Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

-A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hó 7-én, szerdán. 345 hogy bármiíyetl letartőztatási intézetbe fognak elmenni, olyanba is, ahová csakis à független bíróság ítélete alapján helyezhetők el egyes egyének, arra fognak rájönni, hogy a letartóz­tatottak mindig azt fogják mondani, hogy ártat­lanok és hogy csak valami attrocitás következ­tében lehetett őket elitélni. Peidl Gyula : Ebben lehet valami a magyar viszonyok között! Rakovszky Iván belügyminister : Az inter­nálótábor egész kérdése hamis szemszöggel állíttatik a nagyközönség elé. Tisztára politikai szemmel méltóztatik mindig megbirálni. (Ügy van! Ugy van! jobb felöl.) Ugy tüntetik fel a képviselő urak a dolgot, mintha ott tisztára szegény politikai üldözöttek lennének össze­gyűjtve és elfeledik azt, hogy a jelenlegi status szerint 54°/o szokásos munkakerülő, akik egy­általában nem a kivételes hatalom, vagy az internálásra vonatkozó rendeletek alapján, hanem az 1913. évi XXI. te. 1. §-a alapján annak rendje és módja szerint lettek a közigazgatási hatóságok által beutalva az internálótáborba. Hébelt Ede : Az a törvény bíróságról szól ! Rakovszky Iván belügyminister : A képviselő ur megint állit valamit anélkül, hogy megnézné a törvényt. Méltóztassék megnézni a törvény 16. §-át, amely kimondja, hogy az 1. § alapján a közigazgatási hatóságok, mint rendőri bün­tető bíróságok működnek. (Felkiáltások jobb­felöl: Tanár! Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyminister : Bármennyire igyekezzünk is ezt a mindenesetre szomorú in­tézményt megszüntetni ma is vannak már tör­vényes intézkedések, amelyek a dologház felál­lítását szükségessé teszik. Nézetem szerint az internálás mai rendszerét csak ugy lehet telje­sen megszüntetni, ha a konszolidáció fokozatos beálltával... Peidl Gyula: Bombákkal vagy bombák nélkül? Rakovszky Iván belügyminister : ... a bün­tetőtörvénykönyvnek, a büntető eljárásnak meg­felelő módosításával az államhatalomnak kellő eszközök fognak rendelkezésére állni, hogy olyan veszedelmek és mételyek ellen, amelyek az állam rendjét veszélyeztetik, védekezzék, (ügy van ! Ugy van! jobb felől.) Farkas István : A magyar államnak nincs erre szüksége! Propper Sándor: Csak a kurzusnak! Bogya János : Dehogy nincs ! Rakovszky Iván belügyminister: Aki egy le­tartőztatási intézmény látogatására indul, annak tudnia kell azt, hogy nem vig és örömteljes dolgokat fog ott látni, hanem mindenesetre egy szomorú kép fog a szemei elé tárulni. Ha a képviselő urak arra hivatkoznak, hogy ott van­nak emberek, akik panaszkodnak, vannak em­berek, akik elégedetlenek, vannak emberek, akik esetleg — bogy ugy fejezzem ki magamat — lármáznak és jajveszékelnek, ha a képviselő urak ezen csodálkoznak és ebből vádat akarnak ko­vácsolni, bocsánatot kérek, bizonyos fokig mégis csak hipokrita álláspontból indulnak ki. (Moz­gás a szélsőbaloldalon. Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Elismerem, hogy a zalaegerszegi in­ternálótábor olyan intézmény, amelyben sok szomorúság, sok panasz kell, hogy összegyűljék... Peidl Gyula : És sok igazságtalanság ! Rakovszky Iván belügyminister :... olyan in­tézmény, amelynek fentartására igazán nem azért van szükség, mert a bennem vagy a kor­mányban exisztáló kegyetlenség akarná ezeknek az embereknek kellemetlenségeit látni. Ellen­kezőleg, mi azt szeretnők, ha a viszonyok mi­hamarább odáig fejlődnének, hogy eféle intéz­ményekre szükség ne legyen. Ma ellenben szükség van rá addig, amig a dologházak fel nem állíttatnak már az 1913. évi XXI. te. alapján, és szükség van rá azért, mert a háború és az országra olyan súlyosan nehezedő béke következtében még mindig van demagógiával, hangoskodással fokozható és elmérgesithető olyan elégedetlenség, amely ellen csak akkor tudunk védekezni, nem hogyha mindenkit beinternálunk, hanem ha azok, akik ujabb forradalmakat, ujabb lázadásokat, ujabb felfordulásokat akarnának létre­hozni, tisztában vannak azzal, . . . Propper Sándor : Azt a túloldalon csinálják, a háta megett ! A Nép, meg a Szózat ! Azok csinál­ják ! (Halljuk ! Haüjuk ! jobb felől.) Rakovszky Iván belügyminister : ... hogy egy ilyen mutatkozó tendenciát, ilyen kezdődő moz­galmat a kormány azonnal csirájában teljes erély­lyel elfojtani képes. (Helyeslés jobbfelől.) Nagy Ernő : Ez nagyon helyes ! De nem ezen az utón ! Rakovszky Iván belügyminister: Én tisztára ezért tartom s • ükségesnek az internálótábor fen­tartását . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván belügyminister:.. .és azt hiszem, hogy a képviselő urak, akik, ugy látszik, nagyon alaposan figyelemmel kisérik, mi történik az internálótáborban, tisztában vannak vele, hogy a politikai letartóztatottak száma állandóan csök­kenőben van és amennyiben az ország hangulata megnyugszik, lassan-lassan talán teljesen el fog fogyni. Peidl Gyula : Ma hallottunk egy szolgabírói végzést, frisset ! Rakovszky Iván belügyminister: A képviselő urak már negyedszer emlegetik ezt a szolgabírói végzést. A képviselő urak tisztában vannak vele, hogy minden szolgabírói végzés megfellebbez­hető . . . Peidl Gyula : Ez birtokon kivül ! Rakovszky Iván belügyminister: . . . és amennyiben az a szolgabírói végzés valóban ugy jött volna létre, amint itt a képviselőházban elő­adták, biztosithatom a képviselő urakat, hogy felső fokon meg fog semmisittetni.

Next

/
Thumbnails
Contents