Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

4Ô4 A nemzetgyűlés 127. ütése 1923. évi április hó 27-én, pénteken. Csik József : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! A magam részéről szintén csatlakozom ahhoz a felfogáshoz, amelyet Szeder Ferenc t. képviselőtársam és ha jól emlékszem, Dénes István t. képviselőtársam is képviselt : jobb szeretném, ha birói személy állna ezeknek a bizottságoknak az élén. Minthogy azonban ez a felfogás az előző paragrafusban nem respektáltatott, módosítást erre vonatkozólag most nem fogok tenni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Az 5. § eredeti szövegét szembe fogom állitani az előadó ur által javasolt szöveggel. Ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor fel fogom tenni a kérdést az előadó ur indítványára. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e elfogadni az 5. §-t eredeti szövegezésben, igen vagy nem ? (Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az előadó ur által indítványozott szöveggel fogadja el a szakaszt. Következik a 6. §. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 6. §-tj. Elnök: Szólásra következik? (Senki!) Senki sem kíván szólni ; a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7-§. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 7. §-t). Elnök : Kiván-e valaki szóim? Hebelt Ede jegyző : Csik Józsei ! Csik József : A 7. §. utolsó bekezdése azt mondja (olvassa) : »Azt a tagot (ellnököt), aki ellen működéséből kifolyólag alapos észrevétel merül fel, vagy aki testi vagy szellemi fogyatkozás miatt tisztének betöltésére képtelenné vált . . .« stb., én az utolsó bekezdésnek ama szövegezésével, hogy aki ellen működéséből kifolyólag alapos észrevétel merül fel, nem vagyok megelégedve, mert ezt az alapos észrevételt nagyon sokféleképen lehet magyarázni. Ehelyett, hogy rövidebb legyen, azt proponálom, hogy akinek működése a kölcsönös igazságosság szempontjából alapos kifogás alá esik, vétessék be, mert nem ad annyi félreértésre alkalmat, mint ahogy a szövegbe be van véve. Indítványozom tehát, hogy a 7. § utolsó bekezdésében az a mondat (olvassa) : »Azt a tagot (elnököt), alá ellen, működéséből kifolyólag alapos észrevétel merült fel, stb.« ez a mondat iktattassék be : »Akinek működése a kölcsönös igazságosság szempontjából alapos kifogás alá esik.» Elnök : Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Szakács Andor. Szakács Andor : Három-négy szóval csupán annyit óhajtok hozzátenni Csik József t. képviselőtársam indítványához, —• amelyet én a magam részéről is elfogadásra ajánlok, — hogy amint az előző törvényjavaslat tárgyalásánál is rámutattam, az ilyen ügyekben eljáró hatóság az uradalom egyenes lekötelezettje. Teljes lehetetlenség, hogy az, aki az uradalommal 100—150—200 hold bérlettel bizonyos gazdasági függőségi viszonyba kerül, ilyen ügyekben itélő szerepet töltsön be. Ezzel az értelmezéssel én is hozzájárulok Ősik József t. képviselőtársam indítványához. Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A földmívelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ezt a szakaszt mindenesetre az indítványozó és a törvényszerkesztő is ugy akarta megszerkeszteni, hogy jó legyen. Az indítványozó most javítani akart benne. Nem látom tisztán, mit óhajt az indítványozó képviselő ur, mert amint a szakasz kimondja, hogy »működéséből kifolyólag alapos észrevétel merül fel«, ez mindenre kiterjedhet, arra is, ha nem jelenik meg az ülésen vagy a tárgyaláson . . . Dénes István : Politikai magatartására is ? (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : . . . nem látom tisztán, hogy a módosító javaslatban benne foglaltatik-e az, amit ez az »alapos« szó magában foglal. Dénes István : Politikai magatartására is vonatkozik ? Ezt szögezze le a minister ur ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mindenféle gondolatot a törvényben lefektetni nem lehet. A törvény a ministernek adja meg azt a jogot, hogy abban az esetben, ha az elnök hivatását nem teljesítené kellőképen, a minister bírálata alá tartozzék, hogy megfelelő működést fejt-e ki, hogy ellenesetben elbocsáthassa. Nem lehet mindent alaposan körülírni. Az a kifejezés, hogy : »alapos észrevétel«, mindenre kiterjed, ami az elnök működésében kifogásolható. Én ezt bővebbnek és helyesebbnek tartom, mint t. képviselőtársamnak mostani fogalmazását. Dacára annak, hogy a gondolat jó, de a fogalmazás tekintetében én ezt helyesebbnek és többet mondónak tartom. Kérem azért a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az utolsó bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni. Elnök : Szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Zaj.) Csendet kérek, t. képviselő urak ! Csik József képviselő ur elleninditványt adott be a 7. §-szal szemben. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Csik József képviselő ur indítványával. (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szövtget elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség ! A Ház a szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el. Következik a 8. §. Hebelt Ede jegyző (olvassa a szakaszt). Elnök : Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Csik József ! Csik József: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről csak azt proponálom, hogy a pénzbüntetés, amely a 8. § utolsó bekezdésében kontemp-