Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.

Ülésnapok - 1922-115

134 'A nemzetgyűlés 115. ülése 1923. mely az 5. § harmadik bekezdésében megállapított pénzbüntetések mértékét felemeli, ugyszintén ahhoz a részéhez, amely a munkásülnök visszatartásával a tárgyalás elmaradására okot adó gazdát a költségekben elmarasztalni kivánja. Az erre vonatkozó indítványt tisztelettel beterjesztem. A képviselő nr indítványának második részéhez azonban nem járulok hozzá és kérem, méltóztassék a szakasz többi részét eredeti szövegezésben elfogadni. Elnök: Miután ellentétek vannak, a szövegek összeegyeztetése céljából az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Az előadó ur kivan szólni. Szabó Sándor előadó: Csik József t. képviselőtársam indítványának az első részét bátor vagyok a magam részéről is elfogadni és azt tisztelettel a következő indítvány alakjában ajánlom elfogadásra (olvassa) : »Az 5. § harmadik bekezdéséhez következő a módosítás : Ezen szavak után »kihágást követ el és« ezen szöveg iktatandó be »8000 koronáig, ismétlődés esetén 12.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő« az ottlevő szöveg helyett. Indítványnak második részét nem fogadom el. Elnök : Csik József képviselő ur kivan szólni. Csik József: T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad kifejezést adnom annak a felfogásomnak, hogy miután respektáltatott az a gondolat, amelyet módosításom első részében proponáltam, módosításom első részét viszavonom. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A kérdést a következőképen fogom feltenni : Elsősorban felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni az 5. §-t eredeti szövegezésében, igen vagy nem. Amennyiben igy nem méltóztatnának elfogadni, felteszem a kérdést az előadó ur első stiláris módosítására. Azután fel fogom tenni a kérdést az előadó ur második módosítására, s végül Csik József képviselő ur módosításának vissza nem vont részére. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az 5. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A nemzetgyűlés az 5. §-t eredeti szövegezésében nem fogadta el. Kérdem : méltóztatnak-e az előadó ur első stiláris módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az előadó ur első módosítása elfogadtatott. Kérdem : méltóztatnak-e az előadó ur második módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A nemzetgyűlés az előadó ur második módosítását is elfogadta. Végül kérdem : méltóztatnak-e Csik József képviselő ur módosításának vissza nem vont részét elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A nemzetgyűlés Csik József képviselő ur módosításának vÍBSza nem vont részét nem fogadta el. évi március hó 22-én, csütörtökön. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat' szíveskedjék felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! A 6. §-hoz egy csekély stiláris módosításom van, amely azonban, ha nem lenne beiktatva a törvényjavaslatba, értelemzavart idézne elő. Indítványozom nevezetesen, hogy a 6. § első bekezdésének első sorában a 8-as szám helyett 7-es tétessék, mert különben idegen paragrafusra történnék a hivatkozás. Kérem, méltóztassanak ezt a stiláris módositást elfogadni. Elnök : Kíván valaki szólani ? Rupert Rezső." T. Nemzetgyűlés! Én is azokhoz csatlakozom, akik aggodalommal látják, hogy ez a törvényjavaslat nem fogja betölteni azt a célt, amelyet vele elérni akarnak, nevezetesen hogy a munkabérviszonyokból származó ügyekben való eddigi bíráskodást pártatlanabbá tegye. Mégis nem akartam ezzel a kérdéssel foglalkozni sem az általános vita során, sem most nem akarok vele bővebben foglalkozni, mert látom a többség elhatározását, hogy úgysem lehet a törvényjavaslat elvi részén változtatni, annak ellenére, hogy a pártatlanság megvalósítása érdekében készült a javaslat. Ezt célozza a törvényjavaslat elérni, csak egészen nem helyes utón, mert nem látom be, hogyha valaki pártatlanságot akar, miért nem akar a pártatlan bíróság elé menni ezekkel az ügyekkel. De hogy némileg mégis valahogyan megkorrigáljuk és közelebb juttassuk az elvi rész meghagyása mellett is ezt az igazságszolgáltatást a pártatlansághoz, azt hiszem, hogy bizonyos kis korrekciókkal ezt mégis el lehet érni. Az eddigi eljárások egyik főhibája ugyanis az volt, hopy h-a a szegény, gyámoltalan munkás ügyvédet vitt magával a tárgyalásra, ha ügyvédi képviseletre bízta a dolgát, — aminthogy a legtöbb esetben ügyvédi képviseletre kell biznia a dolgát, mert, amint emiitettem, maga gyámoltalan, a törvényhez nem ért — a vége az volt, hogy az ügyvédi költségeket neki kellett viselnie, még pedig azért, mert az eddigi eljárások, de a jelen törvényjavaslatban tervezett eljárás sem ad módot arra, hogy bár talán a munkaadó okozta az eljárás megindítását, az ügyvédi költség az illető munkást védő ügyvéd részére a munkaadóval szemben állapíttassák meg. Ezért indítványt teszek a 6. §-hoz, mely a költség viseléséről intézkedik s ez az indítvány odairányul, hogy az ügyvédi képviselettel felmerülő költségek az ellen legyenek megítélhetők, aki az eljárásra okot adott. Ez nem ügyvédi érdek,. .. Csontos Imre : Igenis az. Rupert Rezső :... mert hiszen annak ellenére is, hogy az ügyvédi költségeket nem köteles viselni a vesztes fél, mégis fogadnak ügyvédet, és az ügyvéd mégis megkapja a maga díját; csak az a rossz a dologban, hogy maga az