Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

A nemzetgyűlés 110. ütése 1923. Most is osak arra vagyok bátor utalni, hogy szerény nézetem szerint a ministerelnök ur álláspontja a helyes, annál is inkább, mert azok a t. képviselő urak, akik eddig felszólaltak és a szóbanforgó inditványt előterjesztették, szerintem ezt az 1848 : III. fco. 29. §-a alapján megtehették ugyan, de kifejezetten csak erre a törvényre való hivatkozással és semmi körülmények között sem a házszabályok 215. §-ának c) pontja alapján. A t. képviselő urak azonban a szólás jogot a házszabályok 215. § o) pontja alapján kérték, amely a következőkép szól (olvassa) : »Szót kérhetnek bármikor azok is, akik a Ház szabályaira, azok helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak.« (Ugy van ! jobbfelM.) Ebből következik, hogy a szőnyegen levő kérdésre ki nem térhetnek, annál kevésbé terjeszthetnek elő inditványt. (Ügy van ! jóbbféiől.) Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy a házszabályok 216. §-a világosan megmondja, hogy minden inditványt írásban kell előterjeszteni, Önálló inditványokat előre be kell jegyezni — erről a házszabályoknak egy másik paragrafusa intézkedik — s az azután következő valamelyik ülésen kell a Háznak határoznia afelett, hogy kitüzi-e az inditványt napirendre, vagy sem, ebből következik, hogy az ilyen indítványokkal ineidentáliter fellépni, mint ahogy a jelen esetben történt, teljesen ellenkezik a házszabályok szellemével, s bármilyen precedens fordult is elő, azok a precedensek nem lehetnek irányadók akkor, amikor a józan törvényalkotás és józan gondolkodás és határozathozatal szempontjai keli, hogy irányadók legyenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Hangsúlyozom, hogy amennyiben kifejezetten az 1848 ; III. tcikk 29. §-a alapján bármikor felvettetik a kérdés, hogy a kormány megjelenjék a nemzetgyűlés előtt, e tekintetben osztom azt az álláspontot, hogy ez igenis megtörténhetik ; de nem történhetik meg szerintem akkor, amikor a nemzetgyűlés a következő ülés napirendjét már megállapította, mert ez semmi másra nem vezethetne, mint a nemzetgyűlés akaratának meghamisítására. (Igaz 1 ügy van ! jobb felől. Mozgás a bal- és a szélsobaloldahn.) Tisztelettel hangsúlyozom ezzel szemben, hogy abszolúte nem koncedálom, hogy akkor a többség jelen nem lett volna, ellenben igenis megvan az a joga a többségnek, hogy bizonyos esetekben a folyosón tartózkodjék, tanácskozásokat folytasson, a bizottsági termekben tartózkodjék, mert elvégre annyi szó hangzik itt el, hogy talán meg van engedve a nemzetgyűlési képviselőknek, hogy nem minden szónokot hallgassanak végig. A magam részéről azt tartom, hogy azok a precedensek már azért sem alkalmasak, mert azokban az esetekben nem azt célozták, hogy azonnal jelenjenek meg a kormány tagjai, hanem mindig másnapra idézték be a kormánynak illető tagját. (ügy van! jobbfelM.) Én ezeket az eseteket megnéztem, s az illető ministerek tényleg másnap meg is NAPLÓ X. évi ihárcius hó 9-én, pénteken, 415 jelentek. A kormány tagjai a jelen esetben is eleget tettek az intenciónak, most is megjelentek. Ne méltóztassanak feltételezni sem a kormány, sem a többség részéről, hogy az ellenzéknek a jogait, általában a kormány ellenőrzését bárki is ki akarná játszani. Én nagyon kérném az ellenzéket, hogy ne méltóztassék olyan alkalmakat felhasználni, amelyekkel lehet ugyan zavart csinálni, de az országnak megnyugvást nem hoznak, és amelyeknek alig lehetne más következménye, mint a nemzetgyűlés már amúgy is nehezen fentartható tekintélyének lejáratása. (Ugy van ! jobbfelM. Tafs jobbfelöl és a középen.) Elnök : Harmincnál több képviselő aláírásával kérik a névszerinti szavazásnak a legközelebb ülésre való elhalasztását. Schandl Károly képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém társaim nevében is kérni az elnök urat

s hogy méltóztassék eltekinteni a névszerinti szavazástól és azután a legközelebbi ülésre való halasztást kérő ivnek felolvasásától, miután inditványunkat visszavonjuk. Elnök; Miután a névszerinti szavazásra és az elhalasztásra vonatkozó iveket visszavonták, én felteszem a kérdést a nemzetgyűlésnek Szakács Andor indítványára vonatkozólag. Bottlik József : Hogyan ? Nem tett inditványt ? Rassay Károly : De tett, be fvan adva írásban ! Bottlik József : A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök : Méltóztassék. Bottlik József: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok értelmében minden indítványt, amenynyiben nem függ össze a tárggyal, Írásban kell beadni. (Felkiáltások a szélsobaloldahn : Megtörtént !) A nemzetgyűlés határnapot tűz ki az indítvány megindokolására és azután tárgyalja az inditványt. és azután határoz. Kivételes eset a szóban forgó eset azért, (Halljuk! a szélsobaloldahn.) mert, ugyebár, amennyiben a tárgyalás során szüksége merül fel annak, hogy egy ministert meghallgasson bizonyos kérdésben a Ház, ilyen esetben a gyakorlat megengedi azt, hogy a képviselő inditványt tegyen. De mikor tegye meg azt az inditványt ? Annak az ügynek tárgyalása során. Maga Rassay képviselő ur is azzal indokolta meg indítványát, hogy ha a tárgyalás során szüksége merül fel annak, hogy egy minist er is megjelenjék és a szükséges felvilágosításokat megadja, akkor igenis, joga van az illető képviselőnek ezt az indítványt megtenni. A szóbanforgó esetben azonban nem igy történt. Először meginterpellálták gróf Klebelsberg Kunó kultuszminister urat, azután Daruváry igazságügyminister urat. A második interpelláció után felállott Rassay Károly képviselő ur és indítványozta, hogy Daruváry minister ur kéressék fel, hogy a Házban megjelenjék és adja meg a szükséges fel60