Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-112

480 'A nemzetgyűlés 112. ülése 1923, További megjegyzés (olvassa) : »Megjegyeztetvén, hogy munkaszünetelésben (sztrájk) résztvett tagok részére segély nem utalható ki.« Itt a kereskedelemügyi minister ur ezekben a módosításokban mindenekelőtt korlátozni kívánja azokat a célokat, amelyeket ez az egj^esület szolgálni kivan, amikor csak azt engedi meg, hogy a tagok kölcsönös támogatás utján a jobb munkafeltételeket csak szorgalmazhatja és csak a megszerzett jogokat védelmezheti, vagyis ujabb jogokat, ujabb engedményeket a munkaszolgálat. a szolgálati szabályok vagy egyéb tekintetben ez az egyesület nem követelhet, hanem csak arra jogosult, hogy a meglévő, a már engedélyezett jogokat védelmezhesse. A további célok tekintetében c) pont alatt könyvtár és szakirodalom létesítését vették be az alapszabálytervezetbe. Emiéi a pontnál töröltetett a szakirodalom létesítése, a könyvtár helyett pedig az a módosítás veendő be : »szakkönyvtár létesítése«. Ezeknek a villamos és helyiérdekű vasúti alkalmazottaknak szervezetében tehát nem szabad saját művelődésükre könyvtárt létesíteni. Nem szabad nekik bizonyos szakirodalommal helyzetük előbbre vitelét szolgálni, hanem csak az van megengedve, hogy szakkönyvtárt létesíthessenek s miniden más könyv, minden más olvasmány beszerzése, amelyből általános műveltséget szerezhetnének ezek a munkások, ennek az alapszabálynak keretében, ha ez ilyen módon nyerne jóváhagyást, nem volna lehetséges. A szövetség általában minden politikai párttól és minden egyéb szövetségtől és szakszervezettől teljesen függetlenül működik, más szövetséghez, vagy hasonló célú más alakulathoz nem csatlakozhatik. Az egyesület működése kizárólag vasúti alkalmazottakból alakult szervezettel határozható el. Ebben a paragrafusban a kereskedelemügyi minister jóváhagyás előtt, illetve a jóváhagyás feltételéül azt kivánja kikötni, hogy ezek a munkások nem egyesülhetnek a saját munkástársaikkal, nem csatlakozhatnak azokhoz az egyesületekhez, mint pl. a szakszervezeti tanácshoz, amely Magyarországon a munkásság összességének a képviselete, nem csatlakozhatnak az ilyenfajta egyesületekhez, nem járhatnak el szolidárisán más szakszervezetekkel olyan célból, hogy bizonyos speciális érdekeket ezekkel együttesen, ezekkel közösen védelmezhessenek meg. A legfontosabb azonban az, ami a végén jön és ami az egész alapszabálymódositásnak a karakterét adja meg és jellemzi azt a felfogást, amelyet a kereskedelemügyi- és a belügyministeriumban a gyülekezési szabadságjogok tekintetében táplálnak, Lt a kereskedelemügyi minister a kormányhatósági ellenőrzésre vonatkozólag egy uj passzus bevételét kivánja. Szerintem a belügyminister urnák vagy a kereskedelemügyi minister urnák nem is szükséges az alapszabályokban kikötni azt, hogy egy általa engedélyezett egyesület felügyeletére jogosult és hogy milyen módon jogosult annak a felügyeletére, mert a dolgok természeténél fogva évi március hő 14-én, szerdán. e nélkül is meg van a joga, a lehetősége, a hatalma ahhoz, hogy annak az egyesületnek működését ellenőrizhesse. Következéskép teljesen felesleges, hogy az alapszabályokban kívánjon kiköttetni olyan rendelkezéseket, amelyek az ő számára annak az egyesületnek az életében ezeket a jogokat biztosítja, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a bevétetni kivánt passzus igy szól (olvassa) : »A kereskedelemügyi m. kir. minister a szövetség működését kiküldöttje utján ellenőrzi. Az ellenőrzés gyakorlása végett a kiküldött a szövetség és a helyicsoportok levelezésébe bármikor betekinthet, továbbá a vezetőség valamennyi ülésére, igy a közgyűlésekre, választmányi ülésekre, a helyicsoportok és szakosztályok üléseire a tárgysorozat közlésével legalább 8 nappal előbb meghívandó, azokon megjelenhet, felszólalhat és amennyiben szükségesnektartja, azokat felis oszlathatja.« Rothenstein Mór ; Ez a hires autonómia ! Baticz Gyula : A kartell-ülésekre nem mennek el, ahol a drágításokat csinálják ! Kitajka Lajos (továbbolvas) : »A szövetség összes üléseiről (közgyűlés, választmányok, szakosztályok, helyicsoportok, befizető helyek stb.) jegyzőkönyvet kell felvenni és annak egy példányát legkésőbb az ülést követő 15 nap alatt a kormányhatósági ellenőrzéssel megbízott m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséghez kell bemutatni.« Saly Endre : A munkáskizárást nem ellenőrzik ! Kitajka Lajos ; Az állami omnipotenciának csimborasszója az, ami az itt kivánt módcsitás szövegezésében megnyilatkozik. Miféle egyesülés, a polgároknak miféle szabad egyesülése az, ahol ennyire a nyakára akarnak ülni az ő megnyilatkozásaiknak, ahol ennyire akarják korlátozni a mozgás lehetőségét, hogy minden megmozdulásnál, minden levélírásnál ott akarnak lenni, minden mozdulatot ellenőrizni kivannak, abból a célból, nem történik-e ez. nem tudom, milyen féltett szempontok sérelmére. Ez a módosítási tervezet a jellemzője bizonyára annak a tervezetnek is, amelyet a benyújtandó szakszervezeti törvényjavaslatban kivan a kormányzat inaugurálni, amikor e javaslatról ugy beszélnek, mint szociálpolitikai alkotásról. Ebben a tárgyban különben a ministerelnök ur egy izben már volt szives kijelenteni, hogy ezek a munkások azért nem kaptak eddig alapszabályokat, mert nem voltak hajlandók elfogadni olyan alapszabályokat, amilyeneket például a keresztény szcciális vasúti munkások elfogadtak. Tény, hogy a keresztény szociális vasúti munkások ehhez hasonló alapszabályt elfogadtak, és ennek alapján működnek, csakhogy más dolog az, ha a keresztény szociális villamos s helyi érdekű vasúti alkalmazottak kapnak alapszabályt, és más dolog az, ha a szociáldemokrata vasúti alkalmazottak kapnak alapszabályt. Azokban az alapszabályokban is ki van kötve, hogy csak szakirodalommal foglalkozhatnak, hogy nem csatlakozhatnak más szervezetekhez, politikai vagy társa-