Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-109

354 'Â nemzetgyűlés 109. ülése 1923. adásából a következő részletet felolvasni (olvassa) : »Az Alföld fátalansága és a klima szélsőségei arra a nitre vezettek, hogy a magyar homokpuszta egyáltalán nem alkalmas az erdősítésre. Ha rá is cáfoltak a tények erre a nirre, bizonyos, hogy az Alföldnek klimatikus viszonyai nem kedveznek az erdőgazdaságnak és tisztában kell lennünk azzal, hogy az alföldi erdők bizonyos mértékig természetellenes helyzetbe kerülnek, jövőj ükben eddig ismeretlen tényezőkkel is számolnunk kell és az erdőgazdasági tudományra az a feladat vár, hogy teljes vértezetben állandóan őrt álljon, mert a természetellenes helyzet veszedelmeket rejt magában. Amikor óvatos szakemberek is, akiket nem vezet poézis, igy nyilatkoznak, akkor — amennyiben közérdeket is látunk az erdőtelepítésekben — azokban az esetekben, amikor a javaslat intenciói szerint is hozzá kellene már nyúlni a magántulajdonhoz, ami csak a végső esetben volna megteendő — elismerem, hogy a bizottság ebben a tekintetben már módosításokat tett, és pedig helyes irányban — ezekben az esetekben, mondom, nézetem szerint mindenesetre módot kell adni a tulajdonosnak arra, hogy amennyiben kivánja, ezeket a közérdekből erdősitendő területeket az állam sajátítsa ki. Hiszen ha a cél annyira fontos és komoly —• és azt hiszem, tényleg fontos és komoly — akkor azok anyagi áldozatok, amelyek itt szükségesekké válnak, nem lesznek olyan nagyok, hogy azokat az ország el ne birná. Egy másik dologra óhajtom még felhivni a t. Nemzetgyűlés figyelmét, és pedig arra, hogy a javaslat két szakasza közt igen nagy diszharmónia van. A 3. §-ban ugyanis nem adunk módot arra, hogy kisbirtokok is kisajátittassanak ; a 8. § pedig arról intézkedik, hogy azoknak a kisbirtokosoknak, akiknek mezőgazdasági földje közérdekből egészen vagy olyan mértékben jelöltetett ki erdőnek, hogy a visszamaradó birtokrészen okszerűen nem lehet gazdálkodni, az 1920. évi XXXVI. te. rendelkezései szerint az Országos Földbirtokrendező Bíróság a méltányossághoz képest megfelelő ingatlant juttathat, illetve — az indokolás szerint — juttat. Azt hiszem, hogy össze kellene egyeztetni ezt a két szakaszt. Nézetem szerint ugyanis a kisbirtok és a középbirtok ebben a javaslatban épen olyan kíméletben volna részesítendő, mint azt más téren is tapasztaltuk és az igényt feltétlenül megállapítandónak tartanám az esetre, ha akár kisbirtokot, akár középbirtokot vagy annak egy részét vennénk igénybe ezen javaslat intenciója szerint. Minthogy a bejelentett módosítás szerint az a lehetőség, hogy ennek a javaslatnak a hatálya az ország többi részére is kiterjesztessék, a javaslatnak egyik méregfogát már kihúzta, ezt ismételni nem óhajtom, hiszen a részletes tárgyalás alkalmával Gaal Gaston t. képviselőtársam módositásai révén majd reájövünk. Ez a javaslat szerintem egyáltalán nem számol azzal, hogy az önkormányzati testületekre, a törvényét?« március Iw 8-án, csütörtökön. hatóságokra és városokra a jövőben nagyon fontos gazdasági szerep vár. Amikor egyfelől azt hangoztatjuk, hogy autonómiát adjunk nekik, de ne politizáló autonómiát, hanem olyant, amely gazdasági kérdésekkel foglalkozzék, akkor igenis mulasztás az, hogy a javaslatban ezeknek a testületeknek semmi befolyást nem biztosítunk. A javaslatot ezért elhibázottnak tartom és nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt elfogadjam. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Csik Józsefi Csik József: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Amint az elhangzott felszólalásokból megítélhetjük, a szóbanforgó javaslatra nézve ellentétesek a vélemények. Ozettler Jenő t. képviselőtársam a törvényjavaslatban kulturális eszközt látott arra nézve, hogy az Alföld elhanyagolt kultúráját felemeljük. Egyben kifejezést adott azfm óhajának is, amelyhez a magam részéről készséggel csatlakozom, hogy bár folytatódnék ez a javaslat egyéb javaslatokkal, amelyek szintén alkalmasak arra, hogy az Alföld kultúráját emeljék. Gaal Gaston t. képviselőtársam szintén elfogadta a javaslatot, bár aggályai merültek fel annak eredményeit illetőleg. Györki Imre t. képviselőtársam nem fogadta e| a javaslatot, főleg azért, mert sokkal jelentősebbeknek tartana más javaslatokat, amelyeket a nemzetgyűlés elé kellene hozni és abból a szempontból is, hogy a javaslat nem tartalmaz intézkedéseket az erdőmunkásokra nézve. Az előttem felszólalt Farkas Tibor képviselőtársam szintén nem fogadta el a javaslatot. Látható mindebből, hogy a javaslatra nézve ellentétesek a vélemények. A magam részéről a javaslatot elfogadom, bár kellő mértékben értékelem azokat az ellenmondásokat is, amelyek a javaslat ellen szólnak és azokat az aggályokat, amelyek a javaslat sikerét illetőleg felmerültek. Ezt abban a körülményben látom, hogy a javaslat eredményét illetőleg olyan feltevésekkel, olyan hipotézisekkel kell számolnunk, amelyek csak a jövőben fognak igazolódni. Vájjon ki tudná megmondani, hogy azok a nemes intenciók és célok, amelyek a javaslatban le vannak fektetve, 30—40 év múlva tényleg olyan mértékben fognak-e realizálódni, mint azt a törvényjavaslat megalkotója, vagy megalkotói elgondolták. Szomjas Gusztáv: Vannak már példák rá! Csik József: Ennek ellenére a törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom. Mérlegeltem azokat az okokat, amelyek az elfogadás mellett szólnak és azokat, amelyek ellene szólnak és ezen mérlegelés, az okoknak ezen összevetése után arra a megállapodásra jutottam, hogy az ország szempontjából nem volna célirányos, ha a javaslat elé olyan akadályokat gördítenénk, amelyek annak életbeléptetését megakadályozzák, hogy a kormányt nem szabad működésében és munkájában megakadályozni, mert bár az eredmény biztosan nem is