Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-113

18 A nemzetgyűlés 113. ülése 1923, Mindig fogom hallani, hogy Trianon az oka. Nem áll. (Mozgás a jobboldalon.) Trianon is az oka ! Nagyon jól tudom, a minister ur is tudja, hogy békeidőben, mielőtt területeinket elvesztettük volna, a mezőgazdasági munkásság a magyar Alföldről lement Erdélybe, a Bánátba és máshová dolgozni és szorult helyzetében enyhülés állott be. Nem áll azonban az, hogy megmaradt földünk képtelen volna a mezőgazdasági munkástömegeinket elhelyezni. Méltóztassék keresztül-kasul járni a magyar Alföldön és méltóztatnak meggyőződni róla, hogy órákhosszat lehet menni az Alföldön, sőt a Dunántúl sok részén és nem fognak embert látni, hanem birkanyájakat, gulyákat, barmokat és az óriási uradalmak tövében fognak látni egy-egy kis, halálraítélt községet. Ez a magyar Alföld ahonnan a magyar nemzet regenerálódását várjuk. Halász Móric : Nem látta Kecskemétet és Szegedet ! Dénes István : Magyarországon nemcsak Kecskemét és Szeged van. Magyarországon van Békés-Sámson, Magyarországon van Gelse, Magyarországon van Tótkomlós és egy csomó más község, ahol a magyarság színe-java pusztul és vész. (ügy van! a szélsöbalóldalon.) Halász Móric : Tótkomlóson ugyan nem ! Dénes István : Nem áll tehát az, hogy nem volna elegendő munkaalkalom Magyarországon, hogy a jelenlegi magyar föld nem elegendő a magyar földmunkásság elhelyezésére, hanem a baj oka az, hogy a magyar föld el van zárva attól, hogy a magyar munkásság hozzá tudjon jutni. A magyar föld védbástyákkal van körülvéve; 1500—1600 nagybirtokos birtokolja Magyarországon a magyar föld nagyobbik felét. Ez természetesen maga után kell hogy vonja azt, hogy a magyar nemzet zöme, a magyar íöldmunkásmilliók, el vannak zárva a magyar földtől és távol vannak tőle tartva. A magyar földmunkásoknak szabad elmenniök a közterekre, szabad elmenniök az utcákra, de a magyar földet hermetikusan elzárják előlük, oda legfeljebb robotolni mehetnek azok, akiket odavisznek a nagybirtokosok intézői vagy azok megbízottai. Ez a kérdések kérdése Magyarországon és ha a magyar munkáskérdést meg akarjuk oldani, akkor olyan törvényjavaslattal kell idejönni, amely a magyar földet meg fogja nyitni a magyar nép előtt. Egy uj honfoglalásra van szükség Magyarországon, mert fájdalom — nem kell mondanom, hiszen tudjuk már a múlt törvényjavaslatok tárgyalásából — a magyar föld egyharmadrésze olyan haszonbérlők kezében van, akik malomtulajdonosok, tözsdések, különféle cégvezetők... Halász Móric: Szóval zsidók! Meg kell mondani S Cserti József: A zsidókérdést itt kell megoldani, nem az utcán.! évi marchis hó 20-án, kedden. Dénes István: Nem mondom, hogy zsidók! Csontos Imre: Miért nem mondod? Félsz tőlük ! Dénes István: Azért nem mondom, mert nem csinálok belőle felekezeti kérdést! Drozdy Győző : Mindegy az, nem félünk mi azt sem kimondani, hogy igenis zsidók kezében van. De a nagybirtokosok az okai! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! Diozdy képviselő ur, méltóztassék csendben maradni ! Cserti József: Itt kell a zsidókérdést megoldani ! Dénes István: Rendkivül csodálkozom azon, hogy a többség egyik igen t. képviselője azt mondja nekem, hogy félek kimondani, hogy zsidók azok. Csontos Imre: Természetes, hiszen ott van azoknak a kezében. Dénes István : Ezelőtt két-három hónappal egy indítványt terjesztettem a nemzetgyűlés elé, hogy a magyar állam vegye el a földet a hadseregszállitóktól, akik a háború alatt magyar földet szereztek akkor, amikor a magyar nemzet ifjai kinn szenvedtek a fronton. Miért nem szavazta meg t. képviselőtársam? (Zaj.) Schandl Károly: Benne van a törvényben Dénes István : Miért kellett megérnem azt, hogy amikor errevonatkozólag elmondottam beszédemet, megtapsolt a t. Nemzetgyűlés többsége, mégis, amikor szavazásra került a dolog, egyedül Eckhardt Tibor képviselő ur állott fel indítványom mellett. Felhívom a t« többség figyelmét, hogy ne folytasson kétszínű, kétkuiacsos politikát, hanem ha a magyar nemzet érdekei megkívánják azt, hogy a hadseregszállitóktól elvegyük a magyar földet és a magyar nemzet fiainak adjuk, akik harcoltak és dolgoztak, akkor legyen a többségben erkölcsi bátorság felállani és megszavazni ezt az indítványt. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Benne van a törvényben ! Cserti József : Melyik törvényben ? Hisz még házhelyek sincsenek ! Erdélyi Aladár : Elsősorban az veendő igénybei Dénes István : Azt hallom, hogy az igen t. minister ur azt mondja, hogy benne van a törvényben, hogy a hadseregszállitóktól el keli venni a földet. Drozdy Győző: Csak a törvényben van, a gyakorlatban azonban nincs ! Dénes István: Most voltam lent Szentesen, ott tárgyaltuk Weisz Manfréd birtokának megváltását, aki a háború alatt 8000 hold katasztrális hold földet szerzett. Azt hittem, hogy á törvény értelmében, amelyre az igen t. minister ur hivatkozik, a földbirtokrendező biró azt fogja mondani •. Megváltom az egész földet, elrendelem ezt, hiszen ezrei vannak a földigénylőknék, a nyomorgó magyaroknak, akik alig várják, hogy földhöz juthassanak. És mi történt? Elutasi-