Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-125

442 A nemzetgyűlés 125. ülése 1923. évi április hó 25-én, szerdán. Teljesen indokolatlan és antiszociális felfogás, hogy most egy ilyen súlyos ujabb adónemmel jöjjön a kormány. Erkölcstelen dolog, hogy attól a szegény mezőgazdasági vagy ipari munkástól, aki tized-tizenötödmagával zsúfoltan lakik egy kis penészes, egyszobás lakásban, 25% kincstári haszonrészesedést szedjenek. Micsoda haszna van annak a szegény embernek abból, hogy tized-tizenötödmagával egy egyszobás kis lakásban kénytelen lakni?! Nemes Bertalan: Azt a munkaadó fizeti! Szabó József : Bocsánatot kérek, a munkaadó ma azt sem fizeti meg a munkásnak, ami a kenyérre szükséges, nemhogy lakbérét és egyéb szükségleteit megfizetné. Ezért én azt mondottam a bizottságban, hogy ha a kormány nem tekinthet el ettől a súlyos adónemtől, ha mindenáron életbe akarja léptetni ezt az adónemet, akkor tessék legalább itt is valami progresszivitást bevezetni. Javaslatot is tettem, amelyben azt óhajtottam, hogy a törvényjavaslat ugy intézkedjék, hogy az egyszobás lakások, vagy a szobanélküli konyhalakások mentesítessenek ez alól az adó alól, azután fokozatosan a kétszobás lakásnál 10°/o, a háromszobás lakásnál 15°/o, a négyszobás lakásnál 20% haszonrészesedés vétessék és igy felfelé. Nem bánom, azt elfogadom, hogy a 10—12—15 szobás lakások lakói, különösen ha csak luxusból tartanak ilyen nagy lakásokat, ezen adó alá essenek, bár itt is kivételt tennék azokkal, akiknek olyan nagy a családjuk, hogy feltétlenül szükségük van ilyen nagy lakásra. Ezek az érvek figyelembe is vétettek a bizottságban, a bizottság tagjai úgyszólván egybehangzóan helyeslőleg fogadták el javaslatomat s maga a minister ur is kijelentette, hogy a gondolat neki is tetszetős és szimpatikus, s hogy a törvényjavaslatnak ez az egyetlen paragrafusa, amelyet nem tud védeni, amelynek alátámasztására nem talál kellő érveket és ő is szükségesnek látja, hogy a javaslat ebben a tekintetben revízió alá vétessék. Én, mint képviselő és azt hiszem, a bizottság tagjai valamennyien vártuk, hogy a minister urak meg fogják tárgyalni ezt a kérdést, megállapodásukról értesiteni fognak bennünket és ettől tettük függővé, hogy a kettős bizottságot összehivjuk-e és ott a kérdést ismételten szóvá tegyük-e, vagy sem. Ahelyett azonban, hogy megkaptuk volna ezt az értesítést, megjelent vasárnap a hivatalos lapban a pénzügyminister ur rendelete, mely a törvényjavaslat 16. §-át, mely a kincstári haszonrészesedés fizetését rendeli el, egyszerűen a rendeletben szabályozza. Nem tudom megérteni, miért kell akkor törvényjavaslat, miért kell a drágasági bizottságnak az álláspontja, hogy ezt a kérdést törvényhozási utón kell rendezni, ós miért kell a közgazdasági és pénzügyi bizottságnak az álláspontja, hogy ezt a kérdést ki kell kapcsolni és nem kell tárgyalni, mert az a törvényhozás elé tartozik, amikor most minden érv egyszerűen félretétetik, mert meglepetésszerűig megjelenik a pénzügyminister rendelete. Maga a rendelet, eltekintve attól, hogy alkotmányellenes, annál is inkább sérelmes, mert nem veszi figyelembe az általam előbb emiitett szempontokat, hanem az eredeti javaslatot lépteti életbe és 25% kincstári haszonrészesedést kivan szedni mindenkitől, tekintet nélkül arra, hogy milyen lakásviszonyok között él. De vannak a rendeletnek egyébként is antiszociális kitételei. Csik József: Az egész az! Szabó József: Az egész az, de vannak egyes kitételei, amelyek különösen súlyosak. így a rendelet 2. §-ának 4. pontja megadja a gazdasági cselédnek azt a jogot, hogy nem fizetnek kincstári haszonrészesedést, de ugy látszik, mintha itt nem is a mezőgazdasági cselédekről volna szó, hanem inkább azokról a nagybirtokosokról, akik — mint a képviselő ur is mondotta — eddig fizették a lakbéreket a mezőgazdasági cselédek helyett is. A rendelet tehát védelmébe veszi a mezőgazdasági cselédek munkaadóit, a nagybirtokosokat, ezek nem fizetik a 25%-os kincstári haszonrészesedést a rendelet értelmében, mig azoknak a munkáslakásoknak a lakóitól, melyekben eddig a munkások kedvezményesen lakhattak, amely kedvezmény azonban betudódott munkabérük egy részébe, a rendelet ezt a kedvezményt egyszerűen elveszi és ezeket a munkáslakásokat azon lakások közé sorolja, amelyek fizetik a 25%-os kincstári haszonrészesedést. Feltétlenül szükségesnek tartottam ezt a kérdést itt szóvátenni. A nemzetgyűléshez akarok fordulni és a nemzetgyűlést akarom kérni, hozzon határozatot és találja meg a módját annak, hogy a minister urak a polgárság érdekeibe mélyen belevágó ilyen intézkedéseket a nemzetgyűlés megkerülésével rendeleti utón ne adhassanak ki, mert ténvleg nem egyéb, mint súlyos adótörvény. Tárgyalunk itt a nemzetgyűlésen befásitási törvényjavaslatokat és tárgyalunk apróbb jelentőségű javaslatokat, amelyek súlyban meg sem közelitik ennek a rendeletnek tartalmát... Kiss Menyhért: Hol van a minister? Szabó József :... és a polgárság vállaira ilyen óriási terheket rakó javaslatot egyszerűen rendeleti utón intéz el a kormány. Az elmondottak alapján a következő interpellációt intézem a pénzügyminister úrhoz (olvassa) : »Minthogy az építkezés előmozdításáról szóló törvényjavaslat 16. §-a rendelkezik a kincstári haszonrészesedés tárgyában,... Kiss Menyhért: Bukott minister ilyen javaslattal jön ide. Szabó József : . . . hajlandó-e az igen t. pénzügyminister ur f. hó 22-én az 1923. évi május hó 1-től járó kincstári haszonrészesedés tárgyában 1923. évi 59.500. szám alatt kiadott rendeletét visszavonni, a fentidézett törvényjavas-