Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-108
A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hő 7-én, szerdán. 'Ml Rakovszky Iván beíügyminister : En minden egyes olyan kérdésre szeretnék kitérni, amelyet Éhn Kálmán t. képviselőtársam nem cáfolt meg eléggé, és különösen Esztergályos képviselő iirnak azon állítására, hogy a zalaegerszegi internálótáborban dühöngő őrültek voltak. (Derültség jobb felől. Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Klárik Ferenc : Mosolygó őrültek voltak ! Rakovszky Iván beíügyminister : Hát annak idején, amikor Esztergályos képviselő ur lenn járt, valóban voltak ott egyes emberek, akik dühöngtek, ellenben őrültek nem voltak. Esztergályos János : Szíjjal voltak odakötözve, meztelenül feküdtek ! Peidl Gyula : Decemberben ! Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván beíügyminister; Az 1922. év őszén feltűnő módon kezdtek szaporodni az internálótáborban az őrültek. Annak idején az az intézkedés történt, hogy ezek az elmebajra gyanúsak a zalaegerszegi közkórház megfigyelőosztályára szállíttassanak el, de különös volt az, hogy ezek az internáltak rövid ott időzés után csaknem kivétel nélkül mind megszöktek. (Derültség jobbfelől. Mozgás a szélsőbaloldahn.) Az elmebajosok ezen elszaporodására fényt vetett azután egy Horváth József nevű internált esete, aki mint szintén elmebajra gyanús, a zalaegerszegi közkórházba került és onnan öccséhez egy levelet intézett, amelynek tartalma a következő volt (Halljuk / Halljuk ! Olvassa) : »Ne az én nevemre Írjatok, nem akarom, hogy az orvos kezébe kerüljön, mert rögtön megtudja, hogy én szimulálok. (Derültség jobbjelől.) Akit idehoztak, mind megszökött. (Mozgás a szélsőbalon.) Az ápolók segítségemre vannak, a pénzt e célra küldjétek,«, és megadta egy ápoló címét. (Zaj a szélsőbaloldahn.) E levélből megállapítást nyert, hogy az elmebaj szimulálása szintén szökésre szolgáló eszköz, ennek következtében azt, aki elmebajra gyanúsnak mutatkozott, nem szállították a zalaegerszegi közkórházba, hanem magában az internálótáborban maradt megfigyelésre, ami anynyival is inkább helyes volt, mert épen a zalaegerszegi internálótábor orvosa elmegyógyászattal foglalkozott és erről tudományos irodalmi működést is fejtett ki. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Súlyos betegek között !) A csodálatos dolog az, hogy akkor, amikor ezek az internáltak látták, hogy az elmebaj szimulálása nem vezet arra, hogy a zalaegerszegi közkórházba kerüljenek be és megszökhessenek, az elmebajosok száma egyszerre mind megszűnt, és az az öt elmebajos, akit Esztergályos t. képviselőtársam emiitett, ma is ott van a zalaegerszegi internálótáborban makk egészségesen és hozzájuk számítandó még az az internált is, aki hosszú ideig némát szimulált, és amikor látta, hogy igyekezete nem vezet eredményre, egyszer csak megszólalt. (Derültség jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldahn) Propper Sándor: Ujabb csodatételek vannak ott! Peidl Gyula: Miként van az, hogy ilyen jó helyérő], ilyen üdülőhelyről szökni igyekeznek az emberek ! Elnök : Csendet kérek ! Rakovszky Iván beíügyminister: Minden letartóztatás! intézetből igyekeznek az emberek megszökni, ezt a képviselő urak épen olyan jól tudják, mint én. Ezt az esetet azért hoztam elő részletesebben, mert Esztergályos t. képviselőtársamról jóhiszeműséget tételezek fel, és ezzel is dokumentálni akartam azt, mekkora naivitás, ha valaki megjelenik a zalaegerszegi internálótáborban, ott kikérdezi az egyes internáltakat, és mindazt, amit azok neki elmondanak, készpénznek veszi, anélkül, hogy meggyőződnék, vájjon ezek az állitások megfelelnek e a valóságnak vagy nem. Később kissé részletesebben akarnék kitérni a kérdés egyéb vonatkozásaira, most csak röviden azzal a váddal kíván ok foglalkozni, amely szerint a lerándult képviselőknek egy Potemkininternáiótábort mutattunk volna be. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy is van !) Peidl Gyula: Előkészítették! Rakovszky Iván beíügyminister : Azt mondják a képviselő urak, hogy Esztergályos képviselő ur látogatása idején az internáltak nem voltak ellátva felsőruhával és csak a képviselő ur által az indemnitási vitában elmondott beszéd folyományaképen siettünk ruhákat szállítani Zalaegerszegre. Peidl Gyula : A vendégség kedvéért ! Rakovszky Iván beíügyminister : Hát ezt az állítást igen könnyen tudom megcáfolni és pedig dokumentummal. (Halljuk! jobbfelöl,) Ezeket a ruhákat, amelyek most kerülnek fokról-fokra kiosztásra a zalaegerszegi internálótáborban, még 1922 november 4-én rendeltük meg, (Mozgás a szélsőbalon. Felkiáltások : Megrendelték !) tehát hat héttel az előtt, mielőtt a képviselő ur elmondotta a vádbeszédjét. Az árlejtés november 4-én hirdettetett ki 600 darab kabátra és 600 darab nadrágra, 1200 darab ingre és 1200 darab lábravalóra, valamint 600 pár bakancsra. Ez az árlejtés, mint a későbbi pótárlejtés is, több napilapban megjelent. Az árlejtés 25-ére szabály szerüleg ki lett hirdetve. Ezek a ruhák elkészültek december 28-án, természetes tehát, hogy azért, mert az igen t. képviselő ur itt a kormányzat ellen vádakat emelt, nem tartottuk vissza ezeket a ruhákat mindaddig, mig a bizottság lemegy. Ezek a ruhák ugyanis állandóan, fokról-fokra kerülnek kiosztásra; amint egyik vagy másik internáltnak ruházata lerongyolódik, természetesen kap helyette másikat. (Helyeslés jobbfelől.) Ellenben igenis még egy tényt kötelességemnek tartom felemlíteni. En ugy tudom, hogy amikor Esztergályos János képviselő ur lenn járt, tényleg egy-egy barakkban az inter49'
