Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-123

Á nemzetgyűlés 123. ülése 1923. Meskó Zoltán : Ne engedjen a minister az álláspontjából semmit senki kedvéért ! A többség vele van ! Szilágyi Lajos: Nagytöbbsége van! Szakács Andor: Nagyon jól tudjuk, hogy amikor a földmivelésügyi kormány ilyen nagy érdekeket érintő törvényjavaslat előkészítésével van elfoglalva, mennyi sok nyomásnak, kapacitációnak van kitéve azon érdekeltségek részéről, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy érdekeik a nép javával szemben lehetőleg megóvassanak. Itt van a kezeim között a földreformtörvénynek egy népszerű kiadása, amelyet Neubauer Ferenc dr. t. képviselőtársunk szerkesztett és irt. Ennek előszavát — egyszer már említettem itt a mélyen t. Ház előtt, legyen szabad ebből az alkalomból ismét emlékeztetnem rá —-a földmivelésügyi minister ur irta és ezt mondja benne (olvassa) : »Ez a törvény, — már t. i. a földreformtörvény — amelyet a magyar nemzetgyűlés a földbirtok helyesebb megosztását szabályozó rendelkezésekről alkotott, nem egy politikai párt, nem egy meghatározott irányzat kifejezett álláspontját foglalja magában, sem az én személyes felfogásomat teljesen nem adja vissza, hanem hosszas és küzdelmes egyezkedés eredménye, amelyben én lépésről-lépésre igyekeztem elérni azt, amit a földmivesnép érdekében állónak és az egyetemes nemzeti érdekekkel összhangban levőnek tartottam. Sokat küzdöttem és sokat el is értem, de sokban kénytelen voltam meg is alkudni az ellenkező véleményen levőkkel, de bele kellett nyugodnom, ki kellett egyeznem, mert az elért eredményt is csak igy tudtam biztositani. Hiszem és remélem, hogy ebbeli álláspontomat föl

dmivestársaim meg fogják érteni, és ez azt jelenti, hogy célunkat még nem értük el teljesen, össze kell tehát tartani és tovább kell küzdeni. Mihelyt látni fogom, hogy bárhol jogos és méltányos igények az eddigi törvények alapján ki nem elégíthetők, azonnal felvesszük a küzdelmet a hiányok pótlására, és minden méltányos igény kielégítésére.« Én ebből két nagy tanulságot vonok le. Az egyik az, hogy tényleg méltányolnunk kell azokat a nehézségeket, amelyekkel egy ilyen mélyreható, az ország gazdasági struktúráját is részben átalakító törvény előkészítése jár, de másrészt a minister urnák is méltányolnia kell ezt a szempontot, és erősséget kell belőle merítenie, hogy előre tudja, hogy az ő álláspontjának a nemzetgyűlésen, merem állítani, túlnyomó többsége van. Miután pedig megvan a túlnyomó többsége, arra akarjuk felkérni a minister urat . . . Szilágyi LajOS : Királyi szentesítés pedig nem kell hozzá, sem előzetes, sem utólagos államfői szentesit és ! Csak a ministertől függ. MeskÓ Zoltán : Ne engedjen semmit a régi kisgazdapárt álláspontjából. Elnök : Meskó képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni ! Szakács Andor: ...arra kérjük az igen t. minister urat, miután a novella előkészítésével évi április hó 20-án, pénteken. 393 ő maga is elismeri és belátja, hogy a reformot gyorsítani és mélyíteni kell, hogy elfoglalt álláspontjában legyen állhatatos, és bizzék abban, hogy ha eredeti álláspontját idehozza, alkotmányos, törvényes formában, alkotmányos keretek között, álláspontját a nemzetgyűlés szentesíteni fogja. (Ugy van ! Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Mi segiiünk. Szakács Andor : Végre is, ha itt a nemzetgyűlésben az ellenkező álláspontnak is vannak képviselői, amit én nem kifogásolok, ám, ki fogják fejteni ők is álláspontjukat, mi is meg fogjuk mondani a magunkét, a t. túloldal és a jobbközép illető csoportjai is saját szivük és belátásuk szerint nyilatkozni fognak, de semmi akadálya sem lesz annak, hogy a szuverén nemzetgyűlés ebben a rendkívül fontos és nemzetmentő nemzetgazdasági kérdésben akaratát érvényre emelje. (Mozgás.) Ezeknek előrebocsátása után egypár rövid pontban összegezni óhajtom valamennyiünknek, akik ezen kérdések iránt érdeklődünk, azon tapasztalatait, melyeknek alapján a novella sürgős elkészítését kívánjuk, és amelyek a novellában kifejezésre kell, hogy jussanak. (Felkiáltások a baloldalon : Nagyon várják !) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem kell soká várni. Már itt van. Szakács Andor : Első, legsúlyosabb kifogása volt mindaanyijunknak pártkülönbség nélkül, aki eziránt a kérdés iránt érdeklődést tanúsítottunk, az eljárás végtelen lassúsága. (Ugy van! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hogyan van az, hogy két esztendő alatt még nem nyert befejezést a földreform keresztülvitele ? Második kifogásunk volt az igénylők tetemes részének mellőzése. Dénes István : Borzasztó sokat kihagytak, több mint egy harmadát kihagyták az igénylőknek ! Szakács Andor : Erre nézve nem állanak statisztikai adatok rendelkezésünkre. Reméljük, hogy majd a törvényjavaslat indokolásában lesz erre nézve bizonyos számbeli felvilágositás, de kétségtelen, hogy ahol csak lehetett, az igényjogosultakat mellőzték. Például Magyarország keleti részében, ahol a nagyváradi tábla illetékessége alá tartoznak a járásbíróságok és a törvényszékek, rendkívül sok válási kereset feneklett meg a nagyváradi kir. ítélőtáblánál, amelyeknek Írásait a román hatóságok semmiféle külpolitikai közbenjárásra sem szolgáltatják ki a magyar bíróságoknak. Megtörtént, — és számtalan ilyen esetet tudok —• hogy házastársak válását a kir. tábla is kimondotta, tehát már csak a Curia megerősítése volt szükséges. A férfi, a családfő, a gazda, időközben kiválasztotta jövendő élettársát, és miután a magyar embernek házi körülményei sem tűrik, hogy sokáig asszony nélkül legyen a gazdaság, az asszony odaköltözött hozzá és beállott a vadházasság állapoía. Ezekben az esetekben is az igénylőket, bár minden jogcímük megvan rá, kihagyták, mellőzték, mert azt mondták, hogy vadházasságban élnek, holott