Nemzetgyűlési napló, 1922. XI. kötet • 1923. március 20. - 1923. április 28.
Ülésnapok - 1922-115
r A nemzetgyűlés 115, ülése 1923, évi március hó 22-én, csütörtökön. 121 kasokat az előtt, még mielőtt kitöltötték volna büntetésüket. A helyzet itt az minden egyes esetben, hogy mi ezeket a büntetéseket töröltük és megszüntettük. Csik József : Bizonyítani tudom az ellenkezőjét ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister ; Itt vannak az akták, mást nem állithatok, tehát a földmivelésügyi ministeriumot ebben a tekintetben semmiféle vád nem érheti. Csik JÓZSef : A földmivelésügyi minister másfél hónap után válaszolt nekem ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Dénes István képviselőtársamat volnék bátor valamire figyelmeztetni. A képviselő ur itt vádat emelt a Szegedi Mezőgazdasági Kenderipar, mint munkaadó ellen, hogy nem hajlandó a helybeli munkásoknak "aratási és cséplési szerződést adni. Megvizsgáltattam a dolgot. A helyzet az, hogy ez a munkaadó azon felhívásom alapján, amelyet már a múlt esztendőben intéztem a munkaadókhoz, hogy ahol nagyon sok a munkás és nem bírnak elég nekik munkát adni, ott lehetőleg ugy osszák meg azt, hogy az aratási munkát adják az egyik csoportnak, hogy szerezzen valamit, a cséplési munkát adják a másik csoportnak, hogy az is keressen. Csik József : Ezt a rendeletet büntető szakciókkal kellene ellátni, sehol sem tartják be ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nines jogom hozzá ! Csik József : Akkor a törvényhozás elé kell hozni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ez a munkaadó azt az eljárást követte, hogy a munkások egyik részével megegyezett az aratási szerződésre nézve, a cséplési szerződést pedig a másik községbelieknek adta. Az, hogy a másik közigazgatási körzet alá tartozik, nem jelent semmit, mert a községek teljesen egymás mellett vannak és az uradalommal határosak, tehát az uradalom inkább helyesen járt el, amikor megosztotta a munkát, miután valamennyinek nem tudott munkát adni. öt tehát vád nem érheti. De van egy vád a képviselő ur ellen és egész jóakaratulag fel akarom kérni a t. képviselőtársamat, hogy ilyen esetekben vigyázni kell künn a munkásságnál és meg kell nézni minden oldalát a dolognak, csak azután lehet közbelépni és a munkásságot valamire tüzelni, mert bekövetkezett az az eset, hogy a munkások aláírásával itt van nálam egy nyilatkozat, amely azt mondja, hogy a panasz folyamán lefolytatott vizsgálat alkalmával felvett jegyzőkönyvben a munkások azt vallották, hogy a kérvényt egyik nemzetgyűlési képviselő : Dénes István t. képviselőtársam szerkesztette. Ök sohasem mondták és sohasem állították azt, hogy az uradalom őket kényszerhelyzetükben ki akarja használni és olcsóbban akar velük dolgoztatni, mint mással és hogy ezeket a kijelentéseket a kérvényt Író nemzetgyűlési képviselő az ő tudtuk és akaratuk nélkül foglalta bele a kérvénybe. (Felkiáltások jóbbfelol : Nagyon szép I) Dénes István : Melyik uradalom az ? CsontOS Imre : Akármelyik, mindegy ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi nister : A kerekegyházai ! Peidl Gyula: Szabad elhatározásukból írták azok a munkások ezt ? Propper Sándor : Ahogy az ilyenek rendszerint készülni szoktak ! Esztergályos János : Csendőrökkel vitték őket a községházához és ugy Íratták alá ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi nister : Ha semmi sem igaz, amit valaki állit és csak az igaz. amit magának vindikál valaki, ugy tárgyalni nem lehet. Propper Sándor : Ez az önök módszere. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mindenre azt mondani, hogy nem igaz és hogy ezt máskép csináltam volna vagy hogy azt erőszakkal csinálták, még sem járja. Eshetőségek vannak mindenesetre, ezt nem vonom kétségbe, de hogy mindenre ezt mondják igen t. képviselőtársaim, ez mégis csak túlzás. (Helyeslés jobbfelöl.) És ha én mertem idejönni a nemzetgyűlés elé, nem azért tettem, hogy megtámadjam Dénes István t. képviselőtársamat, csak azért, hogy figyelmeztessem rá, hogy mikor ugy is annyi a jogos elégedetlenség és panasz, mikor nincs módjában a legnagyobb jóakarattal és áldozatkészséggel sem segíteni a kormányzatnak mindenhol annyit, amenynyit kellene és szeretnénk segíteni, akkor lehetőleg ne rakjuk a tüzet, hanem inkább oltsuk azt, mert a nemzetnek akkor teszünk szolgálatot vele, ha a tüzet oltjuk és nem akkor, ha rakjuk. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Nagy Ernő : Ez igaz ! Propper Sándor : Nem győzünk annyit oltani, amennyit önök gyújtanak ! Esztergályos János : Hamis jelentéssel a jóhiszemű ministereket félrevezetik ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A gyujtogatásnak igen sok formája van, én azt mindenkinek az egyéni lelkiismeretére bízom, hogy helyesnek tartja-e és hogy meddig mehet el valaki abban, hogy a kedélyeket izgassa, a békétlenséget szitsa és az embereket az elégedetlenségbe vigye bele. Ez lelkiismereti dolog, ebbe beleszólni, erre valakit kényszeríteni nem lehet. Propper Sándor : Ezt mondja meg a párt alelnökének ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Én ezt csak azért hoztam ide, — nem támadó célzattal, csak bizonyos figyelmeztetésképen. (Ellenmonddsok a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : Tessék ezt Gömbösnek megmondani ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ne tessék engem kioktatni, én férfi vagyok, aki tudom, hogy mit csinálok. (Helyeslés a jobboldalon.) Nincs szükségem folytonos kioktatásra;,
