Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-125

A nemzetgyűlés 125. ülése 192, nélfogva ugy érzem, hogy indítványom napirendre tüzesének semmi akadálya nem lehet. Fontosnak tartom megemlíteni azt, hogy ez olyan indítvány, amely nem túr halasztást, olyan, amely napról-napra vészit aktualitásából. Pénzünk értéktelenedik napról-napra, s indítványomban épen arról van szó, hogy a kereseti adó súlyos tételeit az időknek megfelelően módosítsuk. A kereseti adó az egész dolgozó társadalmat súlyosan érinti, s ezért ugy vélem, hogy ez az indítvány nem tür meg olyan halasztást, amilyenre esetleg kárhoztatva volna. Tisztelettel azt vagyok bátor kérni, méltóztassék módot adni legalább arra, hogy inditványom legalább olyan szomorú sorsra jusson, amilyenre az interpellációk . jutnak, mert eddig azt tapasztaltam, hogy az indítványok még ilyen szomorú sorsra sem juthattak, mivel azoknak megindokolása alig-alig történhetett meg. Megértem ezt, ha olyan indítványról van szó, amely halasztást tür, amelynek elhalasztása nem idéz elő semminemű zavart, amely nem vészit aktualitásából, ha nem történik meg a gyors napirendre tüzes. Sohasem tudom azonban megérteni, miért, ne tűzessék napirendre egy ilyen fontos indítvány, amely tényleg naprólnapra vészit aktualitásából, és egy egész nagy dolgozó társadalmat érint. Nem kívánom hosszabban igénybe venni a nemzetgyűlés idejét, azt hiszem, hogy e rövid elmondottakból is meg fogja érteni a t. Nemzetgyűlés, hogy szükség van ennek az indítványnak napirendre tűzésére, s épen azért azt kérem, hogy a holnapi napirendre talán harmadik pont gyanánt tűzessék ki ennek az indítványomnak megindokolása. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Hébelt Ede jegyző : Eőri-Szabó Dezső ! Eőri-Szabó Dezső : T. Nemzetgyűlés ! Előttem szólott t. képviselőtársam előterjesztését magában véve nem perhorreszkálom, mivel azonban arról vagyok meggyőződve, hogy a most napirenden lévő törvényjavaslatnak letárgyalása, részletes vitája, okvetlenül igénybe fogja venni a holnapi napot, nem pártolom. Bár holnap tudnánk végezni ezzel a javaslattal. Azt hiszem, mindnyájan tisztában vagyunk, hogy mennyire szükséges volna ez, hiszen ennek a törvényjavaslatnak sorsa iránt nagy érdeklődéssel vannak igen sokan künn a vidéken, a mi mezőgazdasági munkás választóink. (Zaj és félhiáltásoh a szélsőbaloldalon : Ez nem hátráltatja a letárgyalást !) Horváth Zoltán : A javaslat után kívánja napirendre tűzni! Eőri-Szabó Dezső: Mivel tehát kívánatos volna, hogy ezt a javaslatot mindenekelőtt teljesen letárgyaljuk, de abban sem bizom, hogy le tudjuk tárgyalni holnap, . . . Kabók Lajos : Hiszen szünetre készülnek ! Eőri-Szabó Dezső: . . . azért igazán nem tudom megérteni, hogy miért tűzzünk ki napiNAPLÓ sí. '. évi április hő 25-én, szerdán. 439 rendre valamit, amikor ugy sincs rá kilátás, hogy letárgyalhassuk. (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hogy tehát napirendünket minél előbb letárgyalhassuk, az elnök ur napirendi javaslatához járulok hozzá. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Hébelt Ede jegyző : Farkas István ! Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Szükségesnek tartom szintén egy pár megjegyzést tenni arra vonatkozóan, hogy a nemzetgyűlés szíveskedjék elfogadni Kabók képviselőtársam javaslatát, mert hiszen az, amit Eőri-Szabó t. képviselő ur emiitett, hogy le kell tárgyalni a napirenden lévő javaslatot, nem akadálya annak, hogy napirendre tűzessék ez a kérdés is. (Ügy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem gátolja a javaslat letárgyalását az, hogy annak elvégzése után letárgyaltassék ez a kérdés is. Hiszen ez az indítvány azt célozza, hogy annak az idézett törvénynek 17. §-a megváltoztattassák és figyelembe vegye azokat az életkörülményeket, amelyek a törvény életbelépése óta előállottak. Mindenki tisztában van azzal, hogy a drágaság milyen nagy arányokat öltött, hogy a kereseti lehetőségek mennyire eltolódtak, s különösen mennyire eltolódott az életstandard, hiszen a kereset emelkedése nem áll arányban a drágaság emelkedésével. Az államnak szerintem számolnia kell ezzel az egy körülménnyel. Ki vannak vetve a munkásokra bizonyos adóösszegek, amelyeknek megállapításánál annak idején a pénzügyminister ur belement abba, hogy bizonyos minimum állapittassék meg, amelynél az adóztatás kezdődik. Ezt a minimumot most fel kell emelni, s ezt a célt szolgálja ez az indítvány. Ez épen olyan fontos kérdés, amilyen fontosnak mondotta Eőri-Szabó t. képviselőtársam a másik napirenden levő javaslatot, hiszen ez az indítvány megtakarítást akar a munkásoknak, hogy az életviszonyok megdrágulása folytán rájuk nehezedő tehernek egy részét levegyük. Ugyanazt a célt szolgálja tehát, igy nem áll ellentétben azzal az indokolással, amit Eőri-Szabó t. képviselőtársam kifejtett. Azonkívül nem tangálja, nem befolyásolja és nem akadályozza annak a törvényjavaslatnak tárgyalását, amely napirenden van. fagyon szépen összeegyeztethető a dolog, hogy annak a törvénynek letárgyalása után tűzzük napirendre ennek az indítványnak megtárgyalását. Kérem a t. Nemzetgyűlést, szíveskedjék Kabók Lajos képviselőtársam indítványát elfogadni. (Helyes* lés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Igen sajnálom, de a magam részéről nem járulhatok hozzá az indítványhoz, mert nem vagyok abban a helyzetben, hogy mint a kormánynak jelenlévő tagja egy 31