Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-116

142 'À nemzetgyűlés 116. ülése 1923, zásáról szóló 1898. II., 2. a vizimunkálatoknál, az ut- és vasútépítésnél alkalmazott munkások­ról szóló 1899 :XLL, 3. a gazdasági munka­vállalkozókról és segédmunkásokról szóló 1899. évi XLIL, 4. az erdőmunkásokról szóló 1900. évi XXVII., 5. a dohánytermelők és a dohány­kertészek közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1900; XXIX., s végül 6. a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozá­sáról szóló 1907 :XLY. te. hatálya alá eső gazdasági munkaadó és munkavállaló között kötött magánjogi szolgálati (munka) szerződés­ből felmerülnek és amelyeknek eibirálása a tör­vényes jogszabályok értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, ideértve az egyénenkint 10.000 (tízezer) K-t meg nem haladó kártérítés iránti ügyeket is.« Tisztelettel kérem, méltóztassék e módosító indítványomat elfo­gadni. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivár szólani, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Fel­teszem a kérdést : méltóztatik-e az előadó ur által javasolt módosítást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatké­pen kimondom. Most pedig kérdem a t. Nem­zetgyűlést : méltóztatik­e a gazdasági munkavi­szonyból felmerült ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozá­sáról szóló törvényjavaslatot az előadó ur által javasolt módosítással harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfo­gadottnak jelentem ki és azt kihirdetés végett elő fogom terjeszteni. Napirend szerint következik a könyvtári bizottság jelentésének tárgyalása a nemzetgyűlés könyvtárának 1921. évi gyarapodásáról, hasz­nálatáról és számadásáról. Az előadó urat illeti a szó. Édes Antal előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisz­telettel előterjesztem a könyvtári bizottságnak a nemzetgyűlés könyvtárára vonatkozó jelenté­sót, mely szól a könyvtárnak 1921. évi gyara­podásáról, használatáról és számadásairól. A könyvtár az 1921. évben a következőké­pen gyai'apodott. A külföldi parlamentekkel fennálló csereviszony folytán érkezett 2091 kö­tet országgyűlési nyomtatvány. Ajándékul és hivatalos megküldésként érkezett 227 kötet. Vétel utján az időrendes szerzeményi könyv szerint beszereztetett 324 mű, 661 kötetben. Összegezve a csere, ajándék és vétel tételeit, a könyvtár 1921. év gyarapodása: 441 mű 2929 kötet, a könyvtár állománya tehát az 1921. év végén az 1922. év június havában végrehajtott revízió szerint 34.550 mű volt, 91.776 kötet­ben. Kötésbe adatott 17 mű 109 kötetben. A könyvtár használatát illetőleg az elmúlt év fo­lyamán kikölcsönöztetett összesen 585 mű 817 kötetben, helyben használtatott 11850 mű J4.272 kötetben, s így a könyvtár összes for­évi március hó 23-án, pénteken, galma 1921-ben 13.436 mű volt, 15.089 kö­tetben. A könyvtár dologi kiadásai az 1921. év­ben 75.834 korona 71 fillért tettek ki, melyből könyvbeszerzésre 46.169 korona- 71 fillér könyv­kötésre pedig 29.665 korona fordíttatott. A könyvtár újra rendezése a nagy költ­ségek miatt a lefolyt évben is szünetelt s ugyanezen okból elmaradt az évi gyarapodás katalógusának a kinyomatása is. Ezekben voltam bátor a könyvtári bizott­ság jelentését beterjeszteni. Kérem a t, Házat, méltóztassék tudomásul venni a könyvtári bi­zottságnak 1921. évről szóló jelentését. Egyben kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tassék elfogadni a Könyvtári Ügyrend 7. §-ának a változott viszonyok figyelembevételével készült uj szövegét. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senki.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kér­dem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a könyv­tári bizottság jelentését a nemzetgyűlés könyv­tárának 1921. évi gyarapodásáról, használatá­ról és számadásairól tudomásul venni s a Könyv­tári Ügyrend 7. §-ának a változott viszonyok figyelembevételével készült uj szövegét elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Határozatként kimon­dom, hogy a könyvtári bizottság javaslata el­fogadtatott. Következik a napirend 4. pontja, a men­telmi bizottság jelentése az állami ós társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt gya­núsított Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Héjj Imre előadó: T Nemzetgyűlés! A pécsi kir. főügyészség 2640/f. ü. 1922. szám alatt a nemzetgyűléshez intézett átiratával Peyer Károly képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte azért, mert az 1921. évi III. t. c. 3. §-ába ütköző és ezen szakasz 1. bekezdése szerint minősülő és büntetendő, az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt bűnvádi eljárás volna ellene folyamatba teendő. A bűnvádi eljárás meg is indult a Pécsi Est-nek egyik cikke alapján, mely leközölte, hogy a bányaigazgatóság március 29-én délelőtt 10 órára összehívta a bányamunkásokat s ezen az értekezleten ugy a keresztényszocialista munkások, mint a szociáldemokrata munkások is képviseltették magukat. Ezen az egyeztető tárgyaláson megjelent keresztényszocialista ki­küldöttet Peyer Károly kifogásolta, ennek foly­tán közöttük szóharc fejlődött ki, melynek során Peyer Károly az említett lap szerint ezeket mondta volna: »A régi szociáldemokrata időből átvett hang személyeskedő, durva tónusba ment át, és ezt jó lesz megjegyeznie a kormány­hatóságnak is.« Kijelentette, hogy a fehérterror miatt nem tudott Magyarországon tartózkodni,

Next

/
Thumbnails
Contents