Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-126
A nemzetgyűlés 126. ülése 1923. évi április hó 26-án, csütörtökön. 453 Szabó István (nagyatádi) föfdmivelésügyi minister: A törvényszerkesztő azt mondja, hogy az »arányos« szót azért nem tették be a másik mondatba is, miután itt vessző van és igy a szövegnek az az értelme, mintha ott is volna. En azonban nem akarok itt erről vitába bocsátkozni; nincs a nemzetgyűlésnek ideje arra, hogy ilyen szerkesztési véleményekről vitatkozzunk. Drozdy Győző : Először azt kellene megmondani, hogy melyik szerződés nem semmis. Dénes István : Majd a részlet vitánál megmondjuk, hogy miért rossz! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ott is szolgálatukra állok, de semmi szin alatt sem engedhetem meg, hogy a törvényszerkesztésről olyan lekicsinylőleg nyilatkozzanak azok, akik nem értenek hozzá annyit, mint akik szerkesztették. (Zaj balfelol.) Azt még értem, ha valaki azt mondja, hogy ennek a törvényjavaslatnak szövegezése olyan, hogy a laikusok nem tudják teljesen megérteni, vagy hogy nem egészen világos és csak ebben a szakmában jogászilag teljesen képzett emberek előtt világos. Ha valaki ezt mondja, ezt még megértem. Peidl Gyula: Pedig a munkásoknak csinálják, azoknak kell megérteni! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szabó / István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Épen erről beszélek! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Hajlandó is vagyok a törvényjavaslat keretében olyan módositásokba belemenni, amelyek azt célozzák, hogy a szöveg mindenki előtt érthető legyen. (Helyeslés a szélsöbáloldalon.) Dénes István : Rendben van ! Ezt akartuk, semmi egyebet! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Belemegyek abba a módositásba is, melyet a második bekezdésnél kértek, hogy ha a munkás kárt szenved annak következtében, hogy a szerződése megszűnik, vagy pedig a munkabérét nem fizették ki, kárának megtérítését is követelheti. A törvényszerkesztő szerint ez ugyan magától értetődik, — a törvénynek szelleméből és szakaszaiból, — de ha igy világosabb lesz, ebbe a módositásba belemegyek. (Helyeslés bal felöl.) Belemegyek abba a «módosításba is, hogy a 2. § második bekezdésénél, ahol csak a napszám szempontjából van jelezve a bér, hozzávétessék az is, hogy nemcsak a napszám, hanem a szakmányszerződésre is vonatkozik ez a törvény. (Helyeslés balfelol.) Azt is kifogásolták, hogy roppant hosszadalmas lesz a törvény végrehajtása, ha a bizottságokat csak azután alakítjuk meg, amikor már a panaszok beérkeztek. Hajlandó vagyok abba a módositásba is belemenni, hogy a bizottságokat az egész országban azonnal megszervezzük. (Helyeslés balfelöl. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Előbb kellett volna megmondani!) Sándor Pál : Miért nem mondta előbb ? Szilágyi Lajos : Három nappal rövidebb lett volna a vita! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Dehogy lett volna rövidebb ! Erdélyi Aladár: Eddig hozzá sem szólt! (Zaj.) Dénes István: Ez volt az egyik sérelmi pont. Elnök (csenget): Csendet kérek! Szilágyi Lajos : Ez a legborzalmasabb része a javaslatnak. Elnök : Szilágyi képviselő urat kérnem kell, ne méltóztassék a vitát még közbeszólásokkal is meghosszabbítani. (Derültség.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Hogy a vita rövidebb lett volna-e, arra nézve meg kell állapitanom, — de én magamnak is igy állapítom meg — hogy ennek a törvényjavaslatnak hosszas tárgyalásánál sokkal kevesebb szó esett magáról a törvényjavaslatról és a módosításokról, mint más egyebekről. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Dénes István : Ezekről majd most lesz szó a részletes vitánál. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Foglalkoztak vele társadalmi és politikai vonatkozásban, a szónokoknak nagyobb része — nem valamennyien, de legtöbben — az időt ezzel töltötték el, nem pedig a törvényjavaslatnak szakszerű boncolásával. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Az kellett tehát, hogy a benyomásom legyen, hogy a t. szociáldemokrata pártnál — különösen az első időben felszólalt szónokok beszédeiből állapíthattam meg ezt — bizonyos célzatossággal mentek bele ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásába . . . Propper Sándor : Hogy megjavítsuk ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : . . . hogy a kisgazdapártot a falun befeketítsék! (Igaz! Ugy van! Taps a jobboldalon.) Peidl Gyula : Befeketítik önmaguk ! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Neubauer Ferenc : Vörösiteni már nem lehet ! Propper Sándor : Ön már volt vörös ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ezt nem Peidl képviselő úrra mondtam, de mondhatom a legtöbb szónokukra. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Sajnos, azt kellett megállapítanom, hogy a vitának célja az, hogy ezt a kis törvényjavaslatot, amellyel a munkásokon sürgősen akarunk segíteni, fel kellett használni politikai célokra, politikai tendenciákra. Hiába áll fel a minister magyarázni; ha ez az elhatározás meg volt a t. szociáldemokratapártnál, ennek a magyará»