Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-126
A nemzetgyűlés 126. ülése 1923. még a sár, vagy a fagy bekövetkeznék. Lehet itt a nyolcórai munkaidőt betartani ? Vagy talán az aratásnál lehetséges? Szeder Ferenc : Lehetséges. Platthy György : Nagyon érti. Gubicza Ferenc : Neked még nyolc óra is sok volna. Még három óra is. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az aratásnál be lehet tartani a nyolcórai munkaidőt ? Hiszen aratni csak akkor lehet, amikor a nap süt, vagy legalább is nem nedves a gabona. Amikor erős harmatot vagy esőt kap, nem lehet az aratómunkásnak dolgozni, csak amikor süt a nap. Nehogy nemcsak a gazdája, de az egész közgazdaság is óriási károkat ne szenvedjen, nem nyolc óráig kell dolgozni, hanem a napnak minden idejét ki kell használni, hogy minél több gabonát arathasson. Lehet ezekről beszélni, lehet határozatba foglalni, de az életben végrehajtani ugy, hogy nyolcórai munkaidő a mezőgazdaságban pontosan betartható legyen, ez teljes lehetetlenség. Ez csak egy gondolat, egy eszme, egy agitációs eszköz, amely a gyakorlatban nem valósitható meg. Tankovics János : Izgatás, semmi más ! Farkas István : Nem izgatás ! Tankovics János : Igenis izgatás ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez kivihetetlen ! Lehetne arról beszélni, hogy változtassák meg azt a régi szokást a gazdaságokban is, hogy a cselédet még a téli időben is három-négy órakor reggel keltik fel az állattartásoknál, mert amúgy is elvégezheti a dolgát. Itt is vannak azonban bizonyos esetek, amikor ez nem vihető keresztül. Ha például tejet kell az állomásra meghatározott időben szállitani, akkor muszáj a munkásnak korán felkelnie, mert nemcsak fejnie, de az állatokat etetnie és más dolgokat is végezni kell. (Ugy van! a jobboldalon.) Peidl Gyula: Nemcsak Magyarországon fejnek, hanem máshol is, s mégis van rá törvény ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ott sem tartják be. A természet törvényeit nem lehet megakadályozni, ez hiábavaló törekvés; Drozdy GyŐZŐ : Már fejni csak Magyarországon tudnak igazán ! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Nem tartoznék ez sem szorosan a tárgyhoz, de mivel az igen t. képviselő urak a szervezkedési szabadságot annyira hangoztatták, kénytelen vagyok erre is kitérni. Várnai Dániel *. Dehogy nem tartozik ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ami a szervezkedési szabadságot illeti, én annak vagyok a hive, hogy mindenki oda menjen, ahova akar. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mindenkinek az egyéni meggyőződésére akarom és akartamis bizni mindig azt, hogy melyik párthoz tartozzék és csatlakozzék. Hogy azonban — amint az itt e miit ve volt — a szakszervezeteknek kellene képviseltetniök magukat ezeknél a bizottságoknál ; hogyan képzelik el, t. szocialista képviselőtársaim, évi áprüis hó 26-án, csütörtökön. 463 a mezőgazdasági munkásoknál vagy cselédeknél a szakszervezkedést? (Zaj.) Nem tudom, hogy a t. képviselő urak hogyan látják a dolgot, azonban tény, hogy a munkások szervezkedése nincs megakadályozva. Láttam az Alföldön több olyan várost, ahol igen szép munkásotthonok vannak, ahol a munkásság külön egyesületben, közművelődési, vagy olvasóegyletben tömörült és jóváhagyott alapszabál} r okkal dolgozik, s nem hogy háborgatná valaki őket, hanem nagyon szívesen látják őket. Azokban a munkáskörökben, ahol megfordulhattam, olyan műveltséget és megértést tapasztaltam, hogy mindenki a legnagyobb örömmel állhat velük szóba és hallgathatja meg a kívánságaikat, mert azok sohasem túlzottak. (Zaj. Szeder Ferenc közbeszól.) Elnök : Kérem Szeder Ferenc képviselő urat, méltóztassék csendben maradni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem gondolom, hogy az ilyenféle szervezkedésnek valaki útját állana Magyarországon ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy nem !•) Drozdy Győző' : Olvasóköröket sem engedélyeznek ! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi nister : Azt láttam például a Dunántúl, hogy olyan kisebb községekben, ahol nagyobb munkástömegek nincsenek s a munkások külön kört nem tudnak alakitani, nagyon szivesén látják a munkásokat a kisgazdaolvasókörökben, s a legtöbb helyen tagja is a munkás a kisgazdaolvasóköröknek, és a legnagyobb megértésben és kölcsönös barátságban élnek ott egymással. Ezt az életből tudom. Elképzelik önök azt, hogy azokat a szétszórt, a tanyákon lévő gazdasági cselédeket szakszervezetbe lehet tömöriteni? Propper Sándor : Bizzuk csak reájuk ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : De nem bizzuk ! (Nagy mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Erdélyi Aladár : Az más ! Kállay Tamás : Aratáskor letenni a kaszát ! Sztrájkolni aratáskor ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Esztergályos János : Már rég nem lesz minister és még mindig lesz szakszervezet ! Rothenstein Mór : Magyar királyi állami szakszervezeteket alakit ani ! (Felkiáltások jobbfelől : Móric ! Zaj.) Farkas István : Ebbe sántul bele ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Én lehetetlennek tartom azt, hogy az uradalmaknak künn a pusztákon, messze a községektől lévő cselédeit szakszervezetbe lehessen tömöriteni. Propper Sándor : Ezt Zselénszky is elmondhatta volna ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Én azt mondom, ami nekem tetszik és nem azt, amit a képviselő ur nekem diktál. (Folytonos zaj.)
