Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-115
r Á nemzetgyűlés 115. 'ülése 1923. hogy a főszolgabíró azokat fogja behívni, akik neki paríroznak, a választás rendszerének elfogadása nem felelne meg a. célnak, mert a választott tagra, aki állandóan résztvenne az Ítélkezésben, inkább lehet ráfogni, hogy egyetért a főszolgabíróval s nem ugy képviseli a munkásság érdekeit, amint kellene. Mindkét szempontból helyesebb tehát a törvényjavaslat intézkedése, mint a módosító indítvány. Az indítvány elfogadása esetén a munkások nem vehetnének olyan intenzive részt az Ítélkezésben, mint a törvényjavaslat szerint, amikor is váltakozva fognak a munkások az ítélkezésre elmenni, úgyhogy a munkaadó köteles őket elengedni és ebből reájuk semmiféle anyagi kár nem háramolhat. Ezek alapján kérem a javaslat eredeti szövegének elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Mivel a 2. §-hoz Csik József képviselő ur módosítást nyújtott be, a ' kérdést először az eredeti szövegre fogom feltenni és amennyiben el méltóztatik fogadni, elesik a módosító indítvány, amennyiben pedig nem méltóztatik elfogadni, fel fogom tenni a kérdést a módosításra. (Helyeslés.) .Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 2. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredi szöveg fogadtatván el, Csik József képviselő ur módosítása elesik. Következik a 3. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Az előadó ur kÍ7án szólani. Szabó Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! A 3. §-hoz egy stiláris módosítást vagyok bátor indítványozni. Indítványozom, hogy a szakasz első bekezdésének második sorában a »legkésőbb« szó elé pontosvessző tétessék. Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy az előadó ur módosító indítványt adott be, fel fogom tenni a kérdést a 3. § eredeti szövegezésére. Amennyiben azt nem méltóztatnak elfogadni, fel fogom tenni a kérdést az előadó ur módosítására. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 3. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 3. §-t eredeti szövegezésben fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kérdem: méltóztatik-e a 3. §-t az előadó ur módositásával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A 3. §-t az előadó ur módositásával fogadta el a nemzetgyűlés. Következik a 4. §. évi március hő 22-én, üsiHörtöhön. 131 Héjj Imre jegyző (olvassa a 4. §-t.) : Szakács Andor ! Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita során voltam bátor felhozni azt a szempontot, hogy ennek a törvényjavaslatnak változatlanul való törvényerőre emelkedése esetén sok esetben megtörténhetnék az, hogy ezekben a gazdasági perekben az első fokon Ítélkező főszolgabíró érdekelt fél lehet. Itt a 4. §-ban meg van állapítva az ülnökök összeférhetlensége, de rendkívül jellemző arra az egyoldalúságra, amellyel törvényjavaslatainkat készíteni szokták, hogy az ülnökök összeférhetlensége meg van ugyan állapítva, viszont azonban semmi hasonló megállapítás nincs az eljáró, ítélkező főszolgabíróra nézve, aki pedig az én tudomásom szerint sok helyen valóban összeférhetlenviszonyban van Azt mondotta az igen t. földmivelésügyi minister ur, hogy a főszolgabíró összeférhetlenségének megállapításáról a közigazgatási reformban lesz majd gondoskodás. Nem tudom, mikor kerül majd szőnyegre a közigazgatási reform, én azonban ugy gondolom, hogy valamely kérdésben akkor kell a törvényhozásnak állást foglalnia, amikor maga az a kérdés sui generis a nemzetgyűlés előtt fekszik. Én tehát bízva a minister urnák abban a helyeslő megjegyzésében, amelyben az én álláspontomnak bizonyos mértékű méltánylását éreztem, egy módosítást, illetőleg pótlást terjesztek elő a 4. §-hoz, amely, azt hiszem, mindenkit ki fog elégíteni, és magára az érdekelt munkásságra is nagy mértékben megnyugtató lesz. Ez a módosítás semmiféle elvi változtatást a javaslatra nézve nem tartalmaz, kizárólag arra szorítkozik, hogyha a főszolgabíró saját maga érdekelt fél, ha például mondjuk annak az uradalomnak bérlője, vagy üzletileg más viszonyban lévő lekötelezettje, amely uradalomnak a munkássággal való jogviszonyát tárgyalják, akkor ő ilyen ügyekben ne ítélkezhessek. Ez a birói összeférhetlenségnek elemi esete, amely mindenféle törvényhozási alkotásunkon keresztülvonul. Ezt kívánom itt a 4. §-ban szintén statuálni. Ennélfogva ott, ahol az ülnökök összeférhetlensége meg van, állapítva, a következő uj első bekezdést indítványozom, amely magának az ítélkező főszolgabírónak összeférhetlenségét állapítja meg. Az összeférhetlenségét a következőképen gondolnám kimondani (olvassa) : »A főszolgabiró, vagy megbízott tisztviselője nem járhat el olyan ügyben, amelyben az érdekelt gazda-munkaadóval bérleti, vagy egyéb üzleti viszonyban van. Ilyen esetben az alispán, városokban a tanács által kirendelt állandó helyettese jár el. Az alispán, vagy a tanács helyettesül nem rendelhet ki olyan tisztviselőt, akire nézve ugyanez az összeférhetlenség fenforog.« Ha már mellőztük azt az ellenzéki kívánságot, hogy a főszolgabiró helyett a független, pártatlan bíróságot bízzuk meg az elsőfokú
