Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-118
A nemzetgyűlés 118. ülése 1923. címben meg van állapítva, hanem tulajdonképen zsellértörvénynek kellett volna hivní. A zsellérnek fő jövedelme... Halász Móric : Miért nem Dózsa-törvénynek ? Propper Sándor: Rosszabb dolog! Rassay Károly: A Dózsa Györgyök odaát vannak ! Drozdy Győző: Jó lesz t. képviselőtársamnak nem emlegetni Dózsa György nevét. Rassay Károly : A frakkos Dózsa Györgyök odaát voltak ! Szomjas Gusztáv: Ne tessék fenyegetni! Drozdy Győző: Nagyatádi Szabót is hivták már Dózsának, mégsem lett belőle fél Dózsa se ! Nem kell megijedni! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem is akartam lenni. Drozdy Győző: De igy hivták. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A képviselő urat is hivták már sok minden másnak, ami nem akart lenni ! Drozdy Győző: A zsellérnek fő jövedelme a napszám. Minden egészséges társadalomban a napszámnak elegendőnek kell lenni arra, hogy a napszámos megélhessen belőle, önmagát és családját eltarthassa. E törvény 1. §-ának ugy kellett volna szólnia, hogy a nemzetgyűlés gondoskodni kivan arról, hogy minden egészséges, erőteljes, szorgalmas napszámos-munkás hétköznapokon annyit kereshessen, amiből maga megél és családját el tudja tartani, a vasárnap pedig pihenőre jut neki, hogy akkor ugy maga, mint családja legalább templomba mehessen. Erről azonban egyetlenegy szót sem olvasunk a törvényjavaslatban. Egyetlen paragrafus nincs benne, amely biztosítaná azt, hogy a magyar földmunkásság a maga két keze munkájából, verejtékéből legalább annyi munkabérre jogosult, amiből, ha családját nem is, de legalább magát eltartani képes. Kuna P. András: Azért van beleszólás a bérmegállapításba. Drozdy Győző : A zsellérség helyzete Magyarországon borzalmas. Az esztendő 360 napja közül napszámos munkát két hónapon keresztül is alig végezhet. En nem ugy dolgozom, mint ahogy a törvényjavaslat indokolása dolgozik, hanem igenis statisztikát csináltam és állapítottam meg. T. i. a kerületemben kiválasztottam egy 600 holdas földbirtokot, amely kis falvak tövében húzódik el és megállapítottam, hogy a falu lakosai közül ezen hatszáz holdas földbirtokon hányan dolgoznak havonként. Nevezetesen januárban foglalkoztatott ez a földbirtok öt napszámos^ februárban ötöt, márciusban; tizenkettőt, áprilisban nyolcat, májusban tizenkettőt, júniusban tizet, júliusban harmincnyolcat, augusztusban negyvenegyet, szeptemberben nyolcat, októberben nyolcat, novemberben hetet, decemberben négyet. Szomjas Gusztáv; Hol van. ez a föld? évi április hó 12-én, csütörtökön. 197 Drozdy Győző : A részes munkások és az aratók nincsenek benne. Erdélyi Aladár: Pedig ez a fő! (Zaj.) Drozdy Győző: Ezt nem hallgathatom el, sőt szükségem van ezt kijelenteni, mert csak ezek beszámításával tudom megállapítani a végeredményt. Szomjas Gusztáv: Szántóföldi gazdaság? Lehet, hogy legelő, akkor nem kell egy napszámos sem. , Drozdy Győző: Dunántúli gazdaság, 600 holdas középbirtok. Szomjas Gusztáv: Ilyen birtok nincs. Drozdy Győző : Merem állítani, hogy a többi középbirtok sem alkalmaz ennél több napszámost az aratókon kivül. Barthos Andor: Mit akar kihozni belőle? Drozdy Győző: Mit bizonyít ez? Azt, hogy Magyarországon a földmunkásság hétnyolcad része nem jut télen keresethez. Szomjas Gusztáv: Miből élnek akkor? Rassay Károly: Ez igy van! Halász Móric : Dehogy van igy. Esztergályos János: Meztelenül járnak és koplalnak. (Zaj.) Rassay Károly : Ez így van ! Ez ellen hiába lármázunk ! Esztergályos János : Jöjjenek az orosházi határba, ott majd meglátják. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Drozdy Győző: Ez azt bizonyítja, hogy Magyarországon a földmunkásságnak csak egy nyolcad része dolgozik átlag az egész éven keresztül, hétnyolcad részének azonban már nincs téli foglalkozása, téli keresete. Szomjas Gusztáv: Ezt csak Drozdy bizonyítja. Drozdy Győző : Itt megint csat az objektiv, a tárgyilagos emberekre kívánok appellálni. Szomjas Gusztáv : Csak nem akarják elhitetni velünk azt, hogy ez a helyzet Magyarországon ? Keressenek bolondot maguknak mást, aki ezt elhiszi. (Nagy mozgás a hal- és a szélsöbaloldalonJ Rassay Károly: Micsoda beszéd ez, hogy bolond? Lehetetlen az ilyen hang! Éretlen! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rassay Károly : Előkelő tónus ! Drozdy Győző: T. képviselőtársam epiteton ornansát visszautasítom annál is inkább, mert egy olyan nemzetgyűlési képviselőnek, aki ezer holdakon hizlalta meg a hasát, amikor a munkáskérdés tárgyalásáról van szó, nincs joga ilyen hangon beszélni. (Nagy mozgás és zaj a jobboldalon és a középen.)\ Barthos Andor : És ez igényli magának az elfogulatlanságot. Horváth Zoltán: Amilyen a mosdó! (ZajJ, Elnök (csenget): Csendet kérek képviselő; urak! Kuna P. András; Ez izgatás! i
