Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-124

414 'A éemzeigyülés 124. ülése 1923. évi április hó 24-én, kedden. Ezek a jelenségek nem állanak elő ott, mert a munkaadók és munkások összeülnek az asztal­nál, és megbeszélik a kérdést és végrehajtják azokat a megállapodásokat és rendelkezéseket, amelyek mindkét felet kielégítik. Ebben az esetben nem is állhatnak elő olyan viszonyok, mint ami­lyenek nálunk előállottak a mezőgazdaságban, hogy 150 K-ért dolgoznak naponta akkor, amikor 28.000 K egy métermázsa búza ára. A magyarországi földmunkások régen, körül­belül 15 évvel ezelőtt alapítottak egy egyesüle­tet, amelynek panaszát és sérelmét én már nem egyszer vagy kétszer, hanem többször is szóvá­tettem, a Ház szine előtt. Épen ugy, mint Nyugat­Európa bármely államában, nálunk is a mező­gazdasági munkások tekintélyes része ebben az egyesületben akart tömörülni. Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a mezőgazdasági munkásokkal szem­ben alkalmaznak, megnyugtatják őket és lehetet-« lenné teszik számukra a megmozdulást, mert azok meg fognak mozdulni, ha nem igy, hát amúgy, ha amúgy nem, hát ugy, ahogy lehet, amilyen módszerrel lehet, olyannal fognak megmozdulni és teszik maguk számára az életet lehetővé. Annak illusztrálására, hogy milyen elbírálás alá esik a földmunkások ilynemű szervezkedése, legyen szabad megemlítenem azt, hogy csak a leg­utóbbi esztendőben 38—39 alakuló gyűlést tiltott be a rendőrhatóság. Legyen szabad megemlítenem erre nézve azt, hogy feloszlatott csoportjaink száma 39 és hiába megyünk jogorvoslatért bárhova. Mehetünk akár a belügyministerhez is. Termé­szetes, hogy ha ahhoz megyünk, aki a titkos utasí­tásokat és rendelkezéseket kiadja arra nézve, hogy a földmunkások semmi körülmények között sem szervezkedhetnek, — akkor az ördögöt az öreg­anyjánál panaszoljuk be. (Ugy van ! Ugy van! a szélsöbaloidalon.) - Itt említeni fel, hogy lapunkat betiltották, és mindazokat az embereket, akik a földmunka sok szervezkedését elősegítik, a leglehetetlenebb atro­citásoknak teszik ki. Nem sorolom fel mindazokat az atrocitásokat, amelyeket velünk földmunká­sokkal szemben és szervezkedésünkkel kapcsolat­ban elkövettek, nem sorolom fel azokat a botozá­sokat és börtönbüntetéseket, pofozásokat, ame­lyeken egyes tagjaink keresztül estek, csak meg­állapítom azt, hogy amikor az egyesülési jogot ilyen módon kezelik, amikor csak egy társadalmi rétegnek biztosítják az egyesülés és gyülekezés jogát, — sitt mindjárt hivatkozom Drozdy t. kép­viselőtársam előbbi beszédére, — amikor az egye­sülési és gyülekezési jog azoknak van biztosítva, akik a Szózatot és Hymnust profanizálják, akkor sem a magyarság ügyének, sem pedig a dolgozók tömegei érdekeinek nem tesz jó szolgálatot az a minister, aki — bármilyen jólelkű legyen is — ezekhez a kormányintézkedésekhez hozzájárul. . Arra nézve, amit felhoznak -velünk szemben, hogy nemzetköziek vagyunk, hogy a munkabérek alakulásába agarunk erőszakos módon belenyúlni, — legyen szabad megjegyeznem, hogy kezemb akadt egy Uj Barázda, amely arról értesít, hogy Mayer János künnjárt Parisban, a földmívelők nemzetközi világszövetségének megalapítása alkal­mából. Ha mi érintkezésben vagyunk a külföldi hasonirányu szövetségekkel, legyen szabad -meg­jegyeznem, hogy a túloldalon is megvan a világ­szövetség gondolata és legyen szabad megjegyez­nem azt, hogy Mayer Jánost, amikor ezt az útját megtette és künn járt kísérettel, — a földmívelés­ügyi államtitkár is vele volt, — ugyanaz a gon­dolat vezette, hogy a földmivelők világszövetségét kiépítse; Legyen szabad ezzel a kérdéssel kapcsolatban megjegyeznem azt is, hogy a munkabéreket a vidé­ken gazdasági egyesületek is megállapítják a föld­munkások hozzájárulása nélkül. Itt van a győr­megyei gazdasági egyesület, amely állandóan év­ről-évre megállapitja a munkabéreket. Hát ez nem kifogásolható, ez ellen nem lehet óvást emelni, ha egyoldalúan iparkodnak a munkabéreket meg­állapít am ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Itt a törvény, lehetne alkalmazni. Szeder Ferenc : Azt mondják nekünk, hogy kommunisták, bolsevisták azok, akik jobb munka ­és életviszonyokat akarnak teremtem. BarthOS Andor : Nem mondunk ilyen bo­londot . Szeder Ferenc: Nem uj keletű a történelem­ben az, hogy azokat, akik ilyen irányú törekvése­ket vallanak és propagálnak, kommunistáknak ne­vezik, ezt már régen kitalálták előttünk mások. Erre nézve legyen szabad egy idézetet olvasnom (olvassa) : »Nem ismételhetjük eléggé, hogy a kommunizmus eszméi Magyarországon fogékony földbe hullanak s nincsen is hiány buzgó apostolok­ban, kik az eszmét hintik. Aki nem restéi a malom alá tekinteni, meggyőződhetik, hogy a nép kilenc­tized része kommunista, —• igy szólnak azok, akik a néppel naponként érintkeznek.« A nagykát ai kerületi tanítók beadvánjt in­téztek a képviselőházhoz fizetésjavitási ügyben 1867 szeptember 12-én és akkor irták a magyar földmunkásokról, a magyar parasztokról azt, hogy kommunisták és hogy kommunista a föld­munkások 9 / 10 része. Röviden rátérek ezek után a javaslatra is. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. A. Ház határozata értelmében félkettőkor térünk át az interpellációkra ; előzőleg pedig a keres­kedelemügyi minister ur kivan válaszolni Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő interpellációjára, kérem tehát a képviselő urat, méltóztassék beszé­dét rövidre fogni, hogy az interpellációra rátér­hessünk. . Szeder Ferenc : A javaslat szerintem két kardinális hibában szenved. Egyrészt a munka­bérek megállapítását nem teszi kötelezővé, már pedig az én felfogásom szerint a minimális munka­i,ü

Next

/
Thumbnails
Contents