hogy lemondhasson arról, a francia tőke részéről készségesen hozott segélyről, amelynek nélkülözése annyit jelentene, hogy a budapesti kikötő megépítését hosszú időkre el kellene tolni. A tárgyalások ebben a tekintetben majdnem kompletté váltak és csak sajnálom, hogy a főváros azokat a kívánságokat vagy részletkivánságokat és azokat a követeléseket, amelyeket a t. képviselő ur is felhozott, kellő időben nem érvényesítette. Ennek ellenére azonban iátok itt még egy rést, mert hiszen abban a jelentésben is, amelyet a nemzetgyűlés elé terjesztettem, rámutattunk arra, hogy bizonyos detail-tárgyalások még folyamatban vannak. Arra kérem t. képviselőtársamat, méltóztassék a főváros képviselőit talán figyelmeztetni arra, hogy még volna idő egyik és másik kívánság figyelembe vételére, ha kellő időben terjesztik a dolgokat a kereskedelemügyi minister ur elé, aki ennek a kérdésnek végleges letárgyalásával meg van bízva. Kérem ilyen értelemben válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Elnök ; Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Buday Dezső ". T. Nemzetgyűlés ! Miután a ministerelnök ur kilátásba helyezte, hogy a részletes tárgyalás alkalmával a főváros részéről bizonyos kívánságok érvényesíthetők lesznek, a választ tisztelettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a ministerelnök urnák Buday Dezső képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni ? (Igen.) A Ház a választ tudomásul veszi. Szólásra következik? Bodó János jegyző: Kaas Albert báró! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, az interpelláció töröltetik. Ki a következő szónok? Bodó János jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Közhellyé vált már itt a nemzetgyűlésen, hogy a belügyi kormányzatnak a közszabadságokra vonatkozó intézkedéseit szóvá tegyük és noha sokan közhelynek tekintik ezt a kérdést, akik ebből a szempontból ítélnek meg, ne reánk vessenek, akik kénytelenek vagyunk ezt a kérdést állandóan idehozni és szóvátenni, hanem inkább figyeljék évi április hő 28-án, szombaton. 545 meg a belügyi kormányzatnak azokat az intézkedéseit, amelyek a polgárságnak, a munkásságnak a közszabadságait elkobozzák s megfosztják az ellenzéki, a szocialista érzelmű munkásságot azoktól a jogoktól, amely jogokat egyébként a polgárságnak egy másik része, különösen része, amely a kormánypárthoz tartozik, teljesen élvez. A belügyi kormányzatnak ez az intézkedése és ez a magatartása az én megítélésem szerint és azt hiszem, minden ember megítélése szerint ellentétben van a helyes állampolitikai felfogással, ellentétben van a helyes kormányzati alapelvekkel, mert hiszen közrendészeti okokból irányítják a kérdést és közrendészeti okokból tilt be minden gyülekezést, minden egyesülést, és mindig ez a közrendészet az, amely mögé el vannak bujtatva azok a szándékok, amelyek azt célozzák, hogy bizonyos osztályoknak, bizonyos politikai irányzatoknak ne adják meg a lehetőséget az érvényesülésre, az egyesü* lésre, amikor azt más politikai irányzatoknak megadják. Én most itt egy különleges dolgot vagyok kénytelen szóvá tenni ; t. i. azt, hogy május 1-ére vonatkozólag a belügyminister ur egy egészen külön rendelkezést adott ki, azt a ren* delkezést, hogy április 29-étől május 3-ig semmiféle politikai gyűlést és májusi ünnepélyt a rendőrhatóságok ne engedélyezzenek. A belügyminister urnák ez a rendelkezése tehát még túlmegy azon az általános rendelkezésen is, • amellyel ő egyébként állandóan szükiti, korlátozza az itteni lakosságnak egyesülési jogát. Ezt is közrendészeti okokkal indokolja meg a minister ur. Egészen sajátságos dolog és tisztára érthetetlen álláspont az, hogy amikor köztudomású dolog, hogy egy világszemléleti felfogásban él Magyarországon is egy nagy társadalmi réteg és ennek a szocialista világszemléleti felfogásnak nagy tábora van Magyarországon és nagy tábora van az egész világon, akkor a belügyminister ur ilyen korlátozást ad ki május 1-ére, amilyent már évtizedek óta sehol sem adnak ki. Mit jelent ez, minister ur? Ez azt jelenti, hogy ön határozza meg azt, hogy egy világszemléletet ki akar közösíteni, meg akarja mutatni, hogy te ki vagy dobva, ki vagy közösítve a magyar nemzet, a magyar állam kötelékéből. Nekünk szokták a szemünkre hányni azt, hogy mi tagadjuk meg a hazát és a kormány ezzel az intézkedésével bizonyítja be, hogy az a társadalmi réteg, azért, mert van egy világszemlélete, van elvi álláspontja, van meggyőződése, ki van közösítve a magyar államból és nem élvezheti azokat a jogokat, amelyeket más világszemléleti polgárság élvez. Május 1-ét a magyar munkásság 1890 óta minden esztendőben megünnepelte. Mi volt a helyzet kezdetben? Különösen 1895—96-ban, a ' Bánffy- és Perczel-féle kormányzati rendszer
