Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-118
214 A nemzetgyűlés 118. ülése 1923. évi ápriUs hó 12-én, csütörtökön. iask.De' megállapítom, nem is én, hanem megállapítja a már előbb hivatkozott Vadnay Andor csongrádvármegyei főispán, hogy ilyen a helyzet, Vadnay, aki már 23 esztendővel ezelőtt azt irta, hogy Magyarország veszendőben van amiatt, mert a dolgozók tömegeit elhanyagolják. Dénes István: Dr. Ecseri, dr. Paul és a többiek mind legszögezték már ezt! Propper Sándor : Vadnay Andor munkájának: 133-. oldalán ezt mondja (olvassa): »Nem a selejtes, a romlott, vagy élhetetlen emberek, hanem a munkát kereső, felnőtt férfiak vándorolnak ki. A legerősebb és legmagyarabb elem, melyet munkaerejéért mindenki megcsodál: az Alföld munkása még nem mozdult meg. De látom vergődését s lelkem együtt vergődik vele, keresvén a pusztulástól menekvés útját. Szemem mint a velencei rabé, folyton ama lassan és titkon mozgó falra van feszülve, mely napról-napra közeledik ós szükiti börtönünket. Még egy kis időhaladék, még egynéhány arasz és össze vagyunk zúzva!« Ezt mondja 1900ban Vadnay Andor, Csongrád vármegye főispánja. Dénes István : Gondolkozó ember volt! Propper Sándor: Majd igy folytatja (olvassa) : »... az alföldi munkásnyomor nem egy osztály kérdése, hanem kérdése a magyarságnak, a magyar faj uralmának és jövőjének e földön. Nem szükséges az aratási sztrájk, sem a gazdák sanyargatása: foglalkozni kell e kérdéssel amúgy is, rövid időn belül, minden becsületes hazafinak. Ha nemzeti veszély és fajvísszacsökkenés nem rejlenek mögötte, akkor is visszás, kegyetlen, tűrhetetlen helyzet volna az, hogy az ország legmagyarabb területén a nagygazda gyarapszik, a kisgazda pusztul, és a munkás nyomorog«. Dénes István: így van ez ma is! Propper Sándor: Egy másik hejyen, a 155. oldalon igy ir Vadnay (olvassa).; »Ötéves megfigyelés alapján szólaltam meg. Öt év óta szemlélem tehetetlenül, sinlődő lélekkel az Alföld munkásosztályának küzdelmét. Meggyőződtem, hogy nem anarchia, nem törvényen kívüli állapot, csak munka és kereset kell nekik. Ezért és eddig a határig ügyükhöz szegődtem«. Kuna P. András: 1918-ban még jobban elrontottak mindent! (Zaj a szélsöbalóldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Propper Sándor: Ha én el tudom fogadni Vadnay Andor főispánt olyan forrásnak, amely figyelembe vehető, akkor azt hiszem, önök is elfogadhatják. Kuna P. András: Elfogadjuk, de 1918-ban még jobban elrontották a dolgokat ! Propper Sándor: Ő mondta, ő kiáltott fel, hogy veszélyben a nép és ezáltal veszélyben az ország*; mindig szűkülnek- a határok és itt az összeomlás. Sajnos, nagyon jó vates volt, mert jóslata beteljesedett. Most kellene tehát talpra állnunk, mert ilyen javaslatokkal nem fogjuk elérni a célt. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy mi nem l'art pour l'art ellenzékieskedünk, hanem, igenis, azt akarjuk, hogy jó, megfelelő, a mai korhoz viszonyított szociálpolitikai törvények jöjjenek létre s nem kirakatdarabok, nem lelkiismeretelaltatásra alkalmas ilyen javaslatok, hanem megfelelő, jó törvények alkottassanak. Modern ebben a javaslatban csak egyetlenegy szó van, az, hogy átvette a nyugatnak azt a terminus technicusát, hogy »munkás« helyett »munkavállalót«-t mond, de semmi egyéb nincs ebben modern, nincs hasznos ós jó, s épen ezért ezt a törvényjavaslatot — méltóztassanak elhinni: fájdalommal és nagyon nem szívesen — a magam részéről nem fogadhatom el. (Zaj jobb felől.) En, aki 20—25 év óta művelem a szociálpolitikát elméletben és gyakorlatban : kénytelen vagyok a magyar nemzetgyűlés plénumában egy szociálpolitikai törvényjavaslatot visszautasítani azért, mert az hasznavehetetlen, mert semmi értéke nincs. (Zaj jobbfelöl.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Olyat úgysem tudnék hozni, amit ön elfogadna ! Propper Sándor: De fentartom magamnak a jogot, hogy a részletes tárgyalásnál megfelelő javaslatokat terjeszthessek be és ezzel alkalmat adjak a t. Nemzetgyűlésnek arra, hogy ezen a javaslaton, amennyire az lehetséges, jó irányban változtasson. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Az idő előrehaladottságára való tekintettel a vitát most megszakítjuk. Mielőtt áttérnénk az interpellációkra, napirendi javaslatot fogok tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, pénteken, folyó hó 13-án, délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki : a gazdasági munkabérek szabálytzásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatását, továbbá a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalását Szilágyi Lajos és Kiss Menyhért képviselő uraknak egy-egy rendbeli és ÍZsirkay János képviselő urnák háromrendbeli mentelmi ügyében. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek most az interpellációk. Ki az első interpelláló? Perlaki György jegyző : Homonnay Tivadar ! Szakács Andor: Bocsánatot kérek, tévedés történt ; én vágj ok az első. Elnök *. Ugy van. A jegyző ur tévedésben van. Szakács Andor képviselő ur elsőnek iratkozott fel. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés! Mai interpellációm, amelyre az elnök ur szíves volt engedélyt adni, a magyarországi legitimista mozgalommal és annak a legutóbbi időkben