Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-117

164 A" nemzetgyűlés 117. illése 1923. évi április ho 10-én, kedden. Dénes István* Elég szép magyaros cím! (Derültség.) Hegedüs György: De a szövege nem az! (Zaj.) Szabó Sándor előadó: Leszek bátor áttérni a törvényjavaslat ismertetésére. (Zaj. Halljuk! Halljak! a szélsobaloldalon.)^ A törvényjavaslat 1. §-a mindjárt egy kardinális elvi kijéntéssel kezdődik. Dénes István : Az a baj, hogy csak elvi ! Szabó Sándor előadó: Az egész nemzetgyűlés és bizonyára az egész magyar közgazdasági élet ismeri azt a munkáltatási rendszert, .amely szerint egyes helyeken még mintegy a robotnak csökevényeként visszamaradt az úgynevezett ingyendolog (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Farkas István : Még most is megvan ! Szabó Sándor előadó : Ennek megszüntetésére törekszik ez a törvényjavaslat, amidőn az 1. § 1. pontjában kimondja, hogy semmis a gazdasági munka teljesítésére nézve kötött az a szerződési megállapodás, amelynél fogva a munkásnak arányos külön díjaztatás vagy meghatározott ellenszolgáltatás nélkül . . . Cserti József: Arányos? Ilyen nincs! (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget) Szabó Sándor előadó ... keltene valamely munkát vagy szolgáltatást teljesítenie. (Zaj,) A mezőgazdaságban szokásos a részért és - terményért való dolgozás. Épen ezért már itt rámutatok arra, hogy ez a törvényjavaslat és ez a szakasz nem azokra a munkateljesítményekre céloz, amelyek ellenszolgáltatása semmiféle címen, sem készpénzben, sem földértékben meg nem található. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Cserti József: Ilyen is van? Szabó Sándor előadó: Lehet, hogy a t. képviselő ur nem tud ilyenekről, de én tudok ilyenekről. Vannak egyes vidékek, ahol ezt »ur dolgának« nevezik; ilyenekről tudunk és ezek megszüntetésére törekszünk. Dénes István: Akkor jobban kellett volna megcsinálni ezt a törvényjavaslatot! (Zaj a szélsobaloldalon). Elnök (Csenget): Csendet kérek! Propper Sándor: Nem engedte az OMGE! Szabó Sándor előadó : Ugyancsak ennek a -szakasznak második bekezdése megsemmisiti az esetleg kötendő szerződéseknek megállapodásait, amelyek szerint egyes munkást vagy munkásokat hosszabb időre kötnek le vagy ha a szerződésekben oly feltételek volnának, hogy amennyiben a munkaadónak nem volna szüksége a munkásaira, minden kártérítés nélkül elbocsáthatja őket. Szükséges volt ezeknek a lehetőségeknek kiküszöbölése azért, mert ha a munkás három hónapra lekötötte magát, akkor nincs módjában -más mezőgazdasági munkánál elhelyezkedni az esetben, ha közben elbocsátják vagy ideiglenesen »munkanélkülivé válik. Ez esetben ki van téve a piaci kereslet és kinálat nyomásának, ami a munkásra nézve rendkívül hátrányos volna. Épen ezért ez a törvényhely megszüntetni törekszik az ilyen visszaélésre alkalmat nyújtó megállapodásokat. Ugyancsak meg kell védeni a munkaadót is az elemi csapások bekövetkezése esetére, ami ugy a munkáltatóra, mint a munkavállalóra nézve vis major, amidőn megsemmisül a munkának lehetősége és a munkaalkalom ennekfolytán szűnik meg. Hegedüs György: Miért nem semmis a 11. § ellenére kötött szerződés ? Szabó Sándor előadó : A törvényjavaslat -2. §-a azt irja elő, hogy hol lehet kérelmezni azoknak a bizottságoknak felállítását, amelyek majdan hivatva lesznek a mezőgazdasági munkabérek megállapítására. Ugyancsak ez a szakasz mondja ki azt is, hogy ez a törvényjavaslat ideiglenesen csak két évre, az 1923. és 1924. •gazdasági évekre vonatkozik. Már ebből is látszik a törvényjavaslat intenciója, hogy a megváltozott és ingadozó gazdasági körülmények között biztosítani kívánja a munkásnak megélhetési lehetőségét még a szerződési szabadság árán is, mert azt a reményt táplálja, hogyha pár éven belül elkövetkezik a gazdasági élet szabadsága, a legnagyobb biztositéka lesz majdan a szerződési szabadság és a munka szabadsága a létfenmaradás kellékeinek. Ez a szakasz irja elő azt is, hogy nemcsak a napszámbérért dolgoztató munkaviszony esetén jogosult a beavatkozás, hanem abban az esetben is, hogyha a részes szerződésekkel kapcsolatosan még külön napszám teljesítése van kikötve a szerződósben, és mindkét esetben az összes számításba jöhető körülmények figyelembevételével kell majdan megállapítani a legkisebb munkabért. Mit értünk az alatt »az összes számításba jöhető körülmények« ? Itt beleértendő a munkás teljesítőképessége, mert hiszen a gazdasági munkaéletben is vannak gyakorlott munkások, vannak nagyobb teljesítést igénylő munkáltatások, vannak nagyobb teherbíró munkáltatások, és mind ez a körülmény a legkisebb munkabér megállapításánál mérlegbe esik. A törvényjavaslat 3. §-a megállapítja azt, hogy milyen territóriumon történhetik egy ilyen bizottság megállapítása, és mennyire terjed ki területileg egy ilyen bizottság hatásköre. Ennek során kimondja, hogy minden járásban vagy minden rendezett tanácsú, avagy törvényhatósági jogú városban meg lehet állapítani az ilyen bizottságokat. A 4. § a bizottság szervezetét mondja ki és megállapítja, hogy négy rendes és négy póttagból áll s a bizottság tagjai vegyesen a munkaadók és a munkavállalók közül jelölendők ki, az elnököt és az elnökhelyettest pedig a mezőgazdasági kamarák által e célra bizottságoiikint kijelölt öt egyén közül ezen gazdasági munkabér megállapítására hivatott bizottságnak a ren-