Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-117

164 A" nemzetgyűlés 117. illése 1923. évi április ho 10-én, kedden. Dénes István* Elég szép magyaros cím! (Derültség.) Hegedüs György: De a szövege nem az! (Zaj.) Szabó Sándor előadó: Leszek bátor áttérni a törvényjavaslat ismertetésére. (Zaj. Halljuk! Halljak! a szélsobaloldalon.)^ A törvényjavaslat 1. §-a mindjárt egy kar­dinális elvi kijéntéssel kezdődik. Dénes István : Az a baj, hogy csak elvi ! Szabó Sándor előadó: Az egész nemzet­gyűlés és bizonyára az egész magyar közgazda­sági élet ismeri azt a munkáltatási rendszert, .amely szerint egyes helyeken még mintegy a robotnak csökevényeként visszamaradt az úgy­nevezett ingyendolog (ügy van! a szélsőbal­oldalon.) Farkas István : Még most is megvan ! Szabó Sándor előadó : Ennek megszüntetésére törekszik ez a törvényjavaslat, amidőn az 1. § 1. pontjában kimondja, hogy semmis a gazda­sági munka teljesítésére nézve kötött az a szerződési megállapodás, amelynél fogva a munkásnak arányos külön díjaztatás vagy meg­határozott ellenszolgáltatás nélkül . . . Cserti József: Arányos? Ilyen nincs! (Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget) Szabó Sándor előadó ... keltene valamely munkát vagy szolgáltatást teljesítenie. (Zaj,) A mezőgazdaságban szokásos a részért és - terményért való dolgozás. Épen ezért már itt rámutatok arra, hogy ez a törvényjavaslat és ez a szakasz nem azokra a munkateljesítményekre céloz, amelyek ellenszolgáltatása semmiféle címen, sem készpénzben, sem földértékben meg nem található. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Cserti József: Ilyen is van? Szabó Sándor előadó: Lehet, hogy a t. képviselő ur nem tud ilyenekről, de én tudok ilyenekről. Vannak egyes vidékek, ahol ezt »ur dolgának« nevezik; ilyenekről tudunk és ezek megszüntetésére törekszünk. Dénes István: Akkor jobban kellett volna megcsinálni ezt a törvényjavaslatot! (Zaj a szélsobaloldalon). Elnök (Csenget): Csendet kérek! Propper Sándor: Nem engedte az OMGE! Szabó Sándor előadó : Ugyancsak ennek a -szakasznak második bekezdése megsemmisiti az esetleg kötendő szerződéseknek megállapodásait, amelyek szerint egyes munkást vagy munkáso­kat hosszabb időre kötnek le vagy ha a szerző­désekben oly feltételek volnának, hogy amennyi­ben a munkaadónak nem volna szüksége a mun­kásaira, minden kártérítés nélkül elbocsáthatja őket. Szükséges volt ezeknek a lehetőségeknek kiküszöbölése azért, mert ha a munkás három hónapra lekötötte magát, akkor nincs módjában -más mezőgazdasági munkánál elhelyezkedni az esetben, ha közben elbocsátják vagy ideiglenesen »munkanélkülivé válik. Ez esetben ki van téve a piaci kereslet és kinálat nyomásának, ami a munkásra nézve rendkívül hátrányos volna. Épen ezért ez a törvényhely megszüntetni törekszik az ilyen visszaélésre alkalmat nyújtó megálla­podásokat. Ugyancsak meg kell védeni a munkaadót is az elemi csapások bekövetkezése esetére, ami ugy a munkáltatóra, mint a munkavállalóra nézve vis major, amidőn megsemmisül a mun­kának lehetősége és a munkaalkalom ennekfoly­tán szűnik meg. Hegedüs György: Miért nem semmis a 11. § ellenére kötött szerződés ? Szabó Sándor előadó : A törvényjavaslat -2. §-a azt irja elő, hogy hol lehet kérelmezni azoknak a bizottságoknak felállítását, amelyek majdan hivatva lesznek a mezőgazdasági mun­kabérek megállapítására. Ugyancsak ez a szakasz mondja ki azt is, hogy ez a törvényjavaslat ideiglenesen csak két évre, az 1923. és 1924. •gazdasági évekre vonatkozik. Már ebből is látszik a törvényjavaslat intenciója, hogy a megváltozott és ingadozó gazdasági körülmények között biztosítani kí­vánja a munkásnak megélhetési lehetőségét még a szerződési szabadság árán is, mert azt a reményt táplálja, hogyha pár éven belül el­következik a gazdasági élet szabadsága, a leg­nagyobb biztositéka lesz majdan a szerződési szabadság és a munka szabadsága a létfen­maradás kellékeinek. Ez a szakasz irja elő azt is, hogy nemcsak a napszámbérért dolgoztató munkaviszony esetén jogosult a beavatkozás, hanem abban az esetben is, hogyha a részes szerződésekkel kapcsolatosan még külön napszám teljesítése van kikötve a szerződósben, és mind­két esetben az összes számításba jöhető körül­mények figyelembevételével kell majdan meg­állapítani a legkisebb munkabért. Mit értünk az alatt »az összes számításba jöhető körülmé­nyek« ? Itt beleértendő a munkás teljesítőképes­sége, mert hiszen a gazdasági munkaéletben is vannak gyakorlott munkások, vannak nagyobb teljesítést igénylő munkáltatások, vannak na­gyobb teherbíró munkáltatások, és mind ez a körülmény a legkisebb munkabér megállapításá­nál mérlegbe esik. A törvényjavaslat 3. §-a megállapítja azt, hogy milyen territóriumon történhetik egy ilyen bizottság megállapítása, és mennyire terjed ki területileg egy ilyen bizottság hatásköre. Ennek során kimondja, hogy minden járásban vagy minden rendezett tanácsú, avagy törvényható­sági jogú városban meg lehet állapítani az ilyen bizottságokat. A 4. § a bizottság szervezetét mondja ki és megállapítja, hogy négy rendes és négy pót­tagból áll s a bizottság tagjai vegyesen a mun­kaadók és a munkavállalók közül jelölendők ki, az elnököt és az elnökhelyettest pedig a mező­gazdasági kamarák által e célra bizottságoiikint kijelölt öt egyén közül ezen gazdasági munka­bér megállapítására hivatott bizottságnak a ren-

Next

/
Thumbnails
Contents