Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-110

398 A nemzetgyűlés 110. ülése 1923, akkor majd eszébe jut az illetőknek azt mondani 2—5 év múlva, hogy: mi csak ideiglenesen adtuk oda, tovább nem adjuk. Nekünk arra a csemetekertre a cél érdekében még tovább is szükségünk lesz. Az ideiglenes megjelölés is csak vitákra adhatna alkalmat, s azért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a bekezdést az eredeti szövegében méltóztassék elfogadni. Elnök : A 17. §. első és második bekezdéséhez Gaal Gaston képviselő ur módositó indítványt adott be. Kérdem; méltóztatik-e a 17. §-nak első két bekezdését az eredeti szövegben elfogadni, szemben Gaal Gaston képviselő ur módositó indítványával ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek feláliani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés Gaal Gaston képviselő ur módositó indítványát elvetette. Következik a 2. számmal jelölt, de tulajdonképen harmadik bekezdés. Kivan valaki szólni? Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! A második bekezdés intézkedései szorosan összefüggnek az elsővel és épen azért, mert a két bekezdést egymás nélkül nem is lehet megítélni, kénytelen vagyok visszatérni arra, amit a minister ur az imént mondott. Külön felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy milyen helyzet fog beállani, ha ez a szakasz változatlanul ugy megy keresztül, amint a javaslatban van. Maga a minister ur is elismerte ebben a pillanatban azt, hogy minden községben nem állithat fel facsemete iskolát . . . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Természetesen ! Gaal Gaston : . . . hanem bizonyos körzetekre lesz kénytelen szorítkozni és ezek a 25—30 kilométeres körzetek, melyekbe jó csomó község fog beleesni, kapnak egy-egy faiskolát. De ki viseli ennek a költségeit? A törvény szerint nem az egész körzet. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Az állam! Gaal Gaston : Bocsánatot kérek, minister ur, az állam visel bizonyos költségeket, de a területátengedés a község terhére megy s a munkaerőről és fuvarról is a község köteles gondoskodni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az állam fizeti ! Gaal Gaston : Méltóztassék türelemmel lenni, minister ur, hiszen itt van a saját törvényjavaslatában, hogy a község köteles gondoskodni a szükséges fuvarról és munkaerőről. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : De nem a fizetéséről. Gaal Gaston : Méltóztassék egész nyugodt lenni ; rá fogok térni a fuvarra is és mindenre. Egyelőre csak egyet konstalálok, — és ezt egészen higgadtan teszem, felesleges a minister ur idegeskedése is

4 .mert végtére is az ügyet szolév« március hó 9-én, pénteken. gálom — maga a minister ur is elismerte, hogy 15—20 község részére lesz egy facsemetekert; már most ehhez egy községnek kell szolgáltatnia a területet, tehát ez az egy község ad ingyen fundust azoknak a csemetéknek nevelésére, melyeket a többi 15—20 községben fognak felhasználni. A többi 15—20 község annak a fundusnak költségeihez a törvény szerint abszolúte semmivel sem járul hozzá. De tovább megyek. A 2. pont azt mondja, hogy a kijelölési, mérési, talajvizsgálási és erdészeti munkák végrehajtásához, továbbá állami csemetekertek telepítéséhez és műveléséhez szükséges fuvarról és munkaerőről, az erdészeti alkalmazottak és munkások elszállásolásáról, a hatóság által megállapított napi fuvar és kézinapszámbérek, illetőleg elszállásolási díjak vagy lakbérek megtérítése ellenében a község gondoskodni köteles. Vagyis, a központi község lesz köteles gondoskodni mindazokról a kiadásokról, amelyek a faiskola érdekében szükségesek, már pedig a faiskola nemcsak annak az egy községnek erdősítési céljait szolgálja, hanem 15—20 körülötte levő községnek érdekét is. Hogy ez pénzügyileg mit jelent, arra már az általános vitánál is hivatkoztam. Más hatóságoknak is van forspont-szedési joga a magyar községekben. Minduntalan jönnek a különféle hatósági közegek és követelik a bírótól a forspont kiállítását. Minek ellenében követelik ezt? A megállapított hatósági kilométerpénzek ellenében. Ez a mi vidékünkön kilométerenkint 10 korona, a tényleges fuvardíj pedig kilométerenkint 15© korona, úgyhogy minden egyes hatósági közegnek az elszállítására 140 koronát fizetünk rá kilométerenkint. Ha ezt a magunk községi érdekében teszszük, még akkor is fáj ez, mélyen t. minister ur. Mennyivel inkább fáj annak a központi körzetnek, amely úgyis már ingyen fundust adott a facsemeték létesítéséhez, hogy még az összes fuvarokat és az összes napszámokat is, amelyek a facsemetekerthez szükségesek, a hatóság által megállapított munkabérért köteles szolgálni, holott ő nem kapja meg ezeket, csak a hatóságilag megállapított fuvarbér tizszereséért, tizenötszöröséért. (Mozgás jobb felöl.) Azt hiszem, mélyen t. minster ur, nem vádolhat meg engem azzal, hogy nem vagyok tárgyilagos és hogy nem a javaslat hibáit kritizálom, csak arra mutatok rá, hogy ha ez igy változatlanul megmarad a törvényben, ennek következménye az lesz, hogy minden község iparkodni fog szabadulni a facsemetekertektől, mert evvel oly óriási kiadások járnak, melyekhez a többi községek, amelyeknek érdekében létesitik, semmivel sem járulnak hozzá. Ez kétségtelen hiba. Én nem a minister urat hibáztatom érte, mert a minister ur ugy fejezte ki magát a tegnapi ülésen, hogy ezt a törvényjavaslatot sok okos ember csinálta, de mégis vannak olyan dolgok, melyeket sok ember