Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-123

A nemzetgyűlés 123. ülése 1923. efelett egész egyszerűen napirendre térünk. Most a 14 halott mellett talán mégis meg kell kissé állnunk és megnéznünk, hogy hány halottunk van évente, egyenként. A mi baleseti statisztikánk szerint 1901-től, 1912-ig tehát 12 esztendő alatt 8213 rögtöni halállal végződő baleset volt. Ez nem azt jelenti, hogy a többi balesetből nem származott halál, csak azt, hogy a többi áldozat talán később, talán hosszú kínlódás után érte el a halálát. A következő években ez a szám folytatódik. 1913-ban rögtöni halállal végződő baleset volt 513, 1914-ben 416, 1915-ben 403, 1916-ban 456, 1917-ben 461, 1918-ban 365 és 1919-ben csak azért kevesebb, mert csonka Magyarország kétharmaddal kisebb, mint Nagy­Magyarország, csonka Magyarország csak egy­harmad része a Nagy-Magyarországnak. 1919-ben 142 a halálos baleset, 1920-ban 129 és 1921-ben 182. Ez több, mint a 15, de nem tűnik fel, mert egymásután, napról-napra szépen el van osztva, nem tűnik fel, mert nem ilyen nagy zajjal, nem ilyen gyönyörű külsősé­gek között haltak meg, mint ez a 15 szeren­csétlen, (ügy van! JJgy van! a Ház minden oldalán.) Mi hozunk áldozatokat, t. Nemzet­gyűlés, tudunk és akarunk is áldozatokat hozni, de csupán azért, hogy egynéhány arannyal telt zsák még teltebb legyen, azért nem vagyunk hajlandó áldozni. (Elénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Végig kell menni Budapesten, minden utcában találunk két-három ilyen üzemet. Beck Lajos : Meg keli nézni a nagy bér­házakat ! A Palatínust ! Kéthly Anna : Nézzük meg a nagy bérházak pincéjét, amelyek ilyenekkel vannak bélelve. Meskó Zoltán: Ott van a Palatínus! Kéthly Anna: Látjuk a cukorgyárakat, do­bozgyárakat, művirággyárakat, a pzerelőműhe­lyeket, itt mind asszonyok és gyermekek dol­goznak összezsúfolva a tűzveszélyes anyagokkal, halálos veszedelmekben. T. Nemzetgyűlés! Itt nemcsak ennek az elpusztult üzemnek a dolgát kell megvizsgálni, hanem sürgős revízió alá kell venni azonkívül minél előbb ezeket az üzemeket is (Helyeslés a Ház minden oldalán), még mielőtt ott is nem­jelenik meg a halál angyala. Tessék kitelepíteni ezeket az üzemeket a város kellő közepéből. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Addig, amíg ez nem lehetséges, addig pedig messzemenő óvóintézkedésekkel kell köte­lezni azokat, akik ilyen helyeken munkásokat alkalmaznak. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Drozdy Győző: De azután, hogyha megint pénzért mérik azokat az üzemeket . . . Peyer Károly : A baj az, hogy a pénzzel mindent el lehet simítani. Kéthly Anna: A kereskedelemügyi minister ur a múltkoriban azt mondta, hogy ő a gyen­gék védelmére kész és a gyengéket akarja védeni. íme, itt van a mód és alkalom rá, és évi április hó 20-án, pénteken. 391 még meg sem hallgatja azt, mikor erre felszólít­ják. (Igaz ! JJgy van ! a hal- és a szélsöbaloldalon.) Rothenstein Mór: Ide kellene citálni! (Zaj.) Farkas István : Hol a kereskedelemügyi minister ? Rothenstein Mór : Majd kiadják neki az interpellációt. (Mozgás balfelöl. Zaj. Elnök csenget. Halljuh! Hallj uh! a jobboldalon.) Kéthly Anna : En a kereskedelemügyi minis­ter úrhoz a következő interpellációt intézem. Drozdy Győző : Hol van a minister ? (Hall­juk! Halljuk! jobb felöl. Zaj.) Payer Károly : Tudta már ma reggel, hogy interpellálnak ! Kéthly Anna (olvassa) : »Interpelláció a kereskedelemügyi minister urhoz a veszélyes üzemek fokozott ellenőrzése és felülvizsgálása tárgyában ! 1. Milyen intézkedéseket hajlandó tenni a minister ur a veszélyes üzemek fokozott ellen­őrzésére és felülvizsgálására? 2. Hajlandó-e a minister ur valamennyi veszélyes üzemet sürgősen felülvizsgáltatni, hogy a balesetek elhárítására minden emberileg meg­tehető intézkedéseket megtettek-e ; balesetelhá­ritó készülékekről gondoskodtak-e, az üzemeket felszerelték-e megfelelő óvó- és védőrendszabá­lyokkal, amelyek alkalmasak arra, hogy szeren­csétlenség esetén az emberéletet megmentsék a haláltól ? 3. Hajlandó-e a minister ur a veszélyes üzemek állandó és fokozott ellenőrzését elren­delni, hogy olyan borzalmas szerencsétlenség, mint az április hó 19-én a budapesti Willner­és Schneller-féle gomb- és fésügyárban történt robbanás, melynél 15 munkásember vesztette el életét, többen súlyosan megsebesültek, vétkes könnyelműségből, mulasztásból és a törvényes intézkedések megkerülésével, — meg ne ismét­lődjenek ? 4. Hajlandó-e a minister ur a vállalkozókat arra kötelezni, hogy veszélyes üzemüket a város belterületéről telepítsék ki és megfelelő telep­helyen — a város külső részén — állítsák fel, ahol nem veszélyeztetik embertársaik életét? 5. Hajlandó-e a minister ur az illetékes hatóságokat utasítani, hogy az üzemi illetve gépfelállitási engedélyek kiadásánál fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak? Hajlandó-e a minister ur szigorú vizsgá­latot indítani a Willner- és Schneller-féle gomb­és fésügyári robbanás ügyében és a vizsgálatot kiterjeszteni arra is, hogy az üzemengedélyt a főváros belterületén ez a veszélyes üzem miért és hogyan kapta meg ; a gépfelállitási engedélyt, amely helyszíni szemléhez van kötve, ez a veszé­lyes üzem, ezen a helyen hogyan kaphatta meg ; a három havonként megejtett iparfelügyelői vizsgálat hogyan találhatta rendben ezt a tűz­és életveszélyes üzemet, minden óvó-és védő­rendszabálya, készüléke ós vészkijárata nélkül?

Next

/
Thumbnails
Contents