Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-118
; 210 À nemzetgyűlés 118. ülése 1923. A munkabérek megállapításának alapja pl. a 2. és 3. §-ban jut kifejezésre és itt mindjárt a 2. §-ban azt mondja, hogy az 1923. és 1924. években a minister átmenetileg elrendelheti az időnként fizetendő legkisebb napszámbérek megállapítását. Az 1923. gazdasági esztendő a szerződések szempontjából körülbelül már el is telt, mire ebből törvény lesz, mire azokat a munkabérmegállapitó bizottságokat megszervezik és üzembe helyezik, nagyon félek, hogy addigra az 1924. esztendő is el fog telni és mire rákerül a sor, hogy a törvényt a gyakorlatban kipróbálják, már a hatályossága is lejárt. Nem tudom megállapitani, miért kellett ezt kötött határidőre megvalósítani. Legfeljebb abban kapok egy kis támpontot, hogy valamelyik képviselő ur a túlsó oldalról közbeszólt, hogy : még ezt is nagyon nehezen tudtuk kiverekedni. Hogy kiktől és miktől, nem tudom, de itt látom a magyarázatát annak, hogy a 2. § tulajdonké' pen kompromisszum dolga és két esztendőre csinálták. Akik ilyen kompromisszum alapján hozzájárultak ahhoz, azt mondták, jól van, próbáljuk meg, de csak erre a két esztendőre, és tették ezt azzal a mellékgondolattal, hogy az egészből amúgy sem lesz semmi, mert mire valami lenne belőle, már letelik a törvényben kontemplált két esztendő. Azt mondja a munkabér megállapítására vonatkozólag ez a szakasz, hogy a bizottság a legkisebb munkabérnek mórtékét állapítja meg, amit a munka teljesítése idején és helyén vagy annak legközelebbi vidékén hasonló munkáért a napszámos részére rendszerint fizetnek. Ha én véletlenül ilyen bizottságba kerülnék, életem legnehezebb feladata volna megállapitani azt, hogy minő alapon kell ítélnem, mit vegyek alapelvül akkor, amikor a panaszosnak meg akarom állapítani a munkabérét. Azt mondja a javaslat, hogy: amit a munka teljesítése idején a legközelebbi vidéken űzetnek. De hátha a legközelebbi vidéken is nagyon rossz munkabéreket fizetnek! Hát ha az egész országban nagyon rossz munkabéreket fizetnek! Akkor mit veszek alapul? Hogyan segit a munkabérmegállapitó bizottság azon a szerencsétlen emberen, aki oda megy panaszával, hogy védelmezzék meg a kizsákmányoló tőke ellen?! Felvetném a kérdést, bár a másik paragrafusban van valami igen halvány kis utalás arra... Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem is halvány, elég világos! Dénes István : Nincs arról említés téve, hogy a drágasághoz és a megélhetéshez kell viszonyítani! Propper Sándor : Konkrétum, szubstrátum nincs benne, csak az van benne, hogy a környéken fizetett munkabér. Ha tehát az érintett területen, mondjuk egy ilyen kikerekített működési terület határain belül rosszak a munkabérek, akkor egyáltalában nincs mit megállapitani. Igaza van tehát annak a képviselőtársamnak, évi április hó 12-én, csütörtökön. — gondolom, Dénes István t. képviselőtársam volt — aki azt mondotta, hogy a munkabéreket országosan kell megállapitani (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Itt csak egy koncesszió tehető, az, amit az ipari munkabérek megállapításánál az érdekeltek maguk fogadtak el : hogy az országot nagy bérterületekké osztották fel. Ha vannak tehát divergálások, akkor az országot fel kell osztani ilyen nagy bérterületekké, hogy legyen magva a dolognak, hogy legyen mibe belekapaszkodnia a megállapitó-bizottságnak, amikor igazságot kell tenni. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Miért nem tartotta szükségesnek a földmivelésügyi minister ur, hogy itt valami támasztékot nyújtson? Én majd a részleteknél leszek bátor javasolni megfelelő támpontot, és pedig azt, hogy tessék a búzát venni alapul. Nincs más. Kuna P. András: Nálunk már búzában fizetnek ! Propper Sándor : Szomjas Gusztáv képviselő ur már az előbb közbeszólott, hogy búzában fizetnek. Ez csak részben történik és igen nagy területen fizetik készpénzben a járandóságot. Erre vonatkozólag ebbe a törvényjavaslatba — ha csak némi komolyságot akar adni a nemzetgyűlés vagy a kormány ennek a javaslatnak — bele kell foglalni azt, hogy a munkabérek megállapításának alapja pedig a buzavaluta, a hazaérték. Ez valami, ezt meg lehet fogni ; ez támpont, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) amibe bele lehet kapaszkodni, ami ellen aztán egyetlen érdekelt félnek sem lehet kifogása. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A tegnapi vita folyamán, amikor valaki szóvá tette, hogy nemcsak Trianon okozta Magyarország munkásnépének szerencsétlenségét, egy közbeszólás alakjában bátor voltam megkérdezni, hogy : hát a 22.000 koronás búzát mi okozta tulajdonképen? Kuna P. András: A spekuláció! Propper Sándor: Mert hiszen az áruérték, a termelt áruk értéke és a munkabérek között igen bizonyos aequiparitásnak kellene lennie, ( Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) ezt mindig aequiparálni kell, ez nem lehet egymástól eltérő. Azért vetettem fel a kérdést, hogy a 22.000 koronás búzát mi okozta. Erre igen nagy gaudiummal azt a tömegválaszt kaptam odaátról, hogy : a zsidók. Én ezt nem vagyok hajlandó akceptálni ; én magam is elitélem a spekulációt s erre két válaszom van : az egyik az, hogy a hatalom odaát van, ha tehát önök azt látják, hogy a spekuláció túlteng,... Dénes István : Tessék letörni ! Propper Sándor : . . . hogy ez káros az országra, a birtokosokra, a munkásokra, hát akkor : miért nem tetszik megrendszabályozni? Szomjas Gusztáv: Külföldön miért nem teszik meg?
