Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-120

A nemzetgyűlés 120. ülése 1923. évi április hó 17-én, kedden. 273 védelme, mert megbüntetni sem büntetik meg azt, I aki alacsonyabb bérért szerződtetett munkást s magánjogi követelést sem lehet érvényesíteni, mert a 11. §. második bekezdése a differencia behajtását is csak arra az esetre engedi meg, ha a minimális bér és a tényleg fizetett bér között van meg ez a különbség. Nagyon súlyos félre éltesekre adhat alkalmat, sőt gramatikailagegyenesen ngy^s van, hogy am ; kor munkateljesítésről van szó díjfizetés ellenében, akkor még megmondja a törvény, hogy arányos külön díjazásért, mikor azonban szolgáltatásról van szó, akkor csak azt mondja, hogy »meghatáro­zott ellenszolgáltatásért«. Már most meghatározott ellenszolgáltatás az is, ha én két magyar cigarettát adok ellenszolgáltatás fejében. A törvényből gramatikailag is, logikailag is ez a magyarázat jön ki — az első bekezdés értel­mében — és az a biróság, amelyet én a magam részéről nem tartok egészen aggály nélkül való­nak, t. i. mint a mezőgazdasági munkások ügyei­ben Ítélkező fórumot, amiről a múltkor már tár­gyaltunk, — mert hiszen ebben a bíróságban nincsen teljesen keresztülvive a paritás elve és az inkább osztálybiróság lehet a munkásság kárára, semmint az ő. javukra —• mondom, az a biróság, ha önök igy kezébe adják a grammatikát, majd grammatika szerint fogja értelmezni a törvényt ott is, ahol különben talán egy jó bírónak kezé­ben szó lehetne az értelmi, a jogi bírálatról, a törvény szelleme szerint való döntésről. Hát mibe kerül az az egy szó, hogy itt is bevegyük azt, hogy »arányos külön díjazásért« és arányos meg­határozott ellenszolgáltatásért. Ellenkező esetben a törvény szerint teljesen elegendő akármilyen szolgáltatás, ha meg van határozva. Ugyanebben a hibában szenved az 1. § máso­dik bekezdése is, amikor azt mondja, hogy semmis az olyan megállapodás, amely szerződésileg hosz­szabb időre lekötött munkással szemben bizto­sítja a jogot, hogy munkáshiány esetén ellenszol­gáltatás nélkül, a munkás időközileg elbocsátható legyen. Ennek sincs semmi szankciója. Megálla­podnak ebben ; ez tilos, de még csak nem is büntetendő cselekmény, mert hiszen minimális bérmegállapítás esetén van csak a II. §-nak funkciója. Ugyancsak súlyos kifogás alá esik a 2. § is, amely a legkisebb napszámbérmegállapitásról ren­delkezik. Vasadi Balogh igen t. képviselőtársam egy jobb eszmét vetett fel, hogy t. i. a járásokban és a városokban kötelezővé kellene tenni a bér­megállapítást. Ezt én helyeslem. Helyeslem politi­kai okból is, mert hiszen jöhetnek a választások és akkor a minister egyszerűen nem fogja elrendelni ezt a bérmegállapítást a renitens, függetlenségi vagy ellenzéki vidékeken. Nem mondom, hogy a mostani minister ur fogja ezt tenni, — ki tudja, meddig lesz a helyén —• de egy másik esetleg, "megteszi, az illető gusztusától függ. Szilágyi Lajos : Ha a fajvédők karjaiba kerül, ő is megteszi Î . . ti ... ; Rupert Rezső: En ezt az egész munkabér­bizottsági dolgot, azt hogy a munkabérmegálla­pitás elrendeltessék s hogy munkabér-bizottságok állíttassanak fel, teljesen elhibázottnak tartom. Ma nem arról van szó, hogy tulaj donképen az igaz­ságos munkabért megállapítsuk, mert hiszen az igazságos munkabért megállapítani könnyű: ne fizessenek semmivel sem kevesebbet, mint ameny­nyit béke időben fizettek. Ez a legkevesebb, amit mondani kellene, de tudom, látom, hogy a mai viszonyok között eddig nem hajlandók elmenni é Nem arról van szó, t. minister ur, hogy — ami helyes volna s ami egyedül volna helyes — a munkabér mindig akkora legyen, mint a többi munkás keresete, mert hiszen ha a munkás mégis kapja a munkabérnek ezt az értékét, a tőkés szá­mára akkor is keletkezik értéktöbblet a piac jó­voltából. Ez volna a helyes és ezt könnyű volna megcsinálni. Ehhez nem keU törvényhozás, ehhez nem kellenek bérbizottságok, ezt a statisztika alapjai országosan meg lehet állapítani. Meg lehet állapítani ma is. Mindenekelőtt egy munkás­védelmi törvény kell nekünk, amely a munkás­nak és családjának, ismétlem, legalább az állati igényei kielégítésére elegendő keresetet biztosit. Szabó István (nagyatádi) föld mivelésü gyí mi­nister : Munkaalkalom is kell, nemcsak bérösszeg ! Rupert ReZSŐ : Természetesen. Én beszéltem a munkaalkalmakról is. A munkaalkalom meg­teremtése azonban nem a munkás dolga. Annak idején méltóztatott említeni azt, hogy adjunk tanácsot erre vonatkozólag. Tessék visszaemlé­kezni, hogy amikor itt szóvá tettük, hogy nincs munkaalkalom a mezőgazdasági munkások szá­mára, azt mondotta a minister ur : nem tehetek róla, mert a trianoni béke leszabott országunkból egy jó részt, azok, akik azelőtt arra a vidékre jár­tak dolgozni, most itthon maradnak. Én nem tudok rajtuk segíteni, de ha az ellenzék tud vala­mit, adjon tanácsot. Ezzel a tanáccsal akarunk most szolgálni. (Halljuk/ Halljuk! jobbfelől.) Szilágyi Lajos : Fogadják is meg ! Propper Sándor : Tisza—Duna csatorna ! Rupert Rezső: Beszédemben foglalkoztam azzal, hogy a kormány gazdasági politikája nem teremt munkaalkalmakat, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tessék megfelelő gazdasági poli­tikát csinálni, tessék a pénzt nem arra fordítani, hogy szubvencionáljanak ilyer vagy olyan laposat vagy vállalatokat és elköltsék parádés dolgokra, udvartartásra és mindéi egyébre, hanem tessék befektetésekre fordítani, tessék az inflációs poli­tikát termelési célokra bevezetni. Halász MÓriC : Ez tanács ? Rupert Rezső : Igen, ez mind tanács ! Halász Móric : Gyönge tanács ! Dénes István : Lemondani, ez az egyetlen re médium ! Rupert Rezső: Nemcsak én hirdetem, hanem az önök padjairól is már hónapok óta hirdetik azt, hogy termelési, befektetéses inflációs politikát kell folytatni, amely munkaalkalmakat teremt. De hát 39*

Next

/
Thumbnails
Contents