Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

A nemzetgyűlés 127. ülése 1923. évi április hó 27-én, pénteken. 489 ványomat előterjeszteni (olvassß) : »Indítványo­zom, hogy a napirenden lévő törvényjavaslat 3. §-ának második sorában ezen szavak helyébe : »mindazokban a járásokban« ezen szavak vétes­senek be: »minden járásban«. A harmadik sor­ban pedig a következő szavak: »ahol azt a földmivelésügyi minister elrendeli« kihagyas­sanak.« Ezzel a módosítással elérjük azt, hogy a 3. §-ban ki lesz mondva a bizottságok kötelező felállítása. Tisztelettel kérem, méltóztassék a módosí­tást elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző: Dénes István! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! E para­grafus kapcsán csak a minister ur megjegyzésére akarok reflektálni, arra. amit az előbb méltóz­tatott mondani, hogy t. i. az előadó ur velünk megegyezett a módosításokra vonatkozólag. Velünk nem egyezett meg, mert ha meg­egyezett volna, akkor állanánk feltétlenül a megegyezést. Az előadó ur elkérte indítványai­mat tőlem, azokat átnézte, kivette belőle azt, amit jónak látott, amit nem látott jónak, nem vette ki, megegyezés azonban közöttünk létre nem jött. Miután azonban a 3. §-ra vonatkozólag indítványom elfogadtatott, ennek következtében elállók a szótól. Elnök: Következik? Bodó János jegyző: Csik József! Csik József : T. Nemzetgyűlés ! Miután a 2. §-nál már javasoltam, hogy a »napszámosok« szó töröltessék és miután ez nem fogadtatott el, azért itt e szó törlésére vonatkozó módosítá­somtól elállók. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző : Vasadi Balogh György ! Vasadi Balogh György: Mélyen t. Nemzet­gyűlés ! Az előadó ur javaslata abban a tekin­tetben, igenis, megfelelő és kielégítő, hogy köte­lezővé teszi a bizottságok felállítását. En ehhez pótlásul még azt kívánnám hozzávenni, hogy vétessék be a paragrafusba az is, hogy ez a bizottság minden panasz tárgyát képező esetben köteles 14 napon belül határozatát meghozni. Ezzel elérnők azt, hogy ne húzhassák el hosz­szasan e panaszok letárgyalását, hanem 14 nap alatt hozzanak határozatot. (Helyeslés.) Elnök : Következik ? Bodó János jegyző: Csöngedy Gyula! Csöngedy Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Sok fon­tos és megengedem, igazán sok aktuális javas­latot tárgyalt már ez a csaknem egy esztendős nemzetgyűlés, ugy érzem azonban, hogy szociális téren ez a javaslat, mely előttünk fekszik, tu­lajdonképen az első tavaszi fecske, amely valaha onnan a vidékről, a kis házakból végre beszállt ide is, a legilletékesebb helyére, hogy itt meg­építse az ő fészkét és kiköltse majd az ő kis ivadékait, amelyek azután innen, a nemzetgyű­lés házából, ebből a tornyos palotából szállhas­sanak ki ne csak csonka Magyarország terüle­tére, hanem valamikép messzebb-messzebb, a körülöttünk élő államokba és hirdessék és iga­zolják majd azokat a születendő és erősen várt szociális alkotásokat, amelyek ennek a mai tör­vényjavaslatnak lesznek majd tulajképen az iva­dékai. Szerettem volna már az általános tárgya­lás alkalmával ehhez a javaslathoz hozzászólani, de mivel a tárgyalás nagyon elhúzódott, nem akartam továbbhuzni a vitát. Azért méltóztas­sék megengedni, hogy most a 3. §-nál csak rövi­den szólalhassak fel. Ahogy a 3. §. itt előttünk fekszik, nem mondom, hogy az engem mindenben kielégít, mert az én szociális érzékemet még mindig nem elégíti ki. Őszintén mondom, sok kívánni való van benne. En azonban csak kettőt szeretnék — s ezt talán az egész nemzetgyűlés el fogja fogadni — itt leszögezni. Elsősorban vétessék fel a szakaszba Yasadi-Balogh György képvi­selőtársam határozati javaslatának az a pontja, hogy ez a munkabérmegállapitó bizottság ne csak járásonkint, ott, ahol azt kérik, állittassék fel, hanem minden járás területén, akár kérik, akár nem. Mert, ugy-e, ezzel a kívánsággal élhetne vagy maga a birtokos, vagy maga az érdekelt munkás, vagy élhetnénk esetleg mi ; de bárki kérje ezt, az nehezen megy. Akár a mun­kás kéri, akár mi kérjük, az csak gyűlöletes. En nem szeretem és már diák koromban sem szerettem azokat a hatóigéket, amelyek mosta­nában igen gyakran előfordulnak, igy ennél a javaslatnál is abban a formában, hogy ilyen bizottságok felállíthatok. (Ugy van! a szélső­baloldalon.) Megmondom őszintén, én sokkal jobban szeretem az imperatívusz kategorikuszt, amely egyenesen kimondja, hogy mindenütt fel kell állítani ezt a bizottságot. Ha mindenütt fel lesznek ezek a bizottságok állítva, akkor meg vagyok róla győződve, hogy ez által éle lesz véve igen sok kellemetlenségnek, amely külön­ben bekövetkeznék. A másik kívánságom az volna, hogy a munkabérmegállapitó bizottságok hatáskörébe utaltassék ne csak a munkabérek, hanem az aratási szerződések megállapítása is. Tekintettel a vidék különböző viszonyaira, képtelenségnek tartom ugyan, hogy teljesen egyenlő aratási szerződéseket állapítsunk meg, de már maga az a tudat megnyugtató, hogy ez a bizottság, mint hivatalos közeg veszi a kezébe az aratási szer­ződések megállapítását is. Ennek kijelentésére késztet engem az a szomorú tapasztalat, amelyet saját járásomban és környékemben mindenütt szereztem. Az mégis lehetetlenség, hogy egészen egyminőségü földön levő, teljesen egymással határolt pusztákon dol­gozó munkásokra nézve homlokegyenest ellen­kező kikötések történjenek. 72"

Next

/
Thumbnails
Contents