Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-108
"A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hó 7-én, szerdán. 34" elmenni. (Mozgás és felkiáltások a jobboldalon- : Galíciaiak f ) Ezeket mi nyilvántartjuk, az illetők határidőket kapnak, hogy az ország területéről eltávozzanak. Van köztük olyan, aki elment s ismét visszajött. A dolognak lényege azonban az, hogy ezeket törvényes alapon kiutasítjuk az ország területéről. Szabóky Jenő : Palesztinában van még hely ! Rakovszky Iván belügyminister: Az érdekelt államok azonban, amelyekben ezek a kiutasítottak állampolgársággal birnak, nem akarják átvenni őket, ugy, hogy a toloncuton való eltávolítás ezekre vonatkozóan akadályokba ütközik. Ezeket az embereket épen azért, mert az egészségükre jobb, ha Zalaegerszegen vannak, ahol több friss levegőt szívnak, ahol az egészségügyi viszonyok jobbak, . . . Peidl Gyula : Mégis csak üdülőtelep ! Ranovszny Iván belügyminister :... nem tartjuk a toloncházban, ahol tulaj donképen helyük lenne, hanem Zalaegerszegen külön vannak elhelyezve és lehetőleg törekszünk őket ugy ellátni, hogy az ellátás ellen panaszuk ne lehessen. Hiszen a képviselő urak tudják, hogy megengedtük hosszú ideig, hogy külön erre a célra alakult jótékony intézmény a zsidó internáltakat és kiutasitottakat külön élelemmel lássa el. (Felkiáltások a jobboldal/m- : Kóser koszttal!) Ez ellen abszolúte semmi kifogást nem emeltünk, mert hiszen nem az a célunk, hogy ezek szenvedjenek, hanem az, hogy az ország területéről eltávozzanak. En a külügyministerium utján állandóan igyekszem ezeknek a külföldieknek az illető államok részéről való átvételét szorgalmazni. Nagyon sajnálom, hogy ezek az intézkedések csak olyan hosszadalmasan kerülnek effektuálásra, hogy a külföldi államok nem szívesen veszik át az illetőket. Mindenesetre kötelességemnek tartom, hogy újra teljes energiával vegyem fel a tárgyalásokat és arra törekedjem, hogy ezek az emberek minél hamarabb elkeiüljenek Zalaegerszegről és honossági államukba eljuthassanak. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Még két fontos kérdés merült itt fel. Az egyik a munkakötelezettség kérdése, amelyre már röviden kitértem s ugyancsak röviden beszéltem a másik ilyen kérdésről is, t. i. az internáltak huzamosabb ideig való ott tartása kérdéséről. Hogy ezzel a problémával mi is foglalkoztunk és igyekszünk azt megoldani, arra itt van bizonyítéknak az az önök által annyit támadott rendtörvényjavaslat, amely igenis egyrészt arra törekszik, hogy az internáltaknak ez az erkölcsileg valóban veszedelmes ácsorgása és munkanélküli való ott tartása megszűnjék, mert hiszen az internálótábort meg akarjuk szüntetni ... Peidl Gyula : Tehát egy kalap alatt a rendtörvényt is igazoljuk ? Rakovszky Iván belügyminister :,.. és az 1913. évi XXI. tc.-nek megfelelő dologházat akarjuk felállítani s amennyiben ez törvé. v erő^e emelkedik, a szükséges intézkedések azonnal meg fognak történni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) De NAPLÓ X. nemcsak azt akarjuk, hogy az internáltak ne töltsék ott tétlenül az időt. hanem arra is törekszünk, hogy munkával legyenek ellátva és hogy bizonyos fokú erkölcsi nevelésben részesüljenek, mert- hiszen nem az a törekvésűik, hogy büntessük őket, ha-, nem az, hogy visszaadjuk őket a társadalomnak, mint morális, megjavított, dologra, ránevelt egyéneket. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula : Küldjék el Z?irkayt moráltanitónak ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Rakovszky Iván belügyminister : Ugyancsak a rendtörvényjavaslattal törekedtem arra, hogy elérjük azt a célt, hogy ne lehessen valakit az internálótáborban bizonytalan időre elhelyezni, mert hiszen teljesen éithető, hogy azok az emberek, akik ott vannak és nem tudják, hogy mikor fognak kiszabadulni . . . Peidl Gyula : Es azt sem tudják, hogy miéit vannak ott ! Rakovszky Iván belügyminister ; Azt ők mind tudják, csak a képviselő ur nem tudja. Természetes azonban, hogyha nem tudják, mikor fognak kiszabadulni, sokkal súlyosabban érzik ezt az internálást, mintha abban a tudatban vannak ott, hogy bizonyos idő leteltével onnan távozhatnak. A képviselő urak tudják, hogy a rendtörvényjavaslatban az internálás maximális határideje hat hónapban van megszabva, ugy, hogy épen a rendtörvényjavaslattal törekszünk arra . . . Peidl Gyula : Ne népszerűsítse a rendtörvényt ! (Zajos derültség.) Schandl Károly : Önök népszerűsítik ! Szabóky Jenő; Oszlassuk fel a tábort, szavazzuk meg a rendtörvényt ! Akarják, vagy nem akarják ? (Zaj. Elnök csenget.) Farkas István : Szégyelni fogja pár év múlva, hogy ilyen törvényt hozott ! Rakovszky Iván belügyminister : Épen a rendtörvényjavaslattal törekszünk arra, hogy ezt a bizonytalan időre való internálást megszüntessük. Ha a képviselő ur azt mondja, hogy ne népszerűsítsem a rendtörvényjavaslatot, erre azt válaszolom, hogy ne méltóztassék a rendtörvényt mindig és állandóan hamisan beállítani a közvélemény elé. Farkas István : Elég hamisan beállította a belügyminister ur ! (Zaj.) EŐri-SzabÓ Dezső : Milyen rendtörvényt csinálnak a csehek ? Peidl Gyula : Ezen a téren én nem konkurálok ! Szeder Ferenc : Apponyi beszédeit és Írásait tessék elolvasni ! (Zaj.) Rakovszky Iván belügyminister: A rendtörvénynek lesz egyik következménye az is, hogy a zalaegerszegi táborban a politikai internáltak száma a minimumra fog redukálódni, . . . Klárik Ferenc : Máshová csukják őket ! Rakovszky Iván belügyminister:... mert méltóztatnak tudni, hogy a rendtörvényjavaslat értelmében az, aki a 6. §-ban szorosan megállapított tényállások, nyilatkozatok vagy cselekvések 50
