Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-126
A nemzetgyűlés 126. ülése 1923. évi április hó 26-án, csütörtökön, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A mentelmi bizottság benyújtja jelentésót Vanezák János hat rendbeli mentelmi ügyében. — A gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A ministerelnök beterjeszti a kormány jelentését a Csepelsziget északnyugati részén létesitendő nemzetközi szabad kikötő kiópitése ós hasznosítása tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének'megállapitása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak ; gr. Bethlen István, Szabó István (nagyatádi), gr* Klebelsberg Kunó, Belitska Sándor, Vass József, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 45 perekor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hébelt Ede jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovits György jegyző ur. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Rainer Antal és társai a baja-vaskuti választókerületben megválasztott Walko Lajos képviselő ur megválasztása ellen panaszt nyújtottak be. Miután Walko Lajos képviselő ur az igazolási állandó bizottság folyó hó 19-én beterjesztett jelentése alapján feltételesen igazolt képviselőnek jelentetett ki, a most beadott panaszt a házszabályok értelmében ki fogom sorsolni a bírálóbizottságok valamelyikéhez. Megejtem a sorsolást., (Megtörténik.) Egy ! A beadott panasz kiadatik az I. számú bírálóbizottságnak. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Csanádvármegye közönségének feliratát a kisüstök visszaállítása tárgyában. A felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kér vény i bizottságnak. Horváth Zoltán képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója, kivan jelentést tenni. Horváth Zoltán előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészségnek hatrendbeli megkeresése folytán a mentelmi bizottság 1923. évi február hó 28-án tartott ülésében tárgyalás alá vette a Vanezák János nemzetgyűlési képNAPLÓ XI. viselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló megkereséseket. A budapesti kir. főügyészség Vanezák János mentelmi jogát felfüggeszteni kéri a sajtótörvény 30. §-ának 3. pontjába ütköző háromrendbeli kihágás miatt, továbbá az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző kétrendbeli, sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt, végül kéri sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt. Méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését kinyomatni, szétosztatni és annakide* jén napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A mentelmi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt annakidején fogok a t. Nemzetgyűlésnek jelentést tenni. Napirend szerint következik a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról hoztam egy törvényjavaslatot a t. Ház elé, amely törvényjavaslat célja s hivatása az, hogy megakadályozza azoknak, az országban itt-amott előforduló eseteknek a megismétlődését, amelyek tudomásunkra jutottak, amelyek szerint ugyanis a munkások a munkaadók részéről bizonyos kizsákmányoló tendenciával olyan kevés munkabérben részesülnek, amely munkabér a mai viszonyok mellett a munkás megélhetését egyáltalában nem biztosítja. A törvényhozásnakj vagy az államhatalomnak tehát beavatkozási jogot kell adni abban a tekintetben, hogy ahol az országban ilyen esetek előfordulnak, törvényadta jogánál fogva a munkabéreket szabályozhassa olyanformán, hogy a munkás mindenkinél és mindenhol elérhesse a munkabérnek azt az összegét, amely létfentartásához feltétlenül szükséges. Nálunk a gazdasági viszonyok a békebeli
