Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-99
À nemzetgyűlés 99. ülése 1928, teljesen elöntötte, holott koiábbi «alkalmakkor, amikor a Duna vizállása a jelenleginél jóval magasabb is volt, ilyen katasztrófa nem következett be % 2. Híjlandó-e a minister ur, amennyiben ez még nem történt volna meg, annak kiderítése érdekében, hogy kinek mulasztása vagy gondatlansága okozta a mostani katasztrófát, szigcru vizsgalatot inditani és a mulasztó közegekkel szemben a megfelelő megtrrló intézkedéseket megtenni ? 3. Minő intézkedéseket szándékozik a minister ur tenni, hegy a Duna ujabbi áradása esetén a mostanihoz hasonló katasztrófa meg ne ismétlődjék ?« A belügyminist er úrhoz pedig a következő interpellációt intézem (olvassa) : »Kérdem a belügyminist er urat : 1. MI képen történhetett, hogy a Duna árvize legutóbb a székesfővárcsi káp-rsztásmegyeri vízmüvének berendezését annyira megrongálta, hogy ez a vizmû a székesfőváros dunabalparti részeinek mártizenkét nap óta a legminimálisabb vízszükségletét sem képes kielégíteni, holott korábbi alkalmakkor, amikor a Duna vizállása a mostaninál jóval magasabb is volt, ilyen katasztrófa nem következett be ? 2. Hajlandó-e a minister ur, amennyiben ez még nem tört ént volna meg, annak kiderítése érdekében, h-~gy kiknek a mulasztása vagy gondatlansága okozta a mrstani katasztrófát, a sz ékesfővárcs p Igármest ere utján a legszigorúbb vizsgálatét megind'ttatni, vagy amennyiben ezt szükségesnek találná, ezt a vizsgálatot saját közegeivel megejtetni és gondoskodni arról, hegy a mulasztó közegekkel szemben a legszigorúbb megtorló intézkedések alkalmaztassanak ? 3. Mikorra várható, hogy a káposztásmegyeri vizmû nagyobb mérvű vízszolgáltatása ismét megindul s mikorra várható, hogy a vízműnek az áiviz előtti vizszelgáItatási képessége ismét helyreáll ? 4. Minő intézkedéseket szándékozik a minister ur tenni, hogy a Duna ujabbi áradása esetén a mostani hasonló katasztrófa meg ne ismétlődjék.« Fábián Béla : Háromszáz család hajléktalan lett, nincs kenyere, nincs ruhája ! Szabó József: Mi lesz az árvízkárosultakkal ? (Zaj balról.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan szólni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A t. képviselő ur interpellációjának pontjaira a következőket válaszolhatom» Tény, hogy az ármentesitő társulatok felett a felügyelet és ellenőrzés joga és kötelessége a földmivelésügyi ministerhim hatáskörébe tartozik, azonban sem Káposztásmegyeren, sem Újpesten olyan árvízvédelmi művek, amelyek az ármentesitő társulatok fogalma alá esnek és így a földmivelésügyi ministerium felügyelete alá tartoznának, nincsenek. A földmivelésügyi ministerium tehát ezeket az árvízvédelmi munkálatokat nem is vezeti és nem is vezetheti, csak abban az esetben, ha a főváros vagy az illető községek hatóságai a földmivelésügyi évi február hú 20-án, kedden. 29 ministeriumhoz fordulnak, hogy szakközegeket adjon, akikkel azokat a munkálatekat végeztessék. Miután tehát sem Káposztásmegyeren, sem pedig Újpesten olyan védművek, amelyek a földmivelésügyi ministeiiumhcz tartoznának, egyáltalában nincsenek, mulasztás a földmivelésügyi ministeriumofc az árviz tekintetében ebben az értelemben nem terheli. A második kérdés az (olvassa) : »Hajlandó-e a minister ur, amennyiben ez meg nem történt vo na, annak kiderítése érdekében, hogy kinek a mu asztása vagy gondat ansága okozta a mostani katasztrófát, szigorú vizsga atot inditani és a mu asztó közegekké szemben megfelelő megtör ó intézkedéseket tenni ?« T. Nemzetgyülés ! A földmive^sügyi ministerium vízügyi osztá yának fele ősségrevonását nem tartom indoko tnak, mert a vízügyi osztá y je entéseit pontosan megtette arra nézve, hogy mikor és mi yen magas vízállás várható. Ezek a je entések majdnem te jes pontossággal be is váltak, ugy hogy ame y napra volt je^zve a legmagasabb vízállás, igen kevés eltéréssel ugyanakkor következett be ; amilyen magasra volt jelezve a vízállás, talán 4 centiméter különbséggel ugyanaz a magas vízállás következett be, amelyet a földmivelésügyi ministerium vízügyi osztálya előre jelzett. Bár értesüléseink nem olyan szabatosak és pontosak, mint amig a Dunának mindkét partja a mienk volt, mégis a vízügyi osztály ebben a tekintetben teljesen tájékozott volt és az illetékes hatóságokat kellő időben tájékoztatta az árviz várható magasságáról. Sőt a földmivelésügyi ministerium már januárban felhívta az ármentesitő társulatokat, mindazokat a városokat és érdekelt községeket, ahol csak árvíztől lehetett tartani, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. A földmivelésügyi ministerium igazán nem tehet egyebet, minthogy felhívja a közelgő veszedelemre azoknak az illetékeseknek figyelmét, akik a védelmi műveknek karbantartására hivatottak. A földmivelésügyi ministeriumnak csak a kezelése alatt lévő védőgátakról kell gondoskodnia. Ez meg is történt. Egyetlen egy helyen, azt hiszem Göddel szemközt a Fegyveres! szigetnél öntött el a mostani nagy árviz 50 hold területet, de itt is a második védelmi vonal megfogta a vizet, ugy hogy az tovább nem ment. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy ilyen nagy árviz már többször volt, és mégsem öntött el ekkora területet. Az én értesülésem szerint 1891 óta nem volt ilyen nagy vízállás, mint a mostani, de azoknál az ármentesitési védőgátaknál, amelyek a földmivelésügyi ministeriumnak felügyelete és intézkedése alá tartoznak, most sem következtek be ebben a tekintetben katasztrofális veszedelmek, ami pedig bekövetkezett, azért a városokat és az illető községeket lehet felelőssé tenni, mert az ő hatáskörükbe tartozott ez a dolog. Ami a harmadik kérdést illeti, hogy milyen intézkedést vagyok hajlandó tenni, arra azt felelem,
