Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-119

À nemzetgyűlés 119. ülése 1923. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Felleiáltásoh a szélsőbaloldalon: Meg is csinálja!) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem fogadunk el leckét önöktől! Legyenek nyugodtak! (Zaj a szélsőbalóldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Rassay Károly : Mi ez a támadás ? Nem szabad itt már kritizálni ? Várnai Dániel : ... ha eddig nem ismernők, megmutatná az a javaslat, amelyet a földmivelésügyi minister olyan nagyra tart s amelyben a mezőgazdasági munkabéreket akarná szabályozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Engem nem lehet ugratni ilyen beszédekkel ! Várnai Dániel : Ebben a javaslatban semmi sem mutatja azt, hogy minden kérvényezés és könyörgés nélkül minden évben, minden mezőgazdasági munkakategóriára meg kell állapítani a minimális munkabért. De ezekről a szempontokról nem is beszélve, én azt gondolom, hogy a minister ur, a kormány és a mögötte ülő párt sokkal helyesebben tenné és a birtoktalan mezőgazdasági népesség érdekében sokkal hasznosabb dolgot művelne, ha biztosítaná e népesség javára a gyülekezési és egyesülési jogot. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsobalóldalon. Nagy zaj és ellenmondás a jobboldalon.) Ivády Béla: Abból fog megélni? (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Áz ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Folytatólag Várnai képviselő urat illeti a szó. Dénes István : Kérem a tanácskozásképesség megállapitását. Elnök : A képviselő ur kívánságához képest a házszabályok alapján elrendelem a képviselő urak megszámlálását. Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Perlaki György és Bartós János jegyzők megszámlálják a jelenlevő' képviselőket.) Bartos János jegyző: 41 képviselő van jelen! Elnök : Megállapítom, hogy a nemzetgyűlés a- házszabályok 195. §-a alapján tanácskozásképes. Várnai képviselő urat illeti a szó! Várnai Dániel: T. Nemzetgyűlés! Félbeszakittattam annak a felfogásomnak a kifejtésénél, (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) hogy a mezőgazdasági munkásság sorsán sokkal hatályosabban és sokkal hamarább enyhíthetne az évi április hó 13-án, péniehen, 243 egyesülésnek, a gyülekezésnek, általában a szervezkedésnek a szabadsága. Ha megvolna Magyarországon ugy az ipari, mint különösen a mezőgazdasági munka terén a szervezkedésnek szabadsága, hogy a munkás a munkáltatóval egyenjogú félként állhatna oda, . . . Nemes Bertalan: Több volna a sztrájkkassza! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Várnai Dániel : . . . hogy egyenjogú félként ülhetne le a tárgyalóasztalhoz gazdasági érdekeinek megvédéséért, ... Dénes István: Ez a jog. Várnai Dániel:. . . akkor nem volna szükség ilyen fából vaskarika javaslatokra, hanem szükség volna arra, hogy ha nem tudnak megegyezni, akkor béregyeztető hivatal lépjen közbe és tegyen igazságot a tárgyaló felek javára. A bérmegállapitó szervezet nem fog sokat segíteni már azért sem, mert a javaslat nem teszi kötelezővé a bérmegállapítást a minister részére és különösen a végrehajtás elé oly akadályokat gördit, amelyeket a minister ur talán nem vett észre, vagy, ha észrevette azokat, akkor semmiféle jóhiszeműséggel ezt a javaslatot, mint munkásvédelmi javaslatot, elfogadásra nem ajánlhatja. A 2. §-ban van szó a bérmegállapításról; itt azonban a bérmegállapítás olyan formában van megemlítve, hogy a napszámbéreket csak abban az esetben kell megállapítani, ha kérik és akkor is a minister csak elrendelheti ezt a megállapítást, még pedig az illetékes mezőgazdasági kamara véleményének meghallgatása után. Imperative, kötelezően nem mondja ki a javaslat, hogy a ministernek el kell rendelni a bérmegállapítást, és különösen nagyon hátrányos az a kitétel, hogy csak a mezőgazdasági kamarák véleményének meghallgatása után rendelheti el. Én nem sokat tartok a mezőgazdasági kamarákról, de a mezőgazdasági kamaráknak mindenesetre nagyon gyakori lesz az a feladatuk, hogy megakadályozzák a munkabéreknek, a napszámbéreknek megállapitását, mert a mezőgazdasági kamarák, ezek a síppal, dobbal beharangozott mezőgazdasági szervezetek ugy vannak megalkotva, hogy a döntő szó ott minden irányban a birtokososztályé. Azután nem tudom, — és erre nézve kérek különösen felvilágosítást a «minister úrtól — hogy az uradalmi cselédeket miért hagyta ki ebből a javaslatból. Oly kitűnő kezekben van talán az uradalmi cselédek bérmegállapítása, hogy nincs szükség még ilyen enyhe közbelépésre sem, hogy munkaerejüket túlságos, elviselhetetlen mértékben ki ne aknázzák ? Fel kell továbbá említenem azt is, hogy ennek a törvényjavaslatnak kodifikálása során a földmivelésügyi ministeriumnak valamelyik államtitkárja megígérte, hogy a bérmegállapitó bizottság elnöke pártatlan biró lesz, a javaslat azon-