Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-121

304 A nemzetgyűlés 121. ülése 1923. évi április hó 18-án, szerdán. ülésen tanúsított eljárását bírálat tárgyává tenni, mert ez a házszabályok szerint nem engedhető meg, (Ellenmondás bálfelöl,) Rupert Rezső: Ez tévedés. Rainprecht Antal : Meghajlok az elnöki figyel­meztetés előtt. Miként előbb tisztelectel jeleztem, nekem erre az anyagra csak annyiban volt szük­ségem, hogy pragmatikusan eljussak a minister­elnök ur válaszához. Ránk, ellenzéki politikusokra nézve mindenesetre nagy veszedelmet jelentett az, hogy felelősségteljes helyről — most ne gon­doljon az elnök ur az elnöki székre, a minister­elnöki székről van szó — nem magyarázták meg a köztársaság és köztársaság közötti különbséget, nem magyarázták meg, hogy a polgári demokrati­kus köztársaságnak épen az ellentéte az, aminek csak a neve köztársaság, valójában azonban egy perverz diktatúra ; (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) nem magyarázták meg azt sem, hogy különbség van az európai nemzetek szövetségét komolyan hivő és szolgálni akaró pacifizmus és azon pacifiz­mus között, amely tulaj donképen nem pacif izmus, hanem, mint Oroszország példáján láttuk, bolse­vista — militarizmus. Elvégre ezeknek a felvilá­gosításoknak az elmaradása tragikussá válható helyzetbe hozta az ellenzéknek talán nem is olyan kisszámú csoportját, mert hiszen egy igen kényes és veszedelmes bizonytalanságba kerültünk, mert felvilágosítást nem kapván ilyen irányban az inter­pelláló képviselő, figyelmeztetés hiányában sza­bad prédája voltunk, de talán vagyunk még ma is a politikai tudatlanságból és elfogultságból táplál­kozó vad ösztönösségnek is. Rupert Rezső: És rosszhiszeműségnek! Erdélyi Aladár : Nehezen ment, de szépen sikerült ! Pikler Emil : Bomirtságnak : Elnök : Pikler képviselő urat kérem, ne mél­tóztassék imparlamentáris kifejezéseket használni. M Rainprecht Antal : Interpellációm főtárgya a kormányelnök ur nyilatkozata, őszintén sajná­lom, hogy nem szemtől-szembe mondhatom el a ministerelnök urnák interpellációmat. (Felkiál­tások : Beteg !) A regardeot azért nem szegem meg, mert hiszen a kormány többi tagjainak nyi­latkozatairól is lesz majd szó és a kormány kép­viselve van. A kormányelnök ur az interpellációra adott nyilatkozatában jóváhagyta az interpellációban felhozott műsérelmeket és mint rendesen, amikor kifogyott az érvek tárából, — régi kedves szokása ez a ministerelnök urnák — úgynevezett privát, házi politikai kamrájának ahhoz a bögréjéhez nyúlt, amelyre az van irva : Jászi-féle generál­szósz ! (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ebből egy evőkanálra valót merített és ezúttal iß felfüszeresitette, megizesitette, félig sült, de azért nem angolosra sült pecsenyéjét. (Derültség és fel­kiáltások a jobboldalon : Gyönyörű !) Nem tett különbséget a ministerelnök ur sem köztársaság és köztársaság között, — pacifízmus és- pacifizmus között, hanem kimondta a csalha­tatlan szentenciát, hogy minden köztársasági mozgalom tüzzel-vassal elpusztítandó. Rupert Rezső: Csak .azt nem, amely köl­csönt ad ! Halász Móric : Ezt törvény mondja ki ! Rupert Rezső: Budaőrsnél agyonlőttétek a törvényt ! Pikler Emil : Budaörsnél megszűnt az a tör­vény ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Peyer Károly : Magyar kir. köztársaság ! Horváth Zoltán * A büntetőtörvény is tör­vény ! Lázadók azok, akik a királyra lőttek ! Pikler Emil : M. kir. szovjet ez most ! (ügy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Dénes István : Menjünk vissza a pusztaszeri országgyűlésre ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Fel­kiáltások a jobboldalon : M. kir. szociáldemokra­ták ! Habsburgi szocialisták !) Peidl Gyula : Azok is vagyunk és neoi titkol­juk ! (Zaj.) Peyer Károly : Inkább azok, mi at selyem­gatyások ! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Kik azok ?) A marsall-tábla és egyebek ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak a közbeszólásoktól tartózkodni ! Rainprecht Antal : Mintha bizony esetleges halálra it éltet esünk megakasztaná vagy meg­akaszthatná annak az eszmének kifejlődését, amely amúgy is, minden körülmények között a legközelebbi jövőben nemcsak Magyarországon, de egész Európában kialakulni fog. Hallottuk a csalhatatlan szentenciát, holott minden parlamentarizmus alapelve — s itt igen t. szemben ülő keaves barátom — Halász t. kép­viselőtársam közbeszólására is reflektálok — hogy minden törvényt törvényes utón hozott uj tör­vénnyel megváltoztatni nemcsak szabad, nem­csak lehet, hanem kell is, mert különben magának az életnek az alkotmány kontinuitásának, magá­nak az államélet törvényszerűségének ássák meg a sirját. Jászival jön ilyenkor az igen t. ministei­elnök ur.. . . Rupert Rezső: Ha hatalmon volna, menne eléje hízelegni ! Rainprecht Antal : . . . mindig csak Jászival, akit bár személyesen nem is ismerek, átível nincs semmi kontaktusom s nem is volt . . . (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) ... de akinek teóriájáról mégis meg kell álla­pítanom, hogy az ő u. n. radikalizmusának kvint­esszenciája, a történelmi tradíciókból kiszabadulni akaró dunai konföderáció a mai viszonyok között csak egyperces állomása a világtörténelem idő­számításának, mert az európai államéletek meg­nyugvása ma már csak átmenetileg képzelhető el a dunai konföderációban, mert a végső megnyugvási pont, vagy helyesebben a jövő integrálódás meg-

Next

/
Thumbnails
Contents