Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-124

408 A nemzetgyűlés 124. ülése 1923. évi április hó 24-én, kedden. Ha ilyen viszonyok között hagyjuk élni a magyar mezőgazdasági munkásokat, méltóztassanak nekem elhinni, akkor a magyar faj megmentése, a magyar faj gondolatának terjesztése csak hangzatos frázis, amely alapjában véve a magyarság megmentésére és felemelésére nézve semmi gyakorlati értéket nem jelent. Amikor azonban én ezeket a kérdéseket szóváteszem és taglalom a mezőgazdasági munkások munkabér- és egyéb viszonyainak kialakulását, nem tehetem, hogy ne érintsem magát a iöldbirtokreform kérdését is, amelynek becsületes megoldása, szerintem, nagy mértékben lefokozná a munkanélküliséget és igy módot adna a kereseti-, vagy a munkabér- és egyéb viszonyok másforma kialakulásához is. Amikor én felhozom a földreform becsületes végrehajtását és keresztülvitelét, azt mondják ezzel szemben az érdekeltek, hogy hiszen ez újra csak munkanélküliséget jelent, mert elbocsátják az alkalmazottakat, mert akkor nem alkalmaznak embereket, mert akkor sokkal kevesebb munkaerőt kötnek le a gazdaságok, mint amennyit eddig lekötöttek. Oppenheimer, aki Németországban elég alapos ismerője ezeknek a mezőgazdasági kérdéseknek, s akinek a felfogásában én sok tekintetben osztozom, megállapítja, hogy ha a nagybirtokokat parcelláznák, akkor mindjárt óriási munkaerőhiány állana be. Hiszen köztudomású tény — s bármelyik szakkönyvet vegyék is elő önök, vagy bárki más, aki érdeklődik a kérdés iránt, ez megállapítható — hogy a kisbirtok aránylag sokkal több munkaerőt foglalkoztat, mint a nagybirtok, és hogy sokkal többen és rendezettebb életviszonyok és életkörülmények között élnek meg átlag a kisbirtokon a dolgozó társadalmi rétegek közül, mint a nagybirtokon. Erdélyi Aladár : Németországban igen, de itt nem a nagyvárosok mellett. Szeder Ferenc : Legyen szabad továbbra is Németországra hivatkoznom, de legyen szabad bármelyik nyugateurópai államra hivatkoznom, hogy akár a népesedés, akár a termelés, akár a fajta szaporodása szempontjából a jól instruált és szakszerűen vezetett kisbirtok, ahol az értelem, a tudás és technikai eszközök ugy érvényesülnek, mint a nagybirtokon, sokkal felette áll a nagybirtoknak. (Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) Erdélyi Aladár: De hol vagyunk mi ettől? Szeder Ferenc : Legyen szabad erre megjegyeznem azt is, — bármilyen mosolyogva hallgatja is ezt igen t. képviselőtársam, —hogy... Dinich Ödön : Ez tény ! Szeder Ferenc ". ... nem tudják a magyar társadalom testéből az elégedetlenség gyilkoló méreganyagát mindaddig kivenni, amig itt millió és millió proletár van, amig itt millió és millió olyan ember van, aki nem tud egy kis birtokhoz jutni, amig millió és millió katasztrális hold olyan földbirtok van, amely kötött birtok, amig ezerszámban van egy család kezében közel félmillió és lefelé legkevesebb százezer és ötvenezer katasztrális hold föld. Ha önök is békét és nyugalmat akarnak a gazdasági életben, aminthogy én is azt akarom, ha önöknek is az az intenciójuk, hogy a magyarság valójában erősödjék és emelkedjék, ha önöknek is az a vágyuk, — és ezt az igen t. egységespárt tagjaihoz adresszálom ... Erdélyi Aladár: Felesleges, mert ezt anélkül is tudjuk. Szijj Bálint: Meghoztuk a földreformtörvényt; ez azt mutatja, hogy akarjuk. Rothenstein Mór: Odaát dühöng a béke! (Felkiáltások johbfelöl: Ott isf) Szeder Ferenc : . . . hogy a trianoni békeállapotok megszűnjenek, önöknek is radikális kézzel kell hozzányúlniuk a iöldbirtokreform kérdéséhez. Azt mondja Szijj Bálint igen t. képviselőtársam, hogy meghozták a földbirtokreform törvényt ; nem látjuk ezt ? Igenis látjuk, sőt nagyon is tudjuk, hogy ez az 1920. évi XXXVI. tcikk. De nem látja igen t. képviselőtársam azt, hogy a birtokeloszlás szempontjából ez a törvény nesze semmi, fogd meg jól? Szijj Bálint: Nem, ezt nem látom. Nálam már szántják-vetik a földeket azok, akiket földhöz juttattunk. Szeder Ferenc : Nem látja képviselőtársam azt, hogy ennek a törvénynek olyan hézagai vannak, amelyeket a földmivelésügyi minister ur is megállapított? Szijj Bálint : Azt látjuk és reperáljuk is. (Zaj. Elnök csenget.) Klárik Ferenc: De amit ő nem látott, azt meg nem látják! Szilágyi Lajos : Beismeri a minister ur is ! Adjon a minister ur egy munkabérnovellát. Rothenstein Mór : Még látni sem mernek ! Szeder Ferenc : Az a körülmény, hogy szabályozzuk, vagy akarjuk szabályozni a munkabér kérdését, hogy alkottunk egy 1920. évi XXXVI. tcikk néven nevezett földreformot, nem jelenti megközelítőleg sem azt, hogy ennek a törvénynek az alapján olyan egészséges birtokmegoszlást hozhassunk létre, amely kielégíti a mezőgazdasági munkásságot és amely az ország haladását és fejlődését mozdítja elő. Szijj Bálint : Azt nem jelenti, de mindenesetre haladást jelent. Szeder Ferenc: Méltóztassék elhinni azt, hogy Magyarországon a trianoni béke következtében a birtokmegoszlás sokkal igazságtalanabb és aránytalanabb, mint amilyen a régi békebeli Magyarországon volt. Miért van ez ? Azért, mert körülöttünk, a leszelt területeken a kisbirtok messze felette áll a nagybirtoknak. A latifundiális rendszer az Alföldön és a Dunánál, a legjobb termő területeken alakult ki s a trianoni béke következtében leszakadt területek az ország átlagos egységéből elvesztek, de ittmaradtak a latifundiumok, a mammut-birtokok, ittmaradtak azok a birtokok, amelyek eddig is