Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-117
174 „4 nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi áprihs hó 10-én, kedden. morzsán éltek. Azonhan hiába volt minden, az állam filléreit alkotó földmunkástömegek földönfutókká váltak és ezzel megroppant a hatalmas római birodalom állami gépezete, mig végül teljesen elpusztult. Kérdem, vájjon hazánkban nem találjuk-e meg a római világbirodalmat elpusztító okok döbbenetes mását? Vájjon Magyarországon nem éheznek-e a földmunkásmilliók, vájjon nem rongyokban, nem mezítláb járnak-e? Vájjon ez az értékes népesség nem szorult-e rá az állam kegyelem morzsáira ? Kuna P. András: Mi az oka? Dénes István : A nagybirtokrendszer az oka, t. képviselőtársam, és a rossz pénzügyi és egyéb kormányzati politika. (TJgy van! a szélsobalólclalon.) Halász Móric: Az entente nem oka? Dénes István : Az 1848-iki jobbágyfelszabadítás nem hozta meg a magyar földmunkásság teljes felszabadítását, mert a munkásság egyharmadát kitevő háznélküli zsellérek tudvalevően az örökváltságfoldek előnyeiben nem részesültek, hanem kizárólag a házas zsellérek. A közös legelők előnyében sem részesültek és igy ennek a földmunkásrétegnek nyomora továbbra is fenmaradt. Ez a réteg szaporodott, elszaporodott. KovátS-Nagy Sándor : Ezen akarunk segíteni ! Dénes István : Ha segitenének, az rendben volna, de nem tudnak segíteni ezzel a javaslattal. Barthos Andor: Majd megmondja, hogyan kell segíteni. Halász Móric : Tessék egy okos tanácsot adni ! Dénes István: A háznélküli zsellérséget 1848-ban is azzal hitegették, hogy majd kap a telepítések folyamán földet, ígérvényeket adtak neki, amelyeket a mai napig be nem váltottak. Barthos Andor: Ezt a nagy tudományt honnan tudja? Dénes István : Ha pedig Magyarországon ma ez a helyzet, súlyosabbá teszi ezt még az, hogy ma néhány vármegyében hét millió katasztrális holdat meghaladó föld van 3000 nagybirtokos, illetve intézet kezén. A magyar földmunkásmilliók koldusok, borzasztóan elmaradottak, rettenetesen kulturátlanok, gyermekeik halandósága óriási, az apák és anyák koravének, ugy hogy ma Európa legdúsabb földjén, amelyet az egész világon Európa Kánaánjának neveznek, ezek a földmunkásmilliók kegyelemmorzsán kénytelenek élni, de ezt a kegyelemmorzsát sem adják már meg nekik. Én azt hiszem, hogy olyan ország, amelynek magvát képező munkásmilliók koldussorban tengődnek és sínylődnek^ el fog sorvadni. Krakker Kálmán: Es a tisztviselők? Dénes István : Most nem a tisztviselőkérdésről van szó. Azok, szegények, épugy nyomorognak és ez épen elég nagy bűne a kormánynak. Tessék megnézni a sibereket és a nagybirtokosokat, hogyan élnek azok! (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Cserti József : A háborús jövedelmeket meg kell adóztatni ! Dénes István : Mindennek kizárólag a kormány rossz politikája az oka! Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister: Ezt meggondoltan nem lehet mondani. A kormány megváltoztathatja a világrendet ? Klárik Ferenc: Elvégre azé a hatalom. Szeder Ferenc: Dehogy azé! Klárik Ferenc: Ha nem azé, mondjon le! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Dénes István : Olyan ország, melyben a földmunkásmilliók igy küzködnek, nem a szebb jövő, hanem a biztos pusztulás felé halad, mert a földmunkássággal együtt kipusztulnak a magyar faj erőforrásai. Azok a kevesek, akik ma Magyarországon jólétben vannak, fájdalom, gőgösek, nem törődnek azzal, hogy mi történik a nép többségével és az országgal. Csak arra mutatok rá, ami végtelenül szomorú tünet, hogy amikor a szegény tisztviselőgyermekeket jobb ellátáshoz kell juttatni, hogy megmentsék őket az éhínség elől, akkor a magyar nagybirtokok kapui lezárulnak a szenvedő magyar gyermekek előtt és szégyenszemre ki kell vinni őket Svájcba és Hollandiába egyszerű tisztviselő- és polgári családokhoz. Szomorú jelenség ez és örök szégyene ennek az országnak, hogy itt, ahol hét millió kataszrális holdnál több birtok van 3000 család kezén, ez a tény megtörténhetett. Most olvasom, hogy ismét mennek vonatok külföldre magyar gyermekekkel, ahelyett hogy a nagybirtokosok adnának nekik tisztes gondozást és szerető, meleg ellátást. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az előttünk levő törvényjavaslatot letárgyaló bizottságok együttes jelentésükben azt állítják, amit az előadó ur is volt szíves mondani, hogy a mezőgazdasági munkásság kiuzsorázásának, munkaereje jogosulatlan kihasználásának oka a trianoni békeszerződés. Ez igy beállítva nézetem szerint nagy tévedés. Szabó István, (nagyatádi) föidmivelésügyi minister : Az is ! Állítom, hogy az is ! Dénes István : A törvényjavaslat indokolása nem mondja, hogy az is, hanem az mondja, hogy a trianoni békeszerződés az oka. A t. minister urnák tehát be kellett volna vennie a javaslatba, hogy oka ennek a nagybirtokosok kapzsisága is. (Ugy van! a szélsöbalóldalon) Akkor értem ezt a közbeszólást. Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister : Az nem törvényjavaslatba való ! A képviselő ur nem tudja, hogy ez nem törvényjavaslatba való? Dénes István : Ha Trianont be tudták venni, akkor a törvényjavaslat másik indokát is be
