Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-127

480 A nemzetgyűlés 127. ülése 1923, Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ennek a kötelezettségnek gróf Andrássy Gryula, gróf Apponyi Antal, Friedrich István, Iklódy-Szabó János, Jánosi Zoltán, Kun Béla, Paupera Ferenc, Rákóczi Ferenc, Rupert Rezső, gróf Sigray Antal és gróf Zichy János képviselő urak a mai napig sem tettek eleget, ennélfogva a nemzetgyűlés pénztáránál intézkedtem, hogy az illető képviselő urak legközelebb esedékes negyedévi képviselői illetményei — a jelenléti díjak kivételével — további intézkedésig vissza­tartassanak. (Helyeslés.) Tudomásul vétetik. Bemutatom Csanád vármegye közönségének feliratát a mezőgazdasági hitel megszervezése tárgyában ; Tolna vármegye közönségének feliratát a lakásügy rendezése tárgyában. Miután a lakásügy rendezéséről szóló tör­vényjavaslat a közigazgatási és igazságügyi bi­zottságoknál van előzetes tárgyalás és jelentés­tétel végett, Tolna vármegye közönségének e tárgyra vonatkozó felirata kiadatik e bizottsá­goknak ; Csanád vármegye közönségének felirata pedig a házszabályok 242. §-a értelmében elő­zetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. Háznak, hogy az elnökségtől Dinnich Ödön, Osilléry András és Homonnay Tivadar képviselő urak sürgős interpellációra kértek és kaptak engedélyt. Az interpellációkra félkettő órakor fogunk áttérni. Horváth Zoltán képviselő ur, a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni a Háznak. Horváth Zoltán előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség megkeresést inté­zett a nemzetgyűléshez, hogy Sándor Pál nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogát szabadalom­bitorlás által elkövetett kihágás miatt függessze fel. A mentelmi bizottság 1923 február hó 28-ikán tartott ülésében ezt a megkeresést letárgyalta. A mentelmi bizottság jelentését van szerencsém bemutatni ; méltóztassék kinyomatni, szét­osztatni ós annakidején napirendre tűzetni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annakidején napirendre fog tűzetni. Rakovszky Iván belügyminister ur kivan nyilatkozni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzet­gyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A nemzetgyűlés tegnapelőtti ülésén Szilágyi Lajos t. képviselő­társam ismét szóvátette a Horthy-akció ügyét és félreértett szavainak megmagyarázása címén tulajdonképen fentartotta azokat a vádjait, amelyeket néhány nappal ezelőtt itt a nemzet­gyűlés szine előtt már visszautasítottam. Csak rövid időre kivánom igénybe venni a t. Nemzet­gyűlés türelmét, és tekintettel arra, hogy a képviselő ur .újbóli felszólalásában körülbelül ugyanazokat mondotta el, mint első felszólalása évi április hő 27-én, pénteken. alkalmával, én sem tehetek egyebet, mint hogy hivatkozom arra, amit annakidején nekiadott válaszomban elmondottam. A Horthy-akció ügyét vidéken mintegy autonóm testületek, az ottani lakosságból alakult bizottságok intézték. Egy ilyen nagy, az ország­egész területére szétszóródott szervezet termé­szetesen nem dolgozhatott teljesen egységesen és egyforma elvek szerint. Én még azt sem vonom kétségbe, hogy itt-ott egy-egy túlzó lépés előfordult, de ismétlem, a jóindulat az összes inségenyhitő bizottságok részéről mutatkozott. Ezek tényleg lelkesedéssel, törekvéssel, becsü­letesen végezték a maguk munkáját, és azt is elmondhatom, hogy nagy átlagban ós majdnem mindenütt azok szerint az intenciók szerint dol­goztak, amelyeket mi a központból nekik elő­irtunk. Ha előfordultak olyan esetek, amelyek nem feleltek meg a mi intencióinknak, és ha erre vonatkozólag konkrét panaszok jutottak hozzám, ezeket a panaszokat mindig orvosoltam, a felmerült kérdésekben mindig igyekeztem a méltányosságnak és az igazságnak megfelelő megoldást megtalálni, és kikényszeríteni. En csak arra kérem a képviselő urat, hogy akkor, amikor ilyen nagy horderejű akcióról nyilat­kozik, ne csak azokat a kisebb-nagyobb hibákat lássa meg, amelyek elvégre minden ilyen nagy mozgalomban elkerülhetetlenül előfordulnak, ha­nem tessék arra is gondolni és kinyitni szemét az előtt a tény előtt, hogy az ősz folyamán országszerte azt hirdették, hogy a télen nagy nyomor lesz, hogy az aratás és munkanélkül maradt földmunkások nem fognak tudni meg­élni, sőt a rémlátók még lázadásról és forrada­lomról is beszéltek. (Mozgás.) Méltóztassék tehát megérteni és belátni, hogy akkor, amikor a kormányzó ur őfőméltóságának kezdeménye­zésére ennek a nyomornak a megelőzésére egy nagy akciót indítottunk, igenis, az ország és az ország lakosságának érdekében jártunk el. (Ügy van! Ugy van! jobb felöl és a középen.) Méltóztassék arra gondolni, hogy az ország lakossága valóban megragadta az alkalmat arra, hogy a maga jótékony indulatáról tanúságot tegyen. Méltóztassék arra is tekintettel lenni, hogy valóban a mezőgazdasági-és földmunkások sok-sok tízezeré kapott munkaalkalmat a tél folyamán a Horthy-akció következtében; mél­tóztassék meggondolni, hogy az országban a háziipari szövetkezetek gócpontjainak egész soro­zatát teremtettük meg, s hogy az összegyűjtött összegek feleslegéből még a jövendőben is képe­sek leszünk az esetleg újból mutatkozó nyomort enyhíteni. Ha ezeket a nagy elért értékes ered­ményeket figyelembeveszi a t. képviselő ur, be fogja látni, hogy az itt-ott felmerülő apró-cseprő panaszok, amelyek olyanok szájából hangzottak el, akik — bár tehették volna — nem akartak adományozni az akcióra, vagy olyanokéból, akik talán ingyen szerettek volna kapni munka nél­kül és haragudtak azért, mert dolgozni kellett

Next

/
Thumbnails
Contents