Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-117

162 A nemzetgyűlés 117. ülése 1923. évi április hó 10-én, kedden. Borsod vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a közrend fokozottabb biztosítását célzó törvényjavaslat mielőbbi törvényerőre való eme­lése és október <i-ának nemzeti gyászünneppé való nyilvánítása tárgyában ; Komárom vármegye közönségének kétrend­beli feliratát a rendtörvény javaslat mielőbbi törvényerőre való emelése és a jóvátételi kérdés elintézése ügyében; Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegyék közönségének feliratát a rendtörvóny mielőbbi törvényerőre való emelése tárgyában ; Veszprém vármegye közönségének hétrend­beli feliratát október 6-ának nemzeti gyász­ünneppé való nyilvánítása, a rendtörvényjavaslat mielőbbi törvényerőre való emelése, a vármegyei számvevőségek és pénztárak visszaállítása, a parlamentben a személyeskedéseknek és botrá­nyoknak megszüntetése, a lakásügy rendezése, a jóvátételi kérdés és a közigazgatás reformja tárgyában ; Budapest székesfőváros közönségének fel­iratát a lakásügy rendezése tárgyában; Győr város közönségének kétrendbeli fel­iratát a földadóról szóló 1921. évi XXI. te. 12. §-a és a jóvátételi kérdés tárgyában ; Kecskemét város közönségének kétrendbeli feliratát a lakásügy rendezése és a jóvátételi kérdés ügyében; Szeged város közönségének három rend­beli feliratát a közigazgatási tisztviselőknek a 'beszerzési segélyben való részesítése, a köz­rendről szóló törvényjavaslat mielőbbi törvény­erőre való emelése és a Magyarországtól köve­telt jóvátétel ügyében ; Székesfehérvár város közönségének feliratát az iránt, hogy a saját használatra történő dohánytermelés 1923. évre is engedélyeztessék. Minthogy a közrend fokozottabb biztosítá­sáról szóló törvényjavaslat a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknál van előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, Abauj-Torna, Bács­Bodrog, Borsod, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom és Veszprém vármegyék, valamint Szeged város e tárgyra . vonatkozó feliratai ki­adatnak e bizottságoknak. Veszprém vármegye, Budapest székesfőváros és Kecskemét város közönségének a lakásügyre vonatkozó feliratai — minthogy a lakásügy rendezéséről szóló törvényjavaslat a közigazga­tási és igazságügyi bizottságoknál van előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett — kiadatnak e "bizottságoknak. A többi felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Á ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzet­gyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém egy törvényjavaslatot benyújtani a magyar szent korona országai egyesi tett címének és az ország külön címerének magánosok és magánjellegű . testületek, vállalatok és intézetek által való használásáról szóló 1883. évi XVIII. t.-cikkben megállapított engedélydíjak ujabb felemeléséről. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását, szét­osztását s az osztályok mellőzesével a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök : A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s az osztályok mellőzésével a pénzügyi bizottságnak fog kiadatni. Napirend szerint következik a gazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Mielőtt az előadó urnák a szót megadnám, a házszabályok 214. §-a alapján jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a föld­mivelésügyi minister ur a gazdasági munka­bérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalásának tartamára ministeri megbizottul Mayer Károly ministeri tanácsos urat jelenti be. Tudomásul vétetik. Az előadó urat illeti • a szó ! Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! Minden állam önálló gazdasági egységet képez­vén az államok egymás között ugy cserélgetik az általuk termelt javakat, mint a magánegyé­nek. A javak termelésének célja a fogyasztás s a fogyasztás egyszersmind jelenti azt a korlátot is, amily mennyiségben termelni lehet és szük­séges. Hazánk is önálló gazdasági egység, azon­ban tökéletlen, csonka egység, amelyet a trianoni határvonalak ebben a csonka mivoltában hatá­roztak meg s épen ezért ezeken a kereteken belül sem az ipari, sem a mezőgazdasági ter­melésnek ezidőszerint nincsenek meg a nyu­godt előfeltételei. Hiszen a magyar közgazda­sági élet egy tökéletes gazdasági egységre volt berendezkedve és amidőn ezt erőszakosan meg­csonkították, nem voltak meg továbbra is a termelés nyugodt előfeltételei, eltekintve attól, hogy a háborús viszonyok felforgatták a nyu­godt termelési viszonyokat és körülményeket. Ha végigtekintünk a világgazdaság törté­netén, a legrégibb időkben nem találjuk meg a -munka szabadságát, a legrégibb időkben a győző kényszeríti a leGyőzőttet mint rabszolgáját a munka teljesítésére. Amikor az egyén, a szemé­lyiség felszabadult, szabaddá lett egyszersmind a munka is s az egyén az ő munkáját szabadon ajándékozta vagy szabadon kötötte le a gazda­sági termelés érdekében. Amikor a munkaviszony alapja a szerződés lett, a munkaadó akkor indí­totta meg a gazdasági termelést, amikor a mun­kának valami gazdasági értéket tudtak tulajdo­nítani és a termelés csak abban az esetben volt folytatható, ha a munkaadó munkáltatásában megtalálta befektetésének gyümölcsét. A munka­vállaló részéről pedig a legkevesebb, a legmini­málisabb feltétel az volt, hogy munkabérében megélhetését megtalálja. Már a legrégibb idő­ben, midőn a munkás a rabszolga helyzetében volt, akkor is az volt a minimum, hogy a rab­szolga megéljen, abból a termelési többletből, amelyet a termelés során produkált.

Next

/
Thumbnails
Contents