Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-120
A nemzetgyűlés 120. ülése 1923. évi április hó 17-én, kedden. 273 védelme, mert megbüntetni sem büntetik meg azt, I aki alacsonyabb bérért szerződtetett munkást s magánjogi követelést sem lehet érvényesíteni, mert a 11. §. második bekezdése a differencia behajtását is csak arra az esetre engedi meg, ha a minimális bér és a tényleg fizetett bér között van meg ez a különbség. Nagyon súlyos félre éltesekre adhat alkalmat, sőt gramatikailagegyenesen ngy^s van, hogy am ; kor munkateljesítésről van szó díjfizetés ellenében, akkor még megmondja a törvény, hogy arányos külön díjazásért, mikor azonban szolgáltatásról van szó, akkor csak azt mondja, hogy »meghatározott ellenszolgáltatásért«. Már most meghatározott ellenszolgáltatás az is, ha én két magyar cigarettát adok ellenszolgáltatás fejében. A törvényből gramatikailag is, logikailag is ez a magyarázat jön ki — az első bekezdés értelmében — és az a biróság, amelyet én a magam részéről nem tartok egészen aggály nélkül valónak, t. i. mint a mezőgazdasági munkások ügyeiben Ítélkező fórumot, amiről a múltkor már tárgyaltunk, — mert hiszen ebben a bíróságban nincsen teljesen keresztülvive a paritás elve és az inkább osztálybiróság lehet a munkásság kárára, semmint az ő. javukra —• mondom, az a biróság, ha önök igy kezébe adják a grammatikát, majd grammatika szerint fogja értelmezni a törvényt ott is, ahol különben talán egy jó bírónak kezében szó lehetne az értelmi, a jogi bírálatról, a törvény szelleme szerint való döntésről. Hát mibe kerül az az egy szó, hogy itt is bevegyük azt, hogy »arányos külön díjazásért« és arányos meghatározott ellenszolgáltatásért. Ellenkező esetben a törvény szerint teljesen elegendő akármilyen szolgáltatás, ha meg van határozva. Ugyanebben a hibában szenved az 1. § második bekezdése is, amikor azt mondja, hogy semmis az olyan megállapodás, amely szerződésileg hoszszabb időre lekötött munkással szemben biztosítja a jogot, hogy munkáshiány esetén ellenszolgáltatás nélkül, a munkás időközileg elbocsátható legyen. Ennek sincs semmi szankciója. Megállapodnak ebben ; ez tilos, de még csak nem is büntetendő cselekmény, mert hiszen minimális bérmegállapítás esetén van csak a II. §-nak funkciója. Ugyancsak súlyos kifogás alá esik a 2. § is, amely a legkisebb napszámbérmegállapitásról rendelkezik. Vasadi Balogh igen t. képviselőtársam egy jobb eszmét vetett fel, hogy t. i. a járásokban és a városokban kötelezővé kellene tenni a bérmegállapítást. Ezt én helyeslem. Helyeslem politikai okból is, mert hiszen jöhetnek a választások és akkor a minister egyszerűen nem fogja elrendelni ezt a bérmegállapítást a renitens, függetlenségi vagy ellenzéki vidékeken. Nem mondom, hogy a mostani minister ur fogja ezt tenni, — ki tudja, meddig lesz a helyén —• de egy másik esetleg, "megteszi, az illető gusztusától függ. Szilágyi Lajos : Ha a fajvédők karjaiba kerül, ő is megteszi Î . . ti ... ; Rupert Rezső: En ezt az egész munkabérbizottsági dolgot, azt hogy a munkabérmegállapitás elrendeltessék s hogy munkabér-bizottságok állíttassanak fel, teljesen elhibázottnak tartom. Ma nem arról van szó, hogy tulaj donképen az igazságos munkabért megállapítsuk, mert hiszen az igazságos munkabért megállapítani könnyű: ne fizessenek semmivel sem kevesebbet, mint amenynyit béke időben fizettek. Ez a legkevesebb, amit mondani kellene, de tudom, látom, hogy a mai viszonyok között eddig nem hajlandók elmenni é Nem arról van szó, t. minister ur, hogy — ami helyes volna s ami egyedül volna helyes — a munkabér mindig akkora legyen, mint a többi munkás keresete, mert hiszen ha a munkás mégis kapja a munkabérnek ezt az értékét, a tőkés számára akkor is keletkezik értéktöbblet a piac jóvoltából. Ez volna a helyes és ezt könnyű volna megcsinálni. Ehhez nem keU törvényhozás, ehhez nem kellenek bérbizottságok, ezt a statisztika alapjai országosan meg lehet állapítani. Meg lehet állapítani ma is. Mindenekelőtt egy munkásvédelmi törvény kell nekünk, amely a munkásnak és családjának, ismétlem, legalább az állati igényei kielégítésére elegendő keresetet biztosit. Szabó István (nagyatádi) föld mivelésü gyí minister : Munkaalkalom is kell, nemcsak bérösszeg ! Rupert ReZSŐ : Természetesen. Én beszéltem a munkaalkalmakról is. A munkaalkalom megteremtése azonban nem a munkás dolga. Annak idején méltóztatott említeni azt, hogy adjunk tanácsot erre vonatkozólag. Tessék visszaemlékezni, hogy amikor itt szóvá tettük, hogy nincs munkaalkalom a mezőgazdasági munkások számára, azt mondotta a minister ur : nem tehetek róla, mert a trianoni béke leszabott országunkból egy jó részt, azok, akik azelőtt arra a vidékre jártak dolgozni, most itthon maradnak. Én nem tudok rajtuk segíteni, de ha az ellenzék tud valamit, adjon tanácsot. Ezzel a tanáccsal akarunk most szolgálni. (Halljuk/ Halljuk! jobbfelől.) Szilágyi Lajos : Fogadják is meg ! Propper Sándor : Tisza—Duna csatorna ! Rupert Rezső: Beszédemben foglalkoztam azzal, hogy a kormány gazdasági politikája nem teremt munkaalkalmakat, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tessék megfelelő gazdasági politikát csinálni, tessék a pénzt nem arra fordítani, hogy szubvencionáljanak ilyer vagy olyan laposat vagy vállalatokat és elköltsék parádés dolgokra, udvartartásra és mindéi egyébre, hanem tessék befektetésekre fordítani, tessék az inflációs politikát termelési célokra bevezetni. Halász MÓriC : Ez tanács ? Rupert Rezső : Igen, ez mind tanács ! Halász Móric : Gyönge tanács ! Dénes István : Lemondani, ez az egyetlen re médium ! Rupert Rezső: Nemcsak én hirdetem, hanem az önök padjairól is már hónapok óta hirdetik azt, hogy termelési, befektetéses inflációs politikát kell folytatni, amely munkaalkalmakat teremt. De hát 39*
