Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-127
602 A nemzetgyűlés 127, ülése 1923. évi április hó 27-én, pénteken. ditványát; a második bekezdésnél szintén az eredeti szövegre fogom feltenni a kérdést, szemben Propper képviselő ur módosító indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, elesik Propper képviselő ur módosító indítványa. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 13. § első bekezdését változatlanul elfogadni, szemben Propper képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Nem méltóztatnak elfogadni, igy Propper képviselő ur módosítását elfogadottnak jelentem ki. Kérdem : méltóztatnak-e a második bekezdést eredeti szövegében változatlanul elfogadni, szemben Propper képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget változatlanul fogadta el és igy Propper képviselő ur módosító.indítványát elvetettnek jelentem ki. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Bodó János jegyző (olvassa a 14. §-t). Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző : Dénes István. Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! A 14. § azt célozza, hogy azon munkaadók kihágási ügyeiben, akik nem respektálják a munkabérmegállapitó-bizottság bérmegállapítását, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe utaltassák. Itt bosszulja meg magát all. szakasz megmaradt rendelkezése. En nem tartom helyesnek, és ugy tudom, hogy a minister ur sem tartotta helyesnek a múltban, hogy az a kapzsi és könyörtelen munkaadó, aki egyfelől nem átallja szegény munkását kizsákmányolni, kiuzsorázni, másfelől nem átall a törvénnyel szembehelyezkedni, kisebb büntetésben részesittessék, cselekménye enyhébb elbírálás alá esik, mint az az árdrágítóé vagy egyéb munkabéruzsorásé. En a főszolgabirák pártatlanságában, engedelmet kérek, kénytelen vagyok kételkedni. (Felkiáltásoké a jobboldalon: Már megint! Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Igaza van !) Nem akarok senkit sem bántani, tisztelet a kivételeknek ... Barthos Andor: Ott a fokozatos eljárás, ha nem bizík a főszolgabirákban ! Halász Móric : Hogy lehet egy nagy tisztikart igy meggyanúsítani?! Dénes István : ... és ha épen ezen a nemzetgyűlésen is rengeteg jogos panasz nem hangzott volna el a közigazgatási hatóságok magatartásával szemben, nem szólnék egy szót sem. Ha nem tudnám, hogy egy központi gomb nyomja és irányítja magatartásukat, és hogy ők egy középkori csökevény feudális rendszer .szellemi képviselői, nem tenném meg ezt az indítványomat és ezt a megjegyzésemet, de épen mert ezt. tudom, és mert tudom azt, hogy ezer és egy szál fűzi Őket családi és egyéb érdekeiknél, tradíciójuknál fogva a birtokos osztályhoz, akkor, amikor magyar családok ezreinek kiuzsorázásáról.. van szói nem tehetem ki a magyar munkásságot annak, hogy ilyen, ezidőszerint elfogult közigazgatási hatóságok nem gyakorolják a földbirtokossal szemben azt a szigort, melyet velük szemben gyakorolniok kellene. Már pedig erre föltétlenül szükség volna, de ha a főszolgabíró kellő eréllyel lép fel a nagybirtokossal, illetőleg munkaadóval szemben, aki megszegi a törvényt és kiuzsorázza munkását, összefog az érdekeltség, amely a vármegyében, vagy a járásban uralkodik, s egyszerűen örökre szabadságra küldik a főszolgabírót, (Ellenmondások a jobboldalon.) Halász Móric: Nem lehet azt örök szabadságra küldeni! Elnök: Csendet kérek! Dénes István : A 14. §-t ezért a következőképen kívánom módosítani: »A jelen törvény 8. §-ában meghatározott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság a 11. §-ban meghatározott kihágás miatt pedig az eljárás a rendes büntető bíróság hatáskörébe utaltassák. A 8. §ban meghatározott kihágások ügyében harmadfokon a földmivelésügyi minister dönt.« Elnök: Szólásra következik? Szólásra senki feljegyezve nincs. Kíván még valaki szólni? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Kérem a szakasz eredeti szövegének elfogadását. Hiszen ezen ügyek elbírálásánál a földmivelésügyi minister dönt végső fokon. Igy a nemzetgyűlésnek inkább módjában van a földmivelésügyi ministert felelősségre vonni, hogy döntéseiben betartja-e azt a mértéket, amelyet a nemzetgyűlés, vagy a leendő országgyűlés helyesnek talál, és azt hiszem, a földmivelésügyi minister felelőssége elég garancia arra, hogy nem kell attól tartani, hogy a szolgabirák olyan ítéletet hoznak a munkaadókkal szemben, mellyel túllépik hatáskörüket, vagy a munkást megrövidítik a munkadíj esetleges levonásával. Azok a bírói ítéletek sem fogják minden esetben a munkaadónak pártját, mert számos esetet tudok, mikor a főszolgabíró nagyon helyesen a munkásnak fogta pártját és teljes igazságot szolgáltatott neki, amikor igaza volt. Ilyen szolgabirókat ismerek szép számmal. Különben a szolgabirók által hozott ítélet ellen az alispánnál lehet fellebbezni, és ugy jön az a földmivelésügyi minisfcerhez, ezt az utat pedig elégnek tartom arra, hogy minden esetleges visszaélés kellő megtorlásban részesüljön. Kérem méltóztassanak a javaslat eredeti szövegét elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e elfogadni a 14. §-t eredeti szövegében, szemben Dénes István képviselő ur módosító indítványávaL Ha a 14, §-t. változatlanul, ere-