Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-112
A nemzetgyűlés 112. ülése 1923, évi március hő 14-én, szerdán. 455 amelyeket ez az egyesitett alap rendeltetéséül vall, be vannak állitva a költségvetésbe, tehát kétféle az elszámolás; nem akarom ismételni, hogy mennyire komplikált kétféle elszámolás az, de itt van ez a nagy könyv, az állami zárszámadás, amelyet, ha megmutatnék az igen tisztelt földművelésügyi minister urnák, abból azt látná, hogy az erdei alap kezeléséről a múltban — a törvényjavaslatban kontemplált módon — külön zárszámadás szerepel az alapok között és külön zárszámadást mutatott be a a föidmivelésügyi tárca zárszámadásában. Ez felesleges volt már a múltban is, de különösen felesleges most, amikor az állami erdőgazdaságot üzemnek minősitjük. Aki ezt nézi, — már pedig a külföld is forgatja — nem tudja annak rációját adni. Eddig még annyiban volt valami értelme, mert azok a célok, amelyeket különböző alapok szolgáltak, az állami költségvetésből egészen ki voltak kapcsolva. Azonban a pénzügyminister ur az állam üzemeire általa inaugurált budgetirozásban gondolt erre, " mert már az 1922/23. évi költségvetésben teljesen redukálta azokat a szolgálatokat, amelyeket az erdei alaptól az erdőgazdaságok körében várnak. Ugyanis a kiadások 1922/23. költségvetési indokolásánál megjelöli, hogy mire fog szolgálni az előirányzott 200.000 korona. Eszerint csak 200.000 koronáról van szó! A papir ára, amit a külön alapnak a kezelése igényel, felemészti a 200.000 korona egyharmadát. De ebben az indokolásban már a pénzügy minis ter ur azt pedzette, hogy elejteni kívánja ezt az alapot. Abban a forrongó munkában, amely őt leköti most, hogy az államháztartást rendezze, nem is lehet tőle várni azt, hogy az alapok fentartásának kérdésével mélyrehatóbban foglalkozzék. De mégis szakit időt arra, hogy a személyzeti külön apparátus, amely az erdei alapot igazgatja, a költségvetésbe bele ne kerüljön. A régi költségvetés szerint t. i. személyi kiadások, jutalmazások és effélék is voltak elszámolva az alapnál. Megmondom most nyíltan én, ettől is féltem én az alap jövedelmét. Az erdészet körében — kénytelen vagyok kijelenteni, mert erre provokált az igen t. föidmivelésügyi minister ur — az a törekvés érvényesül, hogy az állami erdőgazdaságok kezelésének ellenőrzésére minél hozzáférhetetlenebb legyen a nemzetgyűlés számára. Magánál az állami erdők gazdaságánál a legutóbbi időben — mint értesültem —• a kettős könyvviteli rendszerre tértek át, amely teljesen lehetetlenné teszi a nemzetgyűlés számára azt, hogy érdemleges betekintést nyerjen az állami erdőbirtokgazdálkodásba. Álláspontom igazolására elég, ha rámutatok arra, hogy az európai államok az állani üzemi gazdálkodást, az üzemi ágazatok könnyvviteli rendszerét mind revízió alá vették és mindenütt kivétel nélkül áttértek az egyszerű, kincstári könyvelésre azzal à megállapítással, hogy az olyan gazdasági ágazatnál, amely kötött budgettel dolgozik, a kettős könyvviteli rendszer alkalmazása csak arra jó, hogy teljesen elmosódjék a közjogi érdemleges ellenőrzés alapja. Ezt az alapoknak fentartása csak tetézi. Megállapítom, hogy érdemleges érvet nem tudott a t. föidmivelésügyi minister ur az alapok fentartása mellett felhozni. Miért tartjuk tehát fenn az erdei alapot borított alakban ! Ez csak makacs ragaszkodás a múlthoz, még akkor is, ha rossz. Nagyon kérem az egységespártot, hogy ne iktasson mindent törvénybe csak azért, mert hatalmon van. Ha tévedés is — szokták mondani — beiktatjuk, mert miénk a hatalom, miénk a többség. (Ellenmondások jobb felöl.) Szilágyi Lajos: A többség nem az övé! Strausz István : Ennek a törvényjavaslatnak a beiktatása ennek az elvnek a követését jelentené. Még megjegyzem, hogy azt nem mondottam, igen t. minister ur, hogy az entente a facsemetékre alapitja a jóvátétel igényének felfokozását. Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister: A jóvátételt,tetszett emlegetni! Strausz István : En csak arra mutattam rá, hogy mikor mi ilyen nagyszabású erdőgazdasági programmot iktatunk törvénybe, különösen a kisentente lapjai azt irják, hogy ez a programm pénzügyileg alá van támasztva. Hiba volt tehát, hogy a tárgyalások során nem volt megeilágitva, hogy az erdőgazdasági programm kivitelének még a megkezdése is a szükséges anyagi eszközök előteremtésének lehetőségétől függ. Az alföld erdőkkel való betelepitése stb. csak illúzió ! Beszélhetnék én erről a kérdésről igen hosszadalmasan. De még csak azt emelem ki, hogy engem csak a szükségszerű egyszerűsítés szempontja indított határozati javaslatom megtételére. Ismétlem, hogy ezzel a többséget akartam támogatni ; ha leszavaznak, nekem meglesz az erkölcsi elégtétele javaslatomnak egyedül az ország javát célozó megtételében. (Helyeslés balfelöl) Elnök : A föidmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister : Újra csak azt kell kinyilatkoztatnom : nagyon sajátságosnak tartom, hogy az ellenzéki képviselők a kritika jogát, amire teljes joguk van... Rupert Rezső: Hála Isten, hogy elismeri! Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister: ... arra használják fel, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat, amelyek már annyi bizottságokban és olyan alaposan letárgyaltattak, az ő kívánságukra sorra vonjuk vissza. Bocsánatot kérek, vagy komolyan jön ide az a többség egy törvényjavaslattal, amelyről meg van győződve, hogy jó ? hogy törényerőre kell emelni, vagy nem komolyan jön Ha komolyan jön, ne méltóztassék feltételezni arról a többI sógről. hogy azt egy egyszerű felszólításra, és 66
